Külföldi utazás költségeinek bizonylatolása
Kérdés
A cég ügyvezetője Németországba utazott egy kiállításra, a cég érdekében, profiljához kapcsolódik. Az ügyvezető tolmáccsal ment a 4 napos útra. A repülőjegyet interneten foglalta a saját és a tolmács nevére, amelyről foglalási jegyünk és beszállókártyánk van, a szállásról és a kinti autóbérlésről pedig a cég nevére szóló számla, az autópályadíjról "nyugtaszerűség". A kiadásokat kiküldetési rendelvénnyel szeretnék elszámolni. Az elszámolás alapja lehet a magánszemély nevére szóló repülőjegy-foglalás és a "nyugta"? A bizonylatok különböző napra szólnak. Mindent az ügyvezető előlegezett. A kifizetés, elszámolás február 2-án történt. Napidíjat nem számolunk el. Mi számolható el a kiküldetési rendelvénnyel, hogy ne keletkezzen utána adófizetési kötelezettség?
Megjelent a Számviteli Levelekben 2014. március 27-én (302. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6215
[…] számla alapján lehet elszámolni, még akkor is, ha azt az ügyvezető megelőlegezi.A kiküldetési rendelvény alapján szeretnék a költségeket elszámolni, a kérdés szerint. Ez azonban nem lehetséges, ha a kiküldetést megelőzően nem állítottak ki szabályszerű kiküldetési rendelvényt. Ez az egyik ok! A másik ok az, hogy a magánszemély nevére szóló repülőjegy-foglalással nem lehet a repülőjegy árát a cégnél elszámolni, mindenképpen számlára van szükség! Ha van az ügyvezető nevére szóló számla, akkor kezdeményezni kell a számla kibocsátójánál a számla címzettjének a helyesbítését helyesbítő számla kibocsátásával. Ha van szabályszerű kiküldetési rendelvény, amelyből egyértelműen kiderül az autópálya használatának szükségessége, akkor – a kiküldő igazolása mellett – a "nyugtaszerű" bizonylat elfogadható az autópályadíj ellenértékének megtérítéséhez.Az előbbiek alapján kérdéses, hogy a február 2-i elszámolás jogszerű volt-e. A szállásról és az autóbérlésről van a cég nevére szóló számla, így a számviteli elszámolás bizonylata rendelkezésre áll. A kérdés csak az, hogy az ellenértéket ki fizette ki? Ha az ügyvezető, akkor – feltételezzük, hogy a számlák euróról szólnak – ő készpénzzel egyenlítette ki vagy bank-, illetve hitelkártyája használatával. Mindez fontos, mert a költségkénti elszámolásnál az eurót a teljesítéskori (az adott esetben a pénzügyi rendezéskori) választott (és nem az MNB-) euróárfolyamon kell forintra átszámítani, és az ügyvezető részére fizetendő összeg meghatározásánál már nem mindegy. Ha az ügyvezető saját zsebből euróval fizetett, akkor a cég eurót köteles fizetni az ügyvezetőnek. Ha az ügyvezető a bank-, illetve hitelkártya használatával fizetett, akkor azt is tudni kell a cégnél, hogy a bank-, illetve hitelkártya mögött forint- vagy euró-folyószámla van. Ha forintszámla, akkor az ügyvezető bankszámlakivonatára is szükség van, hogy a szóban forgó ügyletek során mennyi forintot emeltek le, és annyi forintot kell az ügyvezető részére átutalni. Ha euró-folyószámla, akkor is kell a számlakivonat annak ellenőrzésére, […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*