Opció lehívása akadályokkal


"A" cég befektet (részesedést szerez) "B" kft.-ben. A "B" kft. tulajdonosai magánszemélyek. A részesedés szerzésekor az "A" cég opciót köt ki, amelynek értelmében meghatározott időn belül "B" kft. (saját üzletrészként) vagy a társtulajdonosok kötelesek kivásárolni az "A" cég "B" kft.-ben meglévő részesedését, hozammal növelten. Kérdések az opció lehívásához kapcsolódóan: A tulajdonjog fenntartásával létrejön-e az adásvételi szerződés az opció lehívásakor, és kell-e ezt követelésként könyvelni? Az üzletrész eladásakor mikor kell az eladónak a részesedést a könyveiből kivezetni? Meg kell-e várni a könyveléssel a cégbírósági bejegyzést? Ha az opcióhoz kapcsolódóan "B" kft. előleget utalt az "A" cégnek, az visszajár-e neki, ha saját üzletrészét a kedvezőtlen tőkeopció miatt (nincs jegyzett tőkén felüli vagyon) nem tudja megvenni? Az ügyvéd szerint nem jár vissza! Hogyan kell könyvelni abban az esetben, ha az opció teljesedésbe megy (a kötelezettek fizettek), de az "A" cég "B" kft.-ben meglévő részesedését a cégbíróság nem írja át?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2014. szeptember 4-én (311. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6414

[…] kell külön-külön az adásvételi szerződést megkötni. Nem az adásvételi szerződés aláírásának időpontja a mérvadó az üzletrész-értékesítés, illetve vétel könyvelése szempontjából (még az sem, hogy a cégbíróság a változásbejegyzési kérelem alapján a tulajdonosváltozást mikor jegyzi be), hanem az, hogy a vevő mikortól, mely – az adásvételi szerződésben rögzített – időponttól élhet tulajdonosi jogaival, illetve amikortól a vevőt terheli a tulajdonosi kötelezettség.A kérdés adatai alapján "B" kft. nem szerezheti meg az "A" cég üzletrészét, mivel törzstőkén felüli vagyona nincs (osztalékfizetésről sem határozhatnának a tulajdonosok). Így – az egyetemleges felelősség elvéből következően – a "B" kft. magánszemély-tulajdonosait terheli az opcióból eredő üzletrész-vásárlási kötelezettség.Az új Ptk. 3:168. §-ának (1) bekezdése alapján az üzletrész átruházását írásba kell foglalni. Az üzletrész átruházása a társasági szerződés módosítását nem igényli. Az üzletrész-átruházáshoz kapcsolódó egyéb követelményeket a § (2) bekezdése tartalmazza.Fontos rendelkezést tartalmaz az új Ptk. 3:169. §-a, mely szerint az üzletrész átruházása esetén az átruházónak (jelen esetben "A" cégnek) a tagsági jogviszonyból eredő jogai és kötelezettségei az üzletrész megszerzőjére (jelen esetben a társtulajdonosokra) szállnak át. Az üzletrész átruházása folytán bekövetkezett tagváltozás a társasággal szemben annak bejelenté­sétől hatályos (így ezzel az időponttal kell könyvelni), az üzletrész új jogosultját a társasággal szemben a nyilvántartásba vételtől függetlenül a bejelentéstől illetik meg a tagsági jogviszonyból eredő jogosultságok, és terhelik a tagsággal járó kötelezettségek.A kérdés szerint "B" kft. előleget adott "A" cégnek. (Véleményünk szerint nem kellett volna, ha a "B" cégnél az üzletrész megszerzésének jogszabályi akadályai vannak!) Az előleg a főszabály szerint visszajár, ha az ügylet nem teljesül, illetve a vételárba beszámít. Az előleg nem foglaló, amelyet el lehet veszíteni. Nincs igaza az ügyvédnek akkor sem, ha az opció kikötésekor a társtulajdonosok az üzletrész megszerzésére kötelezték magukat. Ez a szerződésből adódó kötelezettség nem jelenti azt, hogy – az adott esetben – üzletrészvételre kötelezett társtulajdonosok helyett az ellenértéket részben vagy egészében a "B" kft. fizesse meg. A "B" kft. adhat kölcsönt a magánszemély tulajdonosoknak, természetesen kamatfizetés kikötése és a kölcsön visszafizetése feltételeinek […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.