Bérlet vagy nyílt végű pénzügyi lízing
Kérdés
A 6640. számú válaszukhoz kapcsolódóan kérdésünk a következő: A nyílt végű pénzügyi lízinget a lízingbe vevőnél bérleti díjra vonatkozó szolgáltatásnak kell tekinteni, s véleményük szerint a részletre is csak ez esetben lehet az áfát felszámítani (a pénzügyi szolgáltatás ugyanis áfamentes). Helytálló-e a tájékoztató szerinti értékcsökkenés elszámolása a nyílt végű pénzügyi lízing esetében, mivel a bérleti díjat nem lehet aktiválni? Csak a zárt végű pénzügyi lízingnél kell aktiválni a fizetett részleteket? Gond lehet az első fizetendő részlet elszámolásával is (azt bérleti díjként a futamidő figyelembevételével el kell határolni). Ellentétes lehet-e a számviteli törvény az áfatörvénnyel? A NAV telefonos ügyfélszolgálatán is azon véleményünket erősítették meg, hogy nyílt végű pénzügyi lízing esetében a részleteket bérletként kell kezelni, és értékcsökkenés elszámolásáról szó sem lehet.
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2015. november 12-én (335. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6820
[…] időpontjára!)Alapvető követelmény, hogy a pénzügyi lízinget lízingszerződés támasztja alá, és nem bérleti szerződés. Így a fizetendő részleteket (az első is idesorolandó) nem lehet bérleti díjnak tekinteni. A pénzügyi lízingszerződés alapján lízingdíjat határoznak meg, amely lízingdíj minden esetben két részből áll: egyik része a tőketörlesztő rész (a bekerülési érték miatti kötelezettséget csökkentő összeg), a másik része pedig a kamat (mivel a pénzügyi lízing eszközben nyújtott hitelnek tekinthető, a kamat a pénzügyi szolgáltatás ellenértéke, és mint ilyen áfamentes). A lízingdíjak jellemzője, hogy összetétele fizetendő lízingdíjanként más és más, a tőketörlesztő része növekszik, a kamat része csökken (csak az első részlet, első lízingdíj térhet el ettől!)A pénzügyi lízingszerződés alapján tárgyieszköz-beszerzés történik, amelyet először beruházásként kell elszámolni, a rendeltetésszerű használatbavételkor aktiválni, majd terv szerinti értékcsökkenési leírást kell – a számviteli törvény általános előírása szerint – elszámolni. (Nem bérleti díj!)A nyílt végű pénzügyi lízing számviteli elszámolásának és a fizetendő áfa meghatározásának bemutatása előtt nézzük meg a pénzügyi lízing Hpt. szerinti értelmező rendelkezését (ez alkalmazandó a számviteli elszámolás során is!):A lízingbe adó az ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát, illetve a vagyoni értékű jogot a lízingbe vevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy a használatbaadással a lízingbe vevő– viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot,– a hasznok szedésére jogosulttá válik,– viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is),– jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét – amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos –, valamint kamatrészét és törlesztésének ütemezését.A pénzügyi lízing Hpt. és Szt. szerinti értelmezéséből egyértelműen következik, hogy a lízingszerződés nem bérleti szerződés, hogy a pénzügyi lízing termékértékesítés, termékbeszerzés, függetlenül a tulajdonjog megszerzésétől, és attól, hogy azt az Áfa-tv. előírásai alapján lehet-e termékértékesítésnek tekinteni, vagy nem lehet, és akkor nincs más, mint az, hogy szolgáltatásnyújtás, ami a tőketörlesztő részletek megfizetésekor áfaköteles.Természetesen a vagyontárgy, a vagyoni értékű jog használatba adása egyértelműen gazdasági esemény, és mint ilyent bizonylattal kell alátámasztani.A nyílt végű pénzügyi lízing keretében átadott terméket a lízingbe adó a lízingszerződésben meghatározott eladási (piaci) áron köteles számlázni a lízingelt eszköz átadásakor, a számlázott – áfát […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2015. november 12-én (335. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6820
[…] időpontjára!)Alapvető követelmény, hogy a pénzügyi lízinget lízingszerződés támasztja alá, és nem bérleti szerződés. Így a fizetendő részleteket (az első is idesorolandó) nem lehet bérleti díjnak tekinteni. A pénzügyi lízingszerződés alapján lízingdíjat határoznak meg, amely lízingdíj minden esetben két részből áll: egyik része a tőketörlesztő rész (a bekerülési érték miatti kötelezettséget csökkentő összeg), a másik része pedig a kamat (mivel a pénzügyi lízing eszközben nyújtott hitelnek tekinthető, a kamat a pénzügyi szolgáltatás ellenértéke, és mint ilyen áfamentes). A lízingdíjak jellemzője, hogy összetétele fizetendő lízingdíjanként más és más, a tőketörlesztő része növekszik, a kamat része csökken (csak az első részlet, első lízingdíj térhet el ettől!)A pénzügyi lízingszerződés alapján tárgyieszköz-beszerzés történik, amelyet először beruházásként kell elszámolni, a rendeltetésszerű használatbavételkor aktiválni, majd terv szerinti értékcsökkenési leírást kell – a számviteli törvény általános előírása szerint – elszámolni. (Nem bérleti díj!)A nyílt végű pénzügyi lízing számviteli elszámolásának és a fizetendő áfa meghatározásának bemutatása előtt nézzük meg a pénzügyi lízing Hpt. szerinti értelmező rendelkezését (ez alkalmazandó a számviteli elszámolás során is!):A lízingbe adó az ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát, illetve a vagyoni értékű jogot a lízingbe vevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy a használatbaadással a lízingbe vevő– viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot,– a hasznok szedésére jogosulttá válik,– viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is),– jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét – amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos –, valamint kamatrészét és törlesztésének ütemezését.A pénzügyi lízing Hpt. és Szt. szerinti értelmezéséből egyértelműen következik, hogy a lízingszerződés nem bérleti szerződés, hogy a pénzügyi lízing termékértékesítés, termékbeszerzés, függetlenül a tulajdonjog megszerzésétől, és attól, hogy azt az Áfa-tv. előírásai alapján lehet-e termékértékesítésnek tekinteni, vagy nem lehet, és akkor nincs más, mint az, hogy szolgáltatásnyújtás, ami a tőketörlesztő részletek megfizetésekor áfaköteles.Természetesen a vagyontárgy, a vagyoni értékű jog használatba adása egyértelműen gazdasági esemény, és mint ilyent bizonylattal kell alátámasztani.A nyílt végű pénzügyi lízing keretében átadott terméket a lízingbe adó a lízingszerződésben meghatározott eladási (piaci) áron köteles számlázni a lízingelt eszköz átadásakor, a számlázott – áfát […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
