Alapítvány cél szerinti, illetve vállalkozási tevékenységének elkülönítése
Kérdés
Az alapítványok cél szerinti, illetve vállalkozási tevékenysége elkülönítéséhez kapcsolódóan néhány kérdés. A rendszeresen végzett, továbbszámlázott szolgáltatás árbevételként könyvelt, de nem jövedelemszerzésre irányuló összege megvalósítja-e a vállalkozási tevékenységet, mivel haszon nélkül továbbszámlázott? (Parkolási költségek, telefon magáncélú használatának továbbszámlázása.) Esetleg költségmegtérüléskénti elszámolása? Változna-e a szabály, ha bérbeadásnál nem jövedelemszerzési céllal közüzemi díjakat terhelne tovább? A kamat és hozam arányosításánál a "kapcsolódó (bank) költségek" a kamat- és hozambevételekhez kapcsolódó bank és egyéb költségeket jelentik? Vagy minden más költséget is, mint a letétkezelés, opció, ügynöki jutalék stb.? A kormányrendelet többször értelmetlenül használja az "(ár) bevétele" fogalmat. Mit ért ez alatt?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2015. november 26-án (336. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6839
[…] továbbszámlázása nem tekinthető az alapítvány tartós céljának.A bruttó elszámolás számviteli alapelve alapján a bevételek és a költségek (ráfordítások) egymással szemben nem számolhatók el. Így a parkolási költségek, a telefon magáncélú használatának továbbszámlázott összege költségmegtérülésként (az elszámolt költségeket csökkentő tételként) sem számolható el. [Az Szt. 78. §-ának (2) bekezdése alapján az anyagköltséget csökkentő tételként (anyagköltség-megtérülésként) a termelés, a tevékenység, a szolgáltatás során keletkezett hulladékok, haszonanyagok készletre vételi értéke számolható el.]Vállalkozási tevékenység árbevételeként kell kimutatni a közüzemi díjak külön számlában történő továbbszámlázását is, függetlenül attól, hogy az bérbeadáshoz kapcsolódik-e vagy sem. Tehát a szabály nem változik.A letétkezelést, az opció díját, az ügynöki jutalékot a kamat- és hozambevételektől elkülönítetten kell kezelni, és annak függvényében kell a cél szerinti tevékenység, illetve a vállalkozási tevékenység bevételéhez tartozónak tekinteni, hogy a felmerülésének indoka az alapítvány alapító okiratában meghatározott […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2015. november 26-án (336. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6839
[…] továbbszámlázása nem tekinthető az alapítvány tartós céljának.A bruttó elszámolás számviteli alapelve alapján a bevételek és a költségek (ráfordítások) egymással szemben nem számolhatók el. Így a parkolási költségek, a telefon magáncélú használatának továbbszámlázott összege költségmegtérülésként (az elszámolt költségeket csökkentő tételként) sem számolható el. [Az Szt. 78. §-ának (2) bekezdése alapján az anyagköltséget csökkentő tételként (anyagköltség-megtérülésként) a termelés, a tevékenység, a szolgáltatás során keletkezett hulladékok, haszonanyagok készletre vételi értéke számolható el.]Vállalkozási tevékenység árbevételeként kell kimutatni a közüzemi díjak külön számlában történő továbbszámlázását is, függetlenül attól, hogy az bérbeadáshoz kapcsolódik-e vagy sem. Tehát a szabály nem változik.A letétkezelést, az opció díját, az ügynöki jutalékot a kamat- és hozambevételektől elkülönítetten kell kezelni, és annak függvényében kell a cél szerinti tevékenység, illetve a vállalkozási tevékenység bevételéhez tartozónak tekinteni, hogy a felmerülésének indoka az alapítvány alapító okiratában meghatározott […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
