Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

4 találat a megadott cél szerinti tevékenység tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez!

1. találat: Cél szerinti tevékenység az egyesületnél

Kérdés: Az egyesület cél szerinti tevékenysége a magyar irodalom képviselete, valamint "síkraszáll az akadálytalan gondolatközlésért minden országban". Az egyesület a migráció kérdésével kapcsolatos "vitanapot" szervez, amelyre külföldi előadókat hív meg. A meghívottak szállásköltségét és utazási költségét az egyesület fizeti, az egyesület nevére szóló számla alapján. Étkezést is biztosítunk a konferencián. Elgondolásunk szerint a felmerült költségek a cél szerinti tevékenységgel kapcsolatosak, adómentesen elszámolhatók, az étkezést reprezentációnak tekintjük. Helyesen gondoljuk?
Részlet a válaszból: […]vitanap témája között sem. Így a tervezett vitanap - véleményünk szerint - nem tartozik az egyesület cél szerinti tevékenysége körébe.A kérdésben nem esik szó arról, hogy csak az egyesület tagjai részére, tagdíjuk fejében szervezik a vitanapot a migráció kérdéséről, vagy azon az egyesület tagjain kívül mások is részt vehetnek. Ha a létesítő okiratban a tagok rendszeres tájékoztatása az őket érintő, érdeklő kérdésekről szerepel, és a vitanapot csak a tagok részére szervezik, akkor "belefér" az egyesület cél szerinti tevékenysége körébe.A hivatkozott Civil-törvény szerint a cél szerinti juttatás a civil szervezet által (közhasznú) alaptevékenysége keretében nyújtott pénzbeli és nem pénzbeli szolgáltatás.Ha a fentiek alapján a vitanap szervezése nem minősül cél szerinti tevékenységnek, akkor az gazdasági-vállalkozási tevékenység lesz.Az Szja-tv. 3. §-ának 26. pontja tartalmazza a reprezentáció fogalmát, amiből az következik, reprezentációról csak akkor beszélhetünk, ha az az egyesület tevékenységével [az Szja-tv. 70. §-a (2a) bekezdése alapján az egyesület cél szerinti tevékenységével] összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében merül fel.Így, ha a kérdés szerinti rendezvény nem minősíthető a cél szerinti tevékenység keretébe tartozónak, akkor a meghívottak szállásköltségét és utazási költségét az Szja-tv. 70. §-a (1) bekezdése hatálya alá tartozó[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. augusztus 18.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7069
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Alapítvány cél szerinti, illetve vállalkozási tevékenységének elkülönítése

Kérdés: Az alapítványok cél szerinti, illetve vállalkozási tevékenysége elkülönítéséhez kapcsolódóan néhány kérdés. A rendszeresen végzett, továbbszámlázott szolgáltatás árbevételként könyvelt, de nem jövedelemszerzésre irányuló összege megvalósítja-e a vállalkozási tevékenységet, mivel haszon nélkül továbbszámlázott? (Parkolási költségek, telefon magáncélú használatának továbbszámlázása.) Esetleg költségmegtérüléskénti elszámolása? Változna-e a szabály, ha bérbeadásnál nem jövedelemszerzési céllal közüzemi díjakat terhelne tovább? A kamat és hozam arányosításánál a "kapcsolódó (bank) költségek" a kamat- és hozambevételekhez kapcsolódó bank és egyéb költségeket jelentik? Vagy minden más költséget is, mint a letétkezelés, opció, ügynöki jutalék stb.? A kormányrendelet többször értelmetlenül használja az "(ár) bevétele" fogalmat. Mit ért ez alatt?
Részlet a válaszból: […]továbbszámlázása nem tekinthető az alapítvány tartós céljának.A bruttó elszámolás számviteli alapelve alapján a bevételek és a költségek (ráfordítások) egymással szemben nem számolhatók el. Így a parkolási költségek, a telefon magáncélú használatának továbbszámlázott összege költségmegtérülésként (az elszámolt költségeket csökkentő tételként) sem számolható el. [Az Szt. 78. §-ának (2) bekezdése alapján az anyagköltséget csökkentő tételként (anyagköltség-megtérülésként) a termelés, a tevékenység, a szolgáltatás során keletkezett hulladékok, haszonanyagok készletre vételi értéke számolható el.]Vállalkozási tevékenység árbevételeként kell kimutatni a közüzemi díjak külön számlában történő továbbszámlázását is, függetlenül attól, hogy az bérbe­adáshoz kapcsolódik-e vagy sem. Tehát a szabály nem változik.A letétkezelést, az opció díját, az ügynöki jutalékot a kamat- és hozambevételektől elkülönítetten kell kezelni, és annak függvényében kell a cél szerinti tevékenység, illetve a vállalkozási tevékenység bevételéhez tartozónak tekinteni, hogy a felmerülésének indoka az alapítvány alapító okiratában meghatározott[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6839
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Adóellenőrzés az alapítványnál

Kérdés: Az alapítvány vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az adóellenőrzés megállapításainak könyvelésével van problémám. Idézem - kivonatosan - az adóellenőrzés vonatkozó megállapításait. "Mivel az alapítvány társaságiadó-kötelezettséget eredményező vállalkozási tevékenységet nem végez, azonban saját tőkéjének része a céltevékenysége által elért tárgyévi alaptevékenység eredménye, a revízió a jegyzőkönyvben rögzítette a megállapítások tárgyévre gyakorolt hatását, de az idevonatkozó törvények szerint társaságiadó-alapot és adót nem állapított meg. Mivel az üzemanyagköltség tekintetében nem igazolt, hogy az az alapítvány cél szerinti tevékenységének közvetlen költségeként merült fel, így azt az adózó célja érdekében felmerült költségként nem számolhatja el, tehát az adózó céltevékenysége adózás előtti eredményét ezen összeggel növelem. Nem tekintettem a számlák kifizetését természetbeni juttatásnak, csak a nem alapítvány céljait szolgáló kifizetéssel növeltem az adózás előtti eredményt. A mobil-feltöltőkártyákra kifizetett összegeket természetbeni juttatásnak minősítettem. Mivel sem a természetbeni juttatások, sem az utána a revízió által megállapított adókötelezettségek nem szolgálják a cél szerinti tevékenységet, a kettő együttes értéke növeli az alapítvány cél szerinti tevékenységének az eredményét. Ezért az adózó cél szerinti tevékenysége adózás előtti eredményét xy forinttal csökkentem (ez az szja és eho összegei), és a vz forinttal növelem (ez pedig az szja, eho és a mobilkártyák együttes összege). A hiba és a hibahatások lényegesek. Egyszeres közhasznú beszámolót készítünk, a megállapításokat a középső oszlopban szerepeltetjük, de hogyan kell a könyvelést helyesbíteni?
Részlet a válaszból: […]tevékenység érdekében merült fel, akkor elvileg a rendezésre két lehetőség mutatkozik: az egyik az, hogy az alapítvány leszámlázza annak, aki az üzemanyagot felhasználta, a másik az, hogy az alapítvány a saját tőkéjét csökkenti azzal. Az első esetben az áfa felszámításával számlázott üzemanyag áfa nélküli ellenértékét a pénzügyi rendezéskor az alapítvány elszámolja az alaptevékenység egyéb bevételeként, a fizetendő áfát pedig bevallja, és befizeti a rá vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően. Elszámolása a tárgyév adatai között jelenik meg a mérlegben is, az eredménylevezetésben is. A másik esetben - mivel a saját tőke közvetlenül nem csökkenthető - úgy számolja el, mintha az üzemanyagköltség a "vállalkozási tevékenység" érdekében merült volna fel. Ennek az lesz az eredménye, hogy a "vállalkozási tevékenység" adózás előtti eredménye csökken, és így a tárgyévi eredménye "vállalkozási tevékenységből" negatív előjelű lesz, amely összeg - természetesen - csökkenti a saját tőke összevont értékét. A mobil-feltöltőkártyákat az adóhatóság természetbeni juttatásnak minősítette, és mint ilyent megadóztatta (szja, eho), az adót elszámoltatta a cél szerinti tevékenység költségei között, majd az adóval növelt összeget (a mobilkártyák költsége + szja, eho) minősítette olyannak, ami nem a cél szerinti tevékenység érdekében felmerült költség. Emiatt módosította a cél szerinti tevékenység adózás előtti eredményét. A számviteli elszámolás során - az előbbiekben leírt - másik eset szerint indokolt eljárni. Az adóellenőrzés megállapításának könyvelése - az első eset kivételével - nem kapcsolódik pénzügyi rendezéséhez, a nyilvántartásokon, továbbá a közhasznú egyszerűsített beszámoló mérlegén és a közhasznú eredménylevezetésen való rögzítéssel (ha jelentős összegű, a középső oszlopban) rendezendő. A másik esetben a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2009. február 19.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 3998
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

4. találat: Cél szerinti, közhasznú tevékenység

Kérdés: A közhasznú szervezeteknek elkülönítetten kell nyilvántartaniuk a közhasznú, a cél szerinti, a vállalkozási tevékenység közvetlen költségeit, valamint azokat a költségeket, amelyek közvetlenül nem kapcsolódnak sem a közhasznú, sem a vállalkozási tevékenységhez. Mi a különbség a közhasznú és a cél szerinti tevékenység között? Hová kell besorolni a felmerült költségeket?
Részlet a válaszból: […]vehető észre eltérés. Ha azonban a törvényben nevesített közhasznú tevékenységeket vizsgáljuk, azt kell megállapítani, hogy a cél szerinti tevékenység magában foglalja a közhasznú tevékenységet, de a cél szerinti tevékenység szélesebb, mint a közhasznú tevékenység. Más szavakkal, minden közhasznú tevékenység cél szerinti tevékenység is, de nem minden cél szerinti tevékenység közhasznú is. A leírtakból következik, ha a közhasznú szervezetnek van olyan cél szerinti tevékenysége, ami nem minősül közhasznúnak, és ezen túlmenően még vállalkozási tevékenységet is végez, akkor az eredménykimutatásban (az eredménylevezetésben) az alaptevékenységből származó bevételen belül el kell különíteni a közhasznú tevékenységből származó bevételt és a közhasznúnak nem minősülő cél szerinti tevékenységből származó bevételt, továbbá a vállalkozási tevékenység bevételét. Az előbbiek szerint részletezett bevételekhez kell hozzárendelni az elkülönített tevékenységek közvetlen költségeit,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2003. november 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 1479