4 találat a megadott cél szerinti tevékenység tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]vitanap témája között sem. Így a tervezett vitanap - véleményünk szerint - nem tartozik az egyesület cél szerinti tevékenysége körébe.A kérdésben nem esik szó arról, hogy csak az egyesület tagjai részére, tagdíjuk fejében szervezik a vitanapot a migráció kérdéséről, vagy azon az egyesület tagjain kívül mások is részt vehetnek. Ha a létesítő okiratban a tagok rendszeres tájékoztatása az őket érintő, érdeklő kérdésekről szerepel, és a vitanapot csak a tagok részére szervezik, akkor "belefér" az egyesület cél szerinti tevékenysége körébe.A hivatkozott Civil-törvény szerint a cél szerinti juttatás a civil szervezet által (közhasznú) alaptevékenysége keretében nyújtott pénzbeli és nem pénzbeli szolgáltatás.Ha a fentiek alapján a vitanap szervezése nem minősül cél szerinti tevékenységnek, akkor az gazdasági-vállalkozási tevékenység lesz.Az Szja-tv. 3. §-ának 26. pontja tartalmazza a reprezentáció fogalmát, amiből az következik, reprezentációról csak akkor beszélhetünk, ha az az egyesület tevékenységével [az Szja-tv. 70. §-a (2a) bekezdése alapján az egyesület cél szerinti tevékenységével] összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében merül fel.Így, ha a kérdés szerinti rendezvény nem minősíthető a cél szerinti tevékenység keretébe tartozónak, akkor a meghívottak szállásköltségét és utazási költségét az Szja-tv. 70. §-a (1) bekezdése hatálya alá tartozó[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]továbbszámlázása nem tekinthető az alapítvány tartós céljának.A bruttó elszámolás számviteli alapelve alapján a bevételek és a költségek (ráfordítások) egymással szemben nem számolhatók el. Így a parkolási költségek, a telefon magáncélú használatának továbbszámlázott összege költségmegtérülésként (az elszámolt költségeket csökkentő tételként) sem számolható el. [Az Szt. 78. §-ának (2) bekezdése alapján az anyagköltséget csökkentő tételként (anyagköltség-megtérülésként) a termelés, a tevékenység, a szolgáltatás során keletkezett hulladékok, haszonanyagok készletre vételi értéke számolható el.]Vállalkozási tevékenység árbevételeként kell kimutatni a közüzemi díjak külön számlában történő továbbszámlázását is, függetlenül attól, hogy az bérbe­adáshoz kapcsolódik-e vagy sem. Tehát a szabály nem változik.A letétkezelést, az opció díját, az ügynöki jutalékot a kamat- és hozambevételektől elkülönítetten kell kezelni, és annak függvényében kell a cél szerinti tevékenység, illetve a vállalkozási tevékenység bevételéhez tartozónak tekinteni, hogy a felmerülésének indoka az alapítvány alapító okiratában meghatározott[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]tevékenység érdekében merült fel, akkor elvileg a rendezésre két lehetőség mutatkozik: az egyik az, hogy az alapítvány leszámlázza annak, aki az üzemanyagot felhasználta, a másik az, hogy az alapítvány a saját tőkéjét csökkenti azzal. Az első esetben az áfa felszámításával számlázott üzemanyag áfa nélküli ellenértékét a pénzügyi rendezéskor az alapítvány elszámolja az alaptevékenység egyéb bevételeként, a fizetendő áfát pedig bevallja, és befizeti a rá vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően. Elszámolása a tárgyév adatai között jelenik meg a mérlegben is, az eredménylevezetésben is. A másik esetben - mivel a saját tőke közvetlenül nem csökkenthető - úgy számolja el, mintha az üzemanyagköltség a "vállalkozási tevékenység" érdekében merült volna fel. Ennek az lesz az eredménye, hogy a "vállalkozási tevékenység" adózás előtti eredménye csökken, és így a tárgyévi eredménye "vállalkozási tevékenységből" negatív előjelű lesz, amely összeg - természetesen - csökkenti a saját tőke összevont értékét. A mobil-feltöltőkártyákat az adóhatóság természetbeni juttatásnak minősítette, és mint ilyent megadóztatta (szja, eho), az adót elszámoltatta a cél szerinti tevékenység költségei között, majd az adóval növelt összeget (a mobilkártyák költsége + szja, eho) minősítette olyannak, ami nem a cél szerinti tevékenység érdekében felmerült költség. Emiatt módosította a cél szerinti tevékenység adózás előtti eredményét. A számviteli elszámolás során - az előbbiekben leírt - másik eset szerint indokolt eljárni. Az adóellenőrzés megállapításának könyvelése - az első eset kivételével - nem kapcsolódik pénzügyi rendezéséhez, a nyilvántartásokon, továbbá a közhasznú egyszerűsített beszámoló mérlegén és a közhasznú eredménylevezetésen való rögzítéssel (ha jelentős összegű, a középső oszlopban) rendezendő. A másik esetben a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]vehető észre eltérés. Ha azonban a törvényben nevesített közhasznú tevékenységeket vizsgáljuk, azt kell megállapítani, hogy a cél szerinti tevékenység magában foglalja a közhasznú tevékenységet, de a cél szerinti tevékenység szélesebb, mint a közhasznú tevékenység. Más szavakkal, minden közhasznú tevékenység cél szerinti tevékenység is, de nem minden cél szerinti tevékenység közhasznú is. A leírtakból következik, ha a közhasznú szervezetnek van olyan cél szerinti tevékenysége, ami nem minősül közhasznúnak, és ezen túlmenően még vállalkozási tevékenységet is végez, akkor az eredménykimutatásban (az eredménylevezetésben) az alaptevékenységből származó bevételen belül el kell különíteni a közhasznú tevékenységből származó bevételt és a közhasznúnak nem minősülő cél szerinti tevékenységből származó bevételt, továbbá a vállalkozási tevékenység bevételét. Az előbbiek szerint részletezett bevételekhez kell hozzárendelni az elkülönített tevékenységek közvetlen költségeit,[…] részlet vége a válaszból.