Alapítványi fenntartásba került eszközök

Kérdés: Oktatási intézmény a költségvetési számvitel szerint vezette a könyveit, a kis értékű tárgyi eszközei a főkönyvben azonos összegben bruttó érték és értékcsökkenés összeggel szerepeltek. Az intézmény alapítványi fenntartásba került. Az eszközök könyv szerinti értéken kerültek az új intézmény vagyonába. A jelentős nagyságrendet képviselő kis értékű eszközeit (melyek nettó értéke nulla) hogyan szerepeltesse az analitikus nyilvántartásban és a főkönyvben?
Részlet a válaszából: […] ...változása azt is jelenti, hogy a számviteli elszámolásban is vannak változások), az eszközök könyv szerinti értéken kerültek át, az alapítványi és a költségvetési számvitel azonossága a kérdés szerinti esetben nem indokolja az eddigi analitikus, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 11.
Kapcsolódó címkék:  

Céltartalék képzése támogatásra - alapítvány

Kérdés: Az alapítvány céljai között szerepel - többek között - a magyarországi oktatás támogatása. Az alapítvány kuratóriuma a 2020. évi mérlegfordulónap és a mérlegkészítés napja (2021. 02. 28.) között meghozott határozatai alapján kötelezettséget vállalt az egyik egyetem felé, hogy részére támogatást nyújt 2021-ben egy új szakirány elindítására, valamint támogatást ad egy 2021. szeptembertől induló új ösztöndíjprogramra. Az alapítvány képezhet-e céltartalékot a 2020-as üzleti évben ezekre a 2021-ben nyújtandó támogatásokra? Az alapítvány ezzel szeretné a 2020. évi pozitív eredménye terhére megteremteni ezen támogatások fedezetét, mert lehetséges, hogy a 2021. évi eredménye nem nyújt vagy csak részben nyújt fedezetet mindkét támogatásra. A támogatásokat folyósítani fogjuk, azonban a pénzügyi teljesítésük és pontos összegük egyelőre még nem ismert. Aszámviteli politikában nem rögzítettük konkrétan, hogy az Szt. 41. §-ának (2) bekezdése alapján mely esetekben képezünk céltartalékot, arról úgy határoztunk, hogy mindig a tárgyévi zárás mérlegelésére bízzuk ennek eldöntését, megteremtve a lehetőségét a céltartalékképzésre, de kötelezettséget nem vállalva rá.
Részlet a válaszából: […] ...miatti, ráfordításként felmerülő támogatás nem olyan jövőbeni kötelezettség, amire céltartalékot lehetne képezni, legfeljebb az alapítvány eredménye lesz 2021-ben veszteség. Ez olyan önként vállalt kötelezettség, amely a támogatás nyújtásakor válik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 11.
Kapcsolódó címkék:  

Alapítvány által adományozott kitüntetések

Kérdés: Milyen adó- és járulékvonzata van annak, ha az alapítvány kitüntetést adományoz magánszemélynek? Ugyanez az alapítvány egy táncegyüttesnek adományoz kitüntetést, a táncegyüttes adószámmal nem rendelkezik. Ebben az esetben milyen adó- és járulékvonzattal számolhatunk? A kitüntetések természetesen összhangban vannak az alapító okiratban meghatározott célokkal!
Részlet a válaszából: […] ...juttatások körében adómentes "a jótékony célú közadakozásból, a közérdekű kötelezettségvállalásból, a közhasznú egyesületből, alapítványból, közalapítványból annak létesítő okiratában rögzített közhasznú céljával összhangban a közhasznú cél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 4.
Kapcsolódó címkék:  

Alapítvány ingyenesen kiosztott termékei

Kérdés: Egy alapítvány alapcéljait érintő témájú könyveket vásárol, illetve a szerzői jogok megvételét követően saját maga jelentet meg, valamint saját munkavállalóin és főszerkesztőjén keresztül saját negyedéves folyóiratot ad ki, melyeket céljaival összhangban saját szervezésű vagy támogatott konferenciákon tudásteremtés érdekében ingyenesen oszt ki, illetve juttat el a társszervezetekhez, támogatottakhoz, együttműködő partnerekhez nem értékesíti azokat. Mikor jár el helyesen az alapítvány ezen könyvek, folyóiratok számviteli kezelése során?
1. A vásárolt könyveket beszerzési áron, a maga által kiadott (saját előállítású) könyveket pedig a közvetlen önköltségen (nyomtatási díj, fordítás, lektorálás stb.) készletre veszi, és a kiosztások alkalmával feljegyzések, átadás-átvételi jegyzőkönyvek, szállítólevelek alapján az 55. Egyéb, személyi jellegű ráfordítások közé elszámolja, így a költség abban az évben merül fel, amikor a cél teljesült, a könyvet a címzettek megkapták, nem pedig a könyvek előállításakor/beszerzésekor.
2. Az 1. esethez hasonlóan a könyveket beszerzési áron/előállítási értéken (közvetlen önköltség) készletre veszi, azonban tekintve, hogy nem értékesíti, így ezen könyvek piaci értéke számára nulla, így azonnal 100%-os értékvesztést számol el rá a tárgyévben, így a mérlegben mindig nulla értéken szerepelnének a könyvek, s csak nulla értékű készletanalitikát vezetne a mozgásokról, ekkor azonban a költség nem jelenne meg az 55. Egyéb, személyi jellegű ráfordításokon, hanem a 86. Egyéb ráfordítások között.
3. Tekintve, hogy a célja nem az értékesítés, és a költségek bevétellel nincsenek ellentételezve, az összemérés elvét nem kell érvényesíteni, azaz nincs készletezés, a költségeket a felmerüléskor a megfelelő helyen számolja el (51, 52, 54, 56), és nem számol önköltséget, nincs STKÁV, nem számol el értékvesztést. A felelősségteljes gazdálkodás követelménye miatt viszont vezeti a nullás értékű készletanalitikát, és követi, dokumentálja a könyvek mozgását (hasonlóan, mint pl. a reklámcélú [kis értékű] üzletpolitikai ajándékoknál, pl.: gravírozott tollak, kitűzők, jegyzettömbök).
Részlet a válaszából: […] ...kérdéshez kapcsolódóan megadott számviteli kezelési módok közül az első esetet tartjuk kis korrekcióval megfelelőnek, mivel az alapítvány - az alapítványi célnak megfelelő témájú - megvásárolt könyveket, előállított könyveket, folyóiratokat juttat el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 24.
Kapcsolódó címkék:  

Alapítványnál ingatlan felértékelése

Kérdés: A több mint 20 éve alakult közalapítvány induló vagyonában több ingatlan szerepel, amelyeket bérbeadás útján hasznosít. Az ingatlanok az alapító okirat szerint megadott értéken kerültek a könyvekbe. Az azóta eltelt években jelentősen megnőtt az ingatlanok értéke. A közalapítvány nem értékelési tartalék igénybevételével, hanem tulajdonosi határozattal szeretné az ingatlanok értékét megemelni. Van-e erre lehetőség az induló vagyonnal, illetve a tőkeváltozással szemben?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz egyértelműen az, hogy nincs rá lehetőség!A közalapítvány is - mint egyéb szervezet - a számviteli törvény hatálya alá tartozik. Mint ilyen szervezet, az Szt. 57. §-ának (3) bekezdése szerint ingatlanok esetében a terv szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 6.

Alapítvány továbbképző és tapasztalatcsere-rendezvénye

Kérdés: Egy országos szakmai egyesület, valamint egy szintén országos szakmai alapítvány többnapos, közös, továbbképző és tapasztalatcsere-rendezvényt szervez. A rendezvény az alapítvány cél szerinti, közhasznú tevékenységét is szolgálja. Az egyesület a rendezvény költségeit a részére átutalt részvételi díjakból, az alapítvány a támogatásaiból fedezi. A részvételi díj tartalmazza a szakmai programok költségeit, az előadások közötti büfé, ebéd, baráti vacsora költségeit, valamint a résztvevőknek átadott emléktárgy beszerzésére fordított kiadásokat. Az alapítvány vállalja (fedezi) a konferencia költségei közül:
- az előadások helyiségének bérleti díját,
- átutalja diákok és nyugdíjasok részvételi díját (15.000 és 25.000 Ft/fő),
- rendezi a kis értékű emléktárgyak elkészítésének költségeit.
Kérem szíves segítségüket az alábbiakban:
1. A bevételeknek és a költségeknek ilyen módon történő elszámolása nem ütközik-e törvényi előírásba?
2. Hogyan kell könyvelni az emléktárgyakat?
3. Kell-e az alapítványnak adó- és járulékfizetéssel számolnia?
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, ha az egyesület és az alapítvány közösen rendezi a továbbképző és tapasztalatcsere-rendezvényt, akkor annak összes költségét elsődlegesen az egyik szervezetnél kell kimutatni, majd a másik szervezetet terhelő részét (alapvetően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.
Kapcsolódó címkék:  

Adományok elszámolása az alapítványnál

Kérdés: Egy nem közhasznú alapítvány a céljaihoz adományokat kap (szervezetektől és magánszemélyektől egyaránt) készpénzben, utalványokban és eszközökben. Ezen adományokat adományként tovább is adja. Jól gondolom, hogy a könyvekben ezeket a tételeket a 96-os főkönyvi számlával szemben a 86-os főkönyvi számlán kell nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] ...időbelileg el kell határolni (T 9645, 9647 - K 4832).Az egyéb bevételekkel szembeni könyvelés bizonylata az adomány átvételének az alapítvány által kialakított dokumentuma, amelynek mindenképpen tartalmaznia kell az adományozó nevét, címét, az adomány megnevezését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.
Kapcsolódó címkék:  

Örökség az alapítványnál

Kérdés: Az alapítvány magánszemélytől örökség címen pénzhez, értékpapírhoz jutott. Helyes-e, ha az értékpapír értékét az eladásig halasztott bevételként mutatjuk ki? A pénzt az alapítvány bankszámláján jóváírták. Ezt az összeget is át kell vezetni a passzív időbeli elhatárolásokhoz, vagy véglegesen kapott pénzeszközként kell könyvelni? Ha el kell határolni, akkor a későbbiekben figyelni kell, hogy ebből a pénzből mire költöttek?
Részlet a válaszából: […] ...annak a felhasználása nem kötődik sem eszközbeszerzéshez, sem költség-ráfordítás ellentételezéséhez, azt szabadon felhasználhatja az alapítvány. Ezért a folyószámlán jóváírt pénzeszközt az egyéb bevételekkel szemben kell könyvelni (T 384 - K 9645), mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 25.
Kapcsolódó címkék:  

Alapítvány jegyzett tőkéje euróban

Kérdés: Alapítvány átalakulásakor az euróban meglévő jegyzett tőke még egy régi árfolyamon szerepel (alapításkori árfolyamon). Az átalakuláskor a jegyzett tőke változik-e az árfolyam emelkedése miatt? (Az alapítói okiratban nem szerepel forintösszeg, csak euró?)
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy az alapítvány a könyvviteli nyilvántartásait csak forintban vezetheti, helytelen, hogy az alapítói okirat a jegyzett tőkét csak euróban tartalmazza. Így a jegyzett tőke összege - jobb híján - az euró alapításkori árfolyamon számított forintösszege,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 13.

Alapítvány által adott tárgyak utáni adózás

Kérdés: Az alapítványt irodalmi díj alapítása céljából hozták létre. Az alapítvány kuratóriuma az írók munkássága alapján választja ki a díjazottakat. A díjazottak a pénzbeli jövedelem mellett - egyéb jövedelemnek tekintjük - a díj nevét adó költőt ábrázoló szobrot kapnak, illetve gravírozott tollat, amelyen a díj elnevezése szerepel. Milyen adózási szabályok vonatkoznak e kétféle tárgyra? Változik-e a megítélés, ha más is kap gravírozott tollat? Változnak-e az adózási szabályok, ha a fenti juttatásokat közhasznú egyesület adja, amelynek alapító okiratában a konkrét díj elnevezése nem szerepel, de a magyar irodalom képviselete, népszerűsítése igen?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerinti díjazottaknak a díj nevét adó költőt ábrázoló szobor és a gravírozott toll átadása az alapítványnál nem minősül az Szja-tv. 70. §-a szerinti meghatározott juttatásnak, mivel a juttatásban részesülő magánszemély jövedelmét az alapítvány...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 12.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
5