Keresés eredménye

43 találat a megadott alapítvány tárgyszóra
Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.
1. találat: Alapítvány továbbképző és tapasztalatcsere-rendezvénye
Kérdés: Egy országos szakmai egyesület, valamint egy szintén országos szakmai alapítvány többnapos, közös, továbbképző és tapasztalatcsere-rendezvényt szervez. A rendezvény az alapítvány cél szerinti, közhasznú tevékenységét is szolgálja. Az egyesület a rendezvény költségeit a részére átutalt részvételi díjakból, az alapítvány a támogatásaiból fedezi. A részvételi díj tartalmazza a szakmai programok költségeit, az előadások közötti büfé, ebéd, baráti vacsora költségeit, valamint a résztvevőknek átadott emléktárgy beszerzésére fordított kiadásokat. Az alapítvány vállalja (fedezi) a konferencia költségei közül:
- az előadások helyiségének bérleti díját,
- átutalja diákok és nyugdíjasok részvételi díját (15.000 és 25.000 Ft/fő),
- rendezi a kis értékű emléktárgyak elkészítésének költségeit.
Kérem szíves segítségüket az alábbiakban:
1. A bevételeknek és a költségeknek ilyen módon történő elszámolása nem ütközik-e törvényi előírásba?
2. Hogyan kell könyvelni az emléktárgyakat?
3. Kell-e az alapítványnak adó- és járulékfizetéssel számolnia?
Részlet a válaszból: […]tárgyak beszerzési értéke elszámolására is vonatkozik).Az alapítvány a diákok és nyugdíjasok részvételi díját csak az egyesület tételes számlája ellenében utalhatja át. A tételes számla szerinti költségeket pedig az előző bekezdésben leírtak szerint kell könyvelnie, amennyiben a diákok és nyugdíjasok továbbképzésével és tapasztalatcseréjével kapcsolatos feladatok ellátása a cél szerinti, közhasznú tevékenység keretébe egyértelműen beletartozik.Ha a kis értékű emléktárgyakat az alapítvány készíti el, az elkészítés anyag-, bér- és járulékköltségeit a termék-előállítás elszámolási szabályai szerint kell könyvelni, majd saját előállítású termékként készletre venni, és mint saját előállítású terméket kell az átadáskor (közvetlen önköltségen) a személyi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. május 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7606
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
2. találat: Adományok elszámolása az alapítványnál
Kérdés: Egy nem közhasznú alapítvány a céljaihoz adományokat kap (szervezetektől és magánszemélyektől egyaránt) készpénzben, utalványokban és eszközökben. Ezen adományokat adományként tovább is adja. Jól gondolom, hogy a könyvekben ezeket a tételeket a 96-os főkönyvi számlával szemben a 86-os főkönyvi számlán kell nyilvántartani?
Részlet a válaszból: […]9645, 9647 - K 4832).Az egyéb bevételekkel szembeni könyvelés bizonylata az adomány átvételének az alapítvány által kialakított dokumentuma, amelynek mindenképpen tartalmaznia kell az adományozó nevét, címét, az adomány megnevezését, mennyiségét, piaci értékét, az adományozás célját, az adomány átvevőjének adatait stb.Az alapítvány az adományt továbbutalhatja, átadhatja annak a szervezetnek, amely a támogatás célja szerinti feladatot közvetlenül megvalósítja. A támogatást megvalósító szervezettel készített dokumentumnak legalább azokat az adatokat kell tartalmaznia, amelyek az adomány megjelölésére vonatkoznak, de tartalmaznia kell az átvételre, a továbbutalás esetén az átvevő bankszámlájára vonatkozó adatokat is. Az átadás dokumentuma - mint bizonylat - alapján történik[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2018. március 8.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7541
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
3. találat: Örökség az alapítványnál
Kérdés: Az alapítvány magánszemélytől örökség címen pénzhez, értékpapírhoz jutott. Helyes-e, ha az értékpapír értékét az eladásig halasztott bevételként mutatjuk ki? A pénzt az alapítvány bankszámláján jóváírták. Ezt az összeget is át kell vezetni a passzív időbeli elhatárolásokhoz, vagy véglegesen kapott pénzeszközként kell könyvelni? Ha el kell határolni, akkor a későbbiekben figyelni kell, hogy ebből a pénzből mire költöttek?
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. május 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7315
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
4. találat: Alapítvány jegyzett tőkéje euróban
Kérdés: Alapítvány átalakulásakor az euróban meglévő jegyzett tőke még egy régi árfolyamon szerepel (alapításkori árfolyamon). Az átalakuláskor a jegyzett tőke változik-e az árfolyam emelkedése miatt? (Az alapítói okiratban nem szerepel forintösszeg, csak euró?)
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. április 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7262
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
5. találat: Alapítvány által adott tárgyak utáni adózás
Kérdés: Az alapítványt irodalmi díj alapítása céljából hozták létre. Az alapítvány kuratóriuma az írók munkássága alapján választja ki a díjazottakat. A díjazottak a pénzbeli jövedelem mellett - egyéb jövedelemnek tekintjük - a díj nevét adó költőt ábrázoló szobrot kapnak, illetve gravírozott tollat, amelyen a díj elnevezése szerepel. Milyen adózási szabályok vonatkoznak e kétféle tárgyra? Változik-e a megítélés, ha más is kap gravírozott tollat? Változnak-e az adózási szabályok, ha a fenti juttatásokat közhasznú egyesület adja, amelynek alapító okiratában a konkrét díj elnevezése nem szerepel, de a magyar irodalom képviselete, népszerűsítése igen?
Részlet a válaszból: […]alapítványnál is az egyes meghatározott juttatások közé tartozónak tekintendő [Szja-tv. 70. §-a (3) bekezdésének b) pontja], mivel az alapítvány cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült juttatásnak nehezen képzelhető el.A fentiek szerinti adózási szabály önmagában azért, mert azokat közhasznú egyesület adja, nem változik. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 3. pontja tartalmazza a közcélú juttatások körében adómentes[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. január 12.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7185
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
6. találat: Nem közhasznú alapítvány beolvadása
Kérdés: A nem közhasznú alapítvány beolvad egy másik nem közhasznú alapítványba. Milyen számviteli, adózási szabályok vonatkoznak rá? A beolvadó megszűnik. Mikor, milyen bevallásokat kell benyújtania? A megszűnés kezdeményezése hogyan történik a bíróságon?
Részlet a válaszból: […]alapítványt) is megilletik, ha a jogszabályban biztosított jogok és kedvezmények megszerzésének feltételei a jogutódnál (a beolvasztó alapítványnál) továbbra is fennállnak.A Civil-tv. beolvadáshoz kapcsolódó legfontosabb rendelkezései ismertetése után térjünk át az alapítvány beolvadásának számvitelére, adózására.A Civil-tv. 10/C. §-a alapján az alapítványok legfőbb döntéshozó szervei közösen döntenek a beolvadás tervezett időpontjáról. Ezen első döntés alapján az alapítványoknak vagyonleltár-tervezettel alátámasztott vagyonmérleg-tervezetet kell készíteniük, mind a beolvadó alapítványnak, mind az átvevő (beolvasztó) alapítványnak, sőt a beolvadás utáni állapotot tükröző vagyonról is az átvevő alapítványnak. A vagyonleltár-tervezetek, a vagyonmérleg-tervezetek[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. október 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7126
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
7. találat: Alapítvány közhasznú szervezetté alakulása
Kérdés: Hogyan lehet alapítványból közhasznú szervezet? Mikortól kell vezető szervezet, mikortól kell felügyelőszervezet az alapítvány közhasznúvá válása után? Hány milliós évi bevétel felett alakulhat át egy alapítványból közhasznú szervezetté? Kérhetnénk egy alapítóiokirat-mintát?
Részlet a válaszból: […]közhasznú tevékenységet végző szervezet, amely a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, továbbá amelynek megfelelő társadalmi támogatottsága kimutatható. [A megfelelő erőforrást a (4), a megfelelő támogatottságot az (5) bekezdés részletezi.]A Civil-tv. 2. §-ának 20. pontja szerint közhasznú tevékenység minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez.Az alapítvány közhasznú jogállását a közhasznú szervezetként való nyilvántartásba vétellel szerzi meg. Ehhez az alapítvány alapítói okiratát módosítani kell, ezt elektronikus úton be kell nyújtani,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. június 16.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7013
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
8. találat: Alapítvány cél szerinti, illetve vállalkozási tevékenységének elkülönítése
Kérdés: Az alapítványok cél szerinti, illetve vállalkozási tevékenysége elkülönítéséhez kapcsolódóan néhány kérdés. A rendszeresen végzett, továbbszámlázott szolgáltatás árbevételként könyvelt, de nem jövedelemszerzésre irányuló összege megvalósítja-e a vállalkozási tevékenységet, mivel haszon nélkül továbbszámlázott? (Parkolási költségek, telefon magáncélú használatának továbbszámlázása.) Esetleg költségmegtérüléskénti elszámolása? Változna-e a szabály, ha bérbeadásnál nem jövedelemszerzési céllal közüzemi díjakat terhelne tovább? A kamat és hozam arányosításánál a "kapcsolódó (bank) költségek" a kamat- és hozambevételekhez kapcsolódó bank és egyéb költségeket jelentik? Vagy minden más költséget is, mint a letétkezelés, opció, ügynöki jutalék stb.? A kormányrendelet többször értelmetlenül használja az "(ár) bevétele" fogalmat. Mit ért ez alatt?
Részlet a válaszból: […]parkolási költségek, a telefon magáncélú használatának továbbszámlázott összege költségmegtérülésként (az elszámolt költségeket csökkentő tételként) sem számolható el. [Az Szt. 78. §-ának (2) bekezdése alapján az anyagköltséget csökkentő tételként (anyagköltség-megtérülésként) a termelés, a tevékenység, a szolgáltatás során keletkezett hulladékok, haszonanyagok készletre vételi értéke számolható el.]Vállalkozási tevékenység árbevételeként kell kimutatni a közüzemi díjak külön számlában történő továbbszámlázását is, függetlenül attól, hogy az bérbe­adáshoz kapcsolódik-e vagy sem. Tehát a szabály nem változik.A letétkezelést, az opció díját, az ügynöki jutalékot a kamat- és hozambevételektől elkülönítetten kell kezelni, és annak függvényében[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6839
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
9. találat: Induló tőke emelése alapítványnál
Kérdés: Az alapítvány alapítója alapításkor, illetve alapítás után is kifejezett alapítói szándékként, az alapítói okiratban is rögzítetten az alapítvány céljaihoz rendelt vagyonként definiáltan rendelkezik vagyonjuttatásról. A bíróság ezt a szándékát tudomásul veszi, végzésével kvázi "bejegyzi a felemelt induló tőkét". A számviteli törvény és a vonatkozó kormányrendelet nem tartalmaz az alapítvány céljaihoz rendelt vagyon jegyzett tőkébe könyvelésére szabályt. Az alapító jogi érvelése szerint a Ptk. 3:382. §-a megengedi az alapítónak, hogy az alapítvány működésének megkezdéséhez szükséges vagyont a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig teljesítse, majd az alapítónak a szándéka szerinti teljes juttatott vagyont legkésőbb az alapítvány nyilvántartásba vételétől számított egy éven belül az alapítványra még átruházzon. A Civil-törvény szerint induló tőke a civil szervezet létrehozásakor az alapítók által a civil szervezet rendelkezésére bocsátott vagyon. Elfogadható-e az alapítvány érvelése, miszerint az alapítói szándékkal összhangban, a Ptk. rendelkezései által megengedően, az alapítói vagyonrendelést, annak növelését a számviteli beszámoló jegyzett tőke során szerepeltessük? Ha a Civil-törvény szabályai miatt nem lehetséges, közvetlenül a tőkeváltozásba könyvelhetjük-e a bírói bejegyzéssel egy időben az alapítói tőkeemelést? A szervezet könyvvizsgálója az Szt. 4. §-ának (4)-(5) bekezdése alapján egyetért akár a jegyzett tőke, akár a tőkeváltozással szembeni könyveléssel. Ha az alapító által az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon számviteli bevételkénti elszámolása indokolt, akkor ez az elszámolás jelentősen torzítja az alapítvány jövedelmi helyzetének megítélését.
Részlet a válaszból: […]befizetett, átadott eszközöket a követelést csökkentő tételként (T 1, 2, 3 - K 355) (ez utóbbi tétel a kérelem benyújtása előtt megelőzi az előtte lévőt);- ha az előzőek szerint járnak el, akkor az alapító okiratban vállalt vagyoni juttatásból a bírósági bejegyzést követően átadott eszközök a bejegyzéskor kimutatott követelés összegét csökkentik (T 1, 2, 3 - K 355), és azt a bíróságon már semmilyen jogcímen nem kell bejegyezni.A kérdésben leírtak alapján feltételeztük, hogy a kérdező alapítvány kettős könyvvitelt vezet, és nem a fentebb leírtak alapján járt el. Amennyiben az alapító okirat az alapító által vállalt vagyoni hozzájárulás teljes összegét tartalmazza, akkor könyvelésüket önellenőrzés keretében módosítsák.[Az egyszeres könyvvitelt vezető[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6835
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
10. találat: Minek minősül az árfolyamnyereség alapítványnál?
Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető alapítvány könyvelése során merült fel a cél szerinti, illetve a vállalkozási tevékenység elkülönítésének problémája. A kérdező a 2011. évi CLXXV. törvénynek a befektetési tevékenység, a gazdasági vállalkozási tevékenység értelmező rendelkezését, továbbá a civil szervezet bevételeit részletező törvényi elő­írást idézi. Ezt követően kérdései: az alapítvány devizás pénzügyi instrumentumain képződő év végi realizált árfolyamnyereség cél szerinti tevékenység bevételének minősül-e? Változik-e a minősítés, ha évközi realizált árfolyamnyereségről van szó? A Tao-tv. 6. számú mellékletének 3. pontja szerint az árfolyamnyereség része-e az állam által kibocsátott értékpapír hozamának?
Részlet a válaszból: […]devizában támogatást, alapítói befizetést, amelyet az alapító okiratban meghatározott tartós cél érdekében használnak majd fel, akár eszközbeszerzésre, akár szolgáltatás igénybevételére, akkor ennek a meglévő devizának a mérlegfordulónapi értékelés során meghatározásra kerülő, nyereségjellegű különbözete a cél szerinti tevékenység pénzügyi műveletek bevétele. Természetesen ezzel azonos módon kell kimutatni a deviza cél szerinti tevékenység érdekében történő elköltésekor a deviza-betétszámlán mutatkozó nyereségjellegű árfolyam-különbözetet is.Az alapítvány esetében nehezen képzelhető el, hogy devizában kimutatott követelése legyen (a devizakövetelés jellemzően értékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódik, amelyek viszont jellemzően a vállalkozási[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ most e-mailben megkapni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2015. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6831
Kapcsolódó tárgyszavak: ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 43 | >>>>>>

Tovább szűkítem a találatok körét:

Keresés