Iparűzésiadó-alap csökkentése a repülőjegy értékével
Kérdés
Ügyfelem repülőjegy-értékesítéssel foglalkozik (veszi és eladja). Az iparűzésiadó-alap megállapítása során a vásárolt és változatlan formában továbbértékesített repülőjegyek bekerülési értéke levonható-e adóalap-csökkentő tételként, és ha igen, milyen jogcímen, közvetített szolgáltatásként vagy elábéként...? Szeretnénk, ha válaszuk kitérne arra a problémára, hogy a repülőjegy ez esetben szolgáltatásként vagy áruként kezelendő, illetve hogy az a könyveléstechnikai megoldás lenne-e esetleg a megfelelő, ha a társaság nem is tenné be a nettó árbevételébe azt az összeget, amit egy az egyben tovább kell utaljon az utazásszervező vagy a repülőtársaság felé.
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2016. március 10-én (341. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6915
[…] nevében ad el repülőjegyet, mert így állapodott meg a repülőtársasággal, illetve a vevőjével, azaz a repülőtársaságtól (más személytől, utazásszervezőtől) megvásárolja a repülőjegyet, és azt ő adja el az utasnak (ő a vevővel kötött szerződésekben a teljesítő fél), akkor a jegy eladási árát számlázni kell, és árbevételt kell elszámolni. Ha ügynökként más (a repülőtársaság, utazásszervező) nevében, javára jár el, tehát az ügylet a repülőtársaság és a vevő között jött létre, akkor árbevételként csak az ügynöki jutalékot kell kimutatni (és számlázni a megbízó, vevő felé). Ügynöki értékesítés esetén a jegyértékesítés ellenértéke a mérlegszámlákat (bankszámla, pénztár és kötelezettség) érinti (az erről szóló számlát a repülőtársaság vagy az utazásszervező nevében kell kiállítani, és ott kell az árbevételt elszámolni).A jegy egyébiránt nem termék, az mindösszesen a légi személyszállítási szolgáltatás igénybevételére jogosító bizonylat (a jegyet sokszor ki sem nyomtatják). Ez azt is jelenti, hogy ügyfele – ha saját nevében jár el – légi személyszállítási szolgáltatást vásárol és ad el, amikor a repülőjeggyel kereskedik. Ekkor – közvetített szolgáltatások értéke jogcímen – nem kizárt a nettó árbevétel csökkentése az iparűzésiadó-alap […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2016. március 10-én (341. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6915
[…] nevében ad el repülőjegyet, mert így állapodott meg a repülőtársasággal, illetve a vevőjével, azaz a repülőtársaságtól (más személytől, utazásszervezőtől) megvásárolja a repülőjegyet, és azt ő adja el az utasnak (ő a vevővel kötött szerződésekben a teljesítő fél), akkor a jegy eladási árát számlázni kell, és árbevételt kell elszámolni. Ha ügynökként más (a repülőtársaság, utazásszervező) nevében, javára jár el, tehát az ügylet a repülőtársaság és a vevő között jött létre, akkor árbevételként csak az ügynöki jutalékot kell kimutatni (és számlázni a megbízó, vevő felé). Ügynöki értékesítés esetén a jegyértékesítés ellenértéke a mérlegszámlákat (bankszámla, pénztár és kötelezettség) érinti (az erről szóló számlát a repülőtársaság vagy az utazásszervező nevében kell kiállítani, és ott kell az árbevételt elszámolni).A jegy egyébiránt nem termék, az mindösszesen a légi személyszállítási szolgáltatás igénybevételére jogosító bizonylat (a jegyet sokszor ki sem nyomtatják). Ez azt is jelenti, hogy ügyfele – ha saját nevében jár el – légi személyszállítási szolgáltatást vásárol és ad el, amikor a repülőjeggyel kereskedik. Ekkor – közvetített szolgáltatások értéke jogcímen – nem kizárt a nettó árbevétel csökkentése az iparűzésiadó-alap […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
