Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2016. július 14-én (348. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7022

[…] megfelelő összeget levonva a közvetlen önköltséget kapjuk meg. Így a kalkulált haszonnak a közvetlenül el nem számolható költségekre (üzemi, vállalati általános, forgalmazási költségek), továbbá az egyéb bevételeket, a pénzügyi műveletek bevételeit meghaladó egyéb ráfordításokra, a pénzügyi műveletek ráfordításaira, valamint a társasági adóra, az adózott eredményre kell fedezetet nyújtania.A kalkulált haszon közelítő értéke a vállalkozó előző üzleti éve költségnem-elszámolása alapján a következők figyelembevételével határozható meg:a) a saját tevékenység értékesítési árbevétele [az értékesítés könyvelt árbevétele csökkentve az alvállalkozói teljesítmények, a közvetített szolgáltatások, az eladott áruk bekerülési (beszerzési) értékével];b) a saját termelésű készletek állományváltozása (ha nőtt, akkor mínusz, ha csökkent, akkor plusz előjellel);c) a saját előállítású eszközök aktivált értéke;d) anyagköltségként könyvelt összeg mint közvetlenül felhasznált anyag;e) a termelői tevékenységhez igénybe vett (közvetített szolgáltatásnak, alvállalkozói teljesítménynek nem minősülő) szolgáltatások számlázott értéke;f) a bérköltségből a termelőtevékenységet végzők bérköltsége mint közvetlen bér;g) a szociális hozzájárulási adóból az f) pont szerinti bérköltséggel arányos rész;h) a kalkulált haszon összege (aąb-c-d-e-f-g);i) a kalkulált haszon mértéke (h:a).Az így kimutatott kalkulált haszon mértékét célszerű differenciálni, a nagyobb anyagfelhasználással járó termékeknél, az átlagosnál alacsonyabb mértékben, míg a munkaigényesebb termék-előállításnál, illetve szolgáltatásnyújtásnál, az átlagosnál magasabb mértékben a kalkulált hasznot megállapítani.A kalkulált haszon mértékének levezetéséből látható, hogy saját tevékenységről csak akkor lehet szó, ha a termelőtevékenységet, a szolgáltatásnyújtást a vállalkozó állományába tartozó munkavállalók végzik, nem az összes bérköltséggel, csak ezen munkavállalók bérköltségével lehet számolni. Bár a tovább nem számlázott alvállalkozói teljesítményt is befejezetlen termelésként kell kimutatni, az alvállalkozók által számlázott összegben, de azt a kalkulált haszon meghatározása során nem lehet számításba venni.Teljesítési fok, teljesítési fok alapján arányosításHa a szerződés (megrendelés) szerinti termék még nem készült el teljesen, a megrendelt szolgáltatást még nem teljesítették a szerződésnek megfelelően, azaz a termék, a szolgáltatás befejezetlen termelésnek minősül, akkor az eladási árból történő önköltség-meghatározás csak korlátozottan érvényesülhet. Ez esetben a szerződés (a megállapodás) szerinti teljesítés érdekében szükséges, még várhatóan felmerülő költségeket külön meg kell határozni.A szerződés szerinti teljesítés érdekében a jövőben felmerülő, szükséges költségeket tételesen nagyon nehéz meghatározni. Ezért ad lehetőséget a számviteli törvény arra, hogy a még várhatóan felmerülő költségeket a vállalkozó a teljesítési fok alapján arányosítással határozza meg.A termék-előállítás, a szolgáltatásnyújtás teljesítési fokát (a készültségi fokot) a tényleges műszaki teljesítmény alapján (alapvetően az elvégzett munkák költségigényének figyelembevételével) kell meghatározni és írásban dokumentálni. A már elvégzett munkák teljesítési fokát (százalékban kifejezett mértékét) levonva 1-ből (illetve 100 százalékból), adódik a még várhatóan felmerülő költségek teljesítési foka, amellyel beszorozva a kalkulált haszonnal csökkentett eladási árat, kapjuk meg a még várhatóan felmerülő költségek konkrét (számított) összegét.A kalkukációs séma termékenként, szolgáltatásonkéntAz eladási árból visszaszámítással történő önköltségszámításnál:a) eladási ár,b) kalkulált haszon mértéke (egynél kisebb szám);c) a kalkulált haszon összege (az eladási ár és a kalkulált haszon mértékének szorzata, azaz axb);d) közvetlen önköltség (az eladási ár és a kalkulált haszon összegének különbözete, azaz a-c);e) a ténylegesen elvégzett munkák teljesítési […]