Befektetés esetében értékvesztés elszámolása
Kérdés
A gazdasági társaság alapított egy másik társaságot, amely társaság két egymást követő évben is veszteségesen működött, a saját tőkéje lecsökkent. Az Szt. 54. §-ának (1)–(2) bekezdése szerint ez esetben értékvesztést kell elszámolni. A törvény felsorolja, hogy a befektetés piaci értéke meghatározásakor mit indokolt figyelembe venni. Az alapító értékvesztést kíván elszámolni a befektetés könyv szerinti értéke és az alapított társaság saját tőkéjéből a befektetésre jutó rész különbözete összegében. A különbözet jelentős összegű. Megfelelőnek tekinthető az alapító eljárása? Az értékvesztés elszámolásakor a fenti körülményen felül kötelező-e az Szt. 54. §-a (2) bekezdésében felsorolt további körülményeket figyelembe venni?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2016. július 14-én (348. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7028
[…] társaság köteles elhatározni átalakulását. Átalakulás helyett a gazdasági társaság a jogutód nélküli megszűnést vagy az egyesülést is választhatja.Ez a szabály az egyszemélyes társaságra is érvényes. Így az értékvesztés elszámolásánál a megszűnő gazdasági társaságnál figyelembe vehető a várhatóan megtérülő összeg is.A Ptk. 3:189. §-a határozza meg, hogy mikor kötelező a taggyűlés összehívása (rt. esetében a Ptk. 3:270. §-a). Ezek között szerepel – többek között – az is, hogy a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökken. Ez esetben a tagoknak határozniuk kell pótbefizetés előírásáról, a törzstőke mértékét elérő saját tőke más módon való biztosításáról, vagy a törzstőke leszállításáról, mindezek hiányában a társaság átalakulását, egyesülését, szétválását vagy jogutód nélküli megszüntetését kell elhatározni.A Ptk. hivatkozott előírásaiból egyértelműen az következik, hogy a társaság alapítójának az elsődleges feladata az alapított társaság saját tőkéje megbomlott egységének helyreállítása. Ennek következménye lehet természetesen az, hogy a befektetésnél értékvesztést számolnak el. Az alapított társaságnál szükséges intézkedések megtétele nélkül az értékvesztés elszámolása szükségességének tartóssága nem támasztható alá, sőt lehet olyan feltételezéssel élni, hogy az alapító társaság csupán az eredményét kívánta csökkenteni az adó megfizetése nélkül.Ha az alapított társaság […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2016. július 14-én (348. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7028
[…] társaság köteles elhatározni átalakulását. Átalakulás helyett a gazdasági társaság a jogutód nélküli megszűnést vagy az egyesülést is választhatja.Ez a szabály az egyszemélyes társaságra is érvényes. Így az értékvesztés elszámolásánál a megszűnő gazdasági társaságnál figyelembe vehető a várhatóan megtérülő összeg is.A Ptk. 3:189. §-a határozza meg, hogy mikor kötelező a taggyűlés összehívása (rt. esetében a Ptk. 3:270. §-a). Ezek között szerepel – többek között – az is, hogy a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökken. Ez esetben a tagoknak határozniuk kell pótbefizetés előírásáról, a törzstőke mértékét elérő saját tőke más módon való biztosításáról, vagy a törzstőke leszállításáról, mindezek hiányában a társaság átalakulását, egyesülését, szétválását vagy jogutód nélküli megszüntetését kell elhatározni.A Ptk. hivatkozott előírásaiból egyértelműen az következik, hogy a társaság alapítójának az elsődleges feladata az alapított társaság saját tőkéje megbomlott egységének helyreállítása. Ennek következménye lehet természetesen az, hogy a befektetésnél értékvesztést számolnak el. Az alapított társaságnál szükséges intézkedések megtétele nélkül az értékvesztés elszámolása szükségességének tartóssága nem támasztható alá, sőt lehet olyan feltételezéssel élni, hogy az alapító társaság csupán az eredményét kívánta csökkenteni az adó megfizetése nélkül.Ha az alapított társaság […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
