Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2017. január 12-én (358. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7191

[…] kérdésben is) a tartalomnak megfelelő a fogalmazás. A kérdés úgy kezdődik, hogy közös finanszírozású szoftverfejlesztés, majd úgy folytatódik, hogy a költségek 50 százalékáról kimenő számla készül programfejlesztés címén, a kérdések között pedig hol számolható el a külföldi által fizetett fejlesztésfinanszírozási rész. Ezek így egymásnak ellentmondanak, gyakorlatilag kizárják egymást, együtt nem lehet.Ha a tartalom elsődlegessége a formával szemben számviteli alapelvből indulunk ki, akkor az igaz, hogy közös finanszírozási szoftverfejlesztés valósul meg, amelynek 50 százalékát finanszírozza a külföldi partner. Ehhez viszont nem szabad kiszámlázni a magyar cégnél felmerült költségek 50 százalékát (semmilyen szolgáltatást nem végzett a magyar fél a külföldinek), elegendő csak írásban közölni (és nem számlázni) a külföldi féllel az összes költség 50 százalékának megfelelő összegét, és kérni őt, hogy azt utalja át. A külföldi fél által átutalt, fejlesztési célú pénzeszközt az egyéb bevételekkel szemben kell állományba venni (T 384 – K 9646), majd az egyéb bevételként elszámolt összeget halasztott bevételként időbelileg elhatárolni (T 9646 – K 4832). Az időbelileg elhatárolt halasztott bevételt a szoftver bekerülési értéke alapján évenként elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírás összegének 50 százalékában kell megszüntetni (T 4832 – K 9646).A leírtakból következik, hogy a magyar vállalkozónál a szoftvert a fejlesztés során felmerült közvetlen költségek összegében kell kimutatni a fejlesztés során és az üzembe helyezéskor is (ez lesz a szoftver bruttó értéke), és a bruttó érték alapján kell az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenési leírás összegét is meghatározni.A bevezetőben említettekből az is következik, hogy a magyar társaság könyveiben szereplő szoftver esetében annak a bekerülési értékében kell kimutatni a külföldi partnernél – esetleg – felmerült szoftverfejlesztési költségeket is, a külföldi partner által számlázott összegben.Ha a szoftver üzembe helyezése, aktiválása után további, érdemi fejlesztés történik (a szoftver sokkal többre lesz képes), akkor az érdemi fejlesztés költségeivel a szoftver bekerülési értékét kell növelni akkor is, ha ennek az érdemi fejlesztésnek a költségei nem a magyar társaságnál merültek fel (a partnerek számlázzák tovább a magyar társaságnak).Az idevonatkozó jogszabályok alapján értelmezhetetlen a tulajdonjog egyharmad részének értékesítése közös finanszírozású szoftverfejlesztési konstrukcióban. Csak úgy képzelhető el – mint a külföldi partnernél –, hogy a magyar társaság a 3. féllel közölje írásban az egyharmad résznek megfelelő összeget, és kérje őt, hogy azt utalja át. A harmadik fél által átutalt, fejlesztési célú pénzeszközt – a külfölditől elkülönítetten – az […]