Számlázás a teljesítéstől eltérően


Vállalatunk ipari berendezések tervezésével, kivitelezésével és beüzemelésével foglalkozik. Projektjeinek egy része több üzleti év alatt valósul meg. Vevői szerződéseink több számlázási mérföldkövet tartalmaznak. Árajánlathoz a projekt egészére készítünk előkalkulációt, ennek alapján határozzuk meg az eladási árat. A szerződésben szereplő számlázási lépcsőfokok a teljes árbevétel meghatározott százalékai, amelyek nem igazodnak a költségek felmerüléséhez. Probléma akkor van, ha a projekten év közben jóval kevesebb költség merült fel, mint amennyi az elő- és a közbenső kalkuláció alapján indokolt lenne. (Ellenkező esetben a többletköltséget befejezetlen állományként számolom el.) Számlázásütemezés: 1. részszámla a tervek benyújtásakor 10%, 2. részszámla a berendezés készre jelentésekor 60%, 3. részszámla a beüzemelés után 30%. (Ezt a kérdező példával szemlélteti!) Így torzul az eredmény. Céltartalékképzéssel próbálkoztunk, de azzal könyvvizsgálónk nem ért egyet. Passzív időbeli elhatárolást sem könyvelhetek. Hogyan lehetne az egyes számlázási ütemek nagymértékben eltérő tényleges nyereségtartalmát a teljes projekt átlagos nyereségtartalmára korrigálni úgy, hogy az Szt. előírásainak megfeleljünk?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2017. szeptember 21-én (372. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7403

[…] (bár a Ptk. ilyen típusú szerződést nem ismer!), holott az Áfa-tv., az Szt. követelményeinek megfelelő – a Ptk.-val is összhangban lévő – szerződések az elvégzett, a teljesített szolgáltatáshoz, termékértékesítéshez igazodnak.Ha viszont a számlázás mérföldkövei a tényleges teljesítéshez kötődnek, mert az 1. részszámlát csak akkor lehet benyújtani, ha a terveket benyújtották, a 2. részszámlát, amikor a berendezést készre jelentették, a 3-at pedig akkor, amikor a beüzemelés megtörtént, akkor jogos a számlázáskor az árbevételkénti elszámolás, függetlenül attól, hogy a projekt egésze alapján kalkulált költségek arányos része esetleg még nem merült fel. Nincs és nem is lehet olyan követelmény, hogy a számlázási ütemek nyereségtartalma azonos legyen! Tapasztalati adatok bizonyítják, hogy más-más a nyereségtartalma (árbevétel mínusz közvetlen önköltség) a tervezésnek (a tervek benyújtásának), a kivitelezésnek (a berendezések készre jelentésének), a beüzemelésnek. A kérdező cégnek esetleg azon kell gondolkoznia, hogy változtasson az egyes számlázási mérföldkövek összárbevételhez viszonyított arányán, vagy az egyes projekteket úgy ütemezze, hogy míg az egyik a tervezés szakaszában van, a másiknál már a kivitelezés van folyamatban, a harmadiknál pedig a beüzemeltetés. Ha ez nem megy, együtt kell élni azzal, hogy […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.