Interneten közzétett reklámszlogen
Kérdés
Ügyfelem egy külföldi tulajdonosi hátterű társaság, melynek magyar leányvállalata más magyarországi vállalkozásokkal (partnervállalatokkal) köt az anyavállalat nevében szerződést arra, hogy a partnervállalkozásokról információkat – valamint azok logóját, reklámszlogenjét – az ügyfelem magyar nyelvű honlapján jelenítse meg. A partnervállalkozás hirdetése az anyavállalat honlapján saját felhasználói fiók létrehozatalával történik. Az anyavállalat számára – a magyar leányvállalattal való elszámolás alapján – a partnervállalkozás online boltjában való vásárlás után forgalmi jutalék jár, amellett, hogy a partnervállalkozásnak egyszeri csatlakozási díjat is kell fizetnie. Ebben a konstrukcióban megvalósul-e a reklámadótörvény szerinti adókötelezettség, és ha igen, akkor ki minősül az adó alanyának (ügyfelem, annak leányvállalata vagy a partnervállalkozások), továbbá mely ellenérték után kell fizetni az adót?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2017. november 30-án (376. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7469
[…] információk magyar nyelvű honlapon történő közzététele által az ügyfele a partnervállalkozásokat (illetve közvetetten azok termékeit és szolgáltatásait is) népszerűsíti, így egyértelműen beazonosítható a Reklámtv. 3. § d) pontja szerinti gazdasági reklám mögött húzódó, a vállalkozás elnevezése, tevékenysége népszerűsítésére, illetve annak árujának értékesítésére (vagy igénybevételének előmozdítására) irányuló szándék. (E szándékot az is alátámasztja, hogy az anyavállalatot forgalmi jutalék illeti meg a partnervállalkozások online boltjában történt vásárlások után.)A tényleírásból (jelesül, hogy az anyavállalat a weboldal tulajdonosa) arra lehet következtetni, hogy az ügyfele magyar nyelvű honlapjának teljes felületével az ügyfele jogosult rendelkezni, ezért azzal a feltételezéssel lehet élni, hogy az ügyfele rendelkezik a tartalomelhelyezés jogával a teljes honlapon, így ő diszponál a honlap partnervállalkozások népszerűsítésére kialakított felületei fölött is. A fent írt adóköteles tényállás megvalósulásakor tehát a reklámadó alanyának az ügyfele, azaz a levele szerinti anyavállalat minősül. (Amennyiben – ellentétben a fent írt feltételezéssel – mégsem az anyavállalat, hanem a levele szerinti leányvállalat [szolgáltató] jogosult a saját nevében elhelyezni a partnervállalkozásokra vonatkozó közléseket, hirdetéseket a honlapon, a reklám közzétevőjének [így a reklámadó alanyának] is ő tekintendő.)A partnervállalkozásokra vonatkozó hirdetések, információk magyar nyelvű honlapon történő közzététele után – az Rtv. 4. § (1) bekezdése, valamint 1. § 5. pontja értelmében – a reklámadó alapjának az ügyfele reklámközzétételből származó adóévi nettó árbevétele minősül. A reklámadó alapjának meghatározásakor mindazon ellenérték (mint a reklámközzétételből származó nettó árbevétel része) irányadó, melyet az anyavállalat – a levelében írt szisztéma szerint – a partnervállalkozásoktól csatlakozási díj vagy forgalmi jutalék összegének elszámolása címén kap. Amennyiben az ezen összegekről, az ügyfele által kiállított számla tételesen tartalmazza a kifejezetten a reklám közzétételéért fizetendő ellenértékrészt, akkor ezen összeget, ha viszont ez külön tételként nem szerepel a számlán (és a közzétételért fizetendő ellenérték összege más úton sem állapítható meg [pl. arányosítással]), a szolgáltató által a partnervállalkozásoktól beszedett, majd az anyavállalattal elszámolt (anyavállalat által kiszámlázott) teljes összeget kell az ügyfelének figyelembe vennie a fizetendő reklámadó alapjának megállapításakor.A levélben feltett kérdés kapcsán fontos, hogy az Rtv. 2. § (2) bekezdése szerint – az e bekezdésben felsorolt esetek kivételével – a reklám közzétételének megrendelése is adókötelesnek minősül. A közölt tényállás […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2017. november 30-án (376. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7469
[…] információk magyar nyelvű honlapon történő közzététele által az ügyfele a partnervállalkozásokat (illetve közvetetten azok termékeit és szolgáltatásait is) népszerűsíti, így egyértelműen beazonosítható a Reklámtv. 3. § d) pontja szerinti gazdasági reklám mögött húzódó, a vállalkozás elnevezése, tevékenysége népszerűsítésére, illetve annak árujának értékesítésére (vagy igénybevételének előmozdítására) irányuló szándék. (E szándékot az is alátámasztja, hogy az anyavállalatot forgalmi jutalék illeti meg a partnervállalkozások online boltjában történt vásárlások után.)A tényleírásból (jelesül, hogy az anyavállalat a weboldal tulajdonosa) arra lehet következtetni, hogy az ügyfele magyar nyelvű honlapjának teljes felületével az ügyfele jogosult rendelkezni, ezért azzal a feltételezéssel lehet élni, hogy az ügyfele rendelkezik a tartalomelhelyezés jogával a teljes honlapon, így ő diszponál a honlap partnervállalkozások népszerűsítésére kialakított felületei fölött is. A fent írt adóköteles tényállás megvalósulásakor tehát a reklámadó alanyának az ügyfele, azaz a levele szerinti anyavállalat minősül. (Amennyiben – ellentétben a fent írt feltételezéssel – mégsem az anyavállalat, hanem a levele szerinti leányvállalat [szolgáltató] jogosult a saját nevében elhelyezni a partnervállalkozásokra vonatkozó közléseket, hirdetéseket a honlapon, a reklám közzétevőjének [így a reklámadó alanyának] is ő tekintendő.)A partnervállalkozásokra vonatkozó hirdetések, információk magyar nyelvű honlapon történő közzététele után – az Rtv. 4. § (1) bekezdése, valamint 1. § 5. pontja értelmében – a reklámadó alapjának az ügyfele reklámközzétételből származó adóévi nettó árbevétele minősül. A reklámadó alapjának meghatározásakor mindazon ellenérték (mint a reklámközzétételből származó nettó árbevétel része) irányadó, melyet az anyavállalat – a levelében írt szisztéma szerint – a partnervállalkozásoktól csatlakozási díj vagy forgalmi jutalék összegének elszámolása címén kap. Amennyiben az ezen összegekről, az ügyfele által kiállított számla tételesen tartalmazza a kifejezetten a reklám közzétételéért fizetendő ellenértékrészt, akkor ezen összeget, ha viszont ez külön tételként nem szerepel a számlán (és a közzétételért fizetendő ellenérték összege más úton sem állapítható meg [pl. arányosítással]), a szolgáltató által a partnervállalkozásoktól beszedett, majd az anyavállalattal elszámolt (anyavállalat által kiszámlázott) teljes összeget kell az ügyfelének figyelembe vennie a fizetendő reklámadó alapjának megállapításakor.A levélben feltett kérdés kapcsán fontos, hogy az Rtv. 2. § (2) bekezdése szerint – az e bekezdésben felsorolt esetek kivételével – a reklám közzétételének megrendelése is adókötelesnek minősül. A közölt tényállás […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
