Üzletrészbevonás, a tulajdonos nem lelhető fel
Kérdés
A kft. egyik tulajdonosa nem lelhető fel. Ez egy külföldi gazdasági társaság volt. Megpróbáltuk vele felvenni a kapcsolatot, sikertelenül. A Cégbíróságon bejelentettük a tényállást, a szükséges közzétételek után az üzletrész bevonását írták elő számunkra. A jegyzett tőke összege az üzletrész bevonása után sem csökken a törvényesen előírt mérték alá, illetve a társaság pozitív eredménytartalékkal is rendelkezik. Hogyan kell ez esetben a megszüntetett üzletrészt elszámolni? Dönthet-e a taggyűlés úgy, hogy a bevont üzletrész értékét a tőketartalékba helyezi? Kell-e rendelkeznie a bevont üzletrészre jutó jegyzett tőkén felüli vagyonról? Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2018. január 25-én (379. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7517
[…] üzletrész alapjául szolgáló törzsbetét összegével a törzstőkét le kell szállítani. Az üzletrészbevonás technikájára, elszámolásának módjára azonban még utalás sincsen.A törzstőke leszállításáról a Ptk. 3:202. §-a rendelkezik. E szerint a társaság tőkekivonás, veszteségrendezés vagy a saját tőke más elemeinek a növelése céljából, a tagok legalább háromnegyedes többséggel meghozott határozatával, elhatározhatja a törzstőke leszállítását. Mivel az üzletrész bevonása külön nem szerepel, meg kell nézni, hogy a törzstőke-leszállítás mely esetét lehet az üzletrészbevonásra alkalmazni.A tőkekivonással nem lehet számolni, mivel az üzletrész tulajdonosa nem lelhető fel. A veszteségrendezés szóba sem jöhet. Így marad a harmadik lehetőség, a saját tőke más elemeinek a növelése céljából történhet csak a törzstőke leszállítása. A saját tőke más eleme csak a tőketartalék lehet, mivel az eredménytartalékba helyezés esetén – osztalékkénti kivételkor – a magánszemély tulajdonosokat adófizetési kötelezettség terhelné.A törzstőke leszállításáról szóló határozatban rögzíteni kell:– a leszállított törzstőke nagyságát (a bevont üzletrész törzsbetétének összegében);– azt, hogy a többi tag törzsbetéteinek összege a törzstőke-leszállítás után nem változik, törzstőkén belüli aránya, mértéke pedig tagonként a következők szerint alakul;– a törzstőke-leszállítás indoka, a bevont […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2018. január 25-én (379. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7517
[…] üzletrész alapjául szolgáló törzsbetét összegével a törzstőkét le kell szállítani. Az üzletrészbevonás technikájára, elszámolásának módjára azonban még utalás sincsen.A törzstőke leszállításáról a Ptk. 3:202. §-a rendelkezik. E szerint a társaság tőkekivonás, veszteségrendezés vagy a saját tőke más elemeinek a növelése céljából, a tagok legalább háromnegyedes többséggel meghozott határozatával, elhatározhatja a törzstőke leszállítását. Mivel az üzletrész bevonása külön nem szerepel, meg kell nézni, hogy a törzstőke-leszállítás mely esetét lehet az üzletrészbevonásra alkalmazni.A tőkekivonással nem lehet számolni, mivel az üzletrész tulajdonosa nem lelhető fel. A veszteségrendezés szóba sem jöhet. Így marad a harmadik lehetőség, a saját tőke más elemeinek a növelése céljából történhet csak a törzstőke leszállítása. A saját tőke más eleme csak a tőketartalék lehet, mivel az eredménytartalékba helyezés esetén – osztalékkénti kivételkor – a magánszemély tulajdonosokat adófizetési kötelezettség terhelné.A törzstőke leszállításáról szóló határozatban rögzíteni kell:– a leszállított törzstőke nagyságát (a bevont üzletrész törzsbetétének összegében);– azt, hogy a többi tag törzsbetéteinek összege a törzstőke-leszállítás után nem változik, törzstőkén belüli aránya, mértéke pedig tagonként a következők szerint alakul;– a törzstőke-leszállítás indoka, a bevont […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
