Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2018. július 19-én (388. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7658

[…] 3:186. §-a tartalmazza. Az Szt. 39. §-ának (4) bekezdése szerint osztalékelőlegként csak akkor fizethető ki a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalék, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett – a közbenső mérlegben kimutatott – saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá.Ha a saját üzletrészre osztalék nem fizethető, akkor nem fizethető osztalékelőleg sem! Persze vannak osztalékra, illetve osztalékelőlegre jogosultak. Az Szt. szerint osztalékelőlegként megállapított, és ebből a Ptk. előírásai szerint kifizetni szándékozott összeget az osztalékelőlegre jogosult üzletrészek törzsbetéteinek együttes értékével elosztva kapjuk meg azt az arányt, amellyel az osztalékelőlegre jogosultak törzsbetéteit beszorozva a saját üzletrészre jutó osztalékelőleget is magában foglalja az egyes tagok osztalékelőlege.A Ptk. szerint osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a társasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására jogosult. A társaság saját üzletrésze alapján tagsági jogokat nem gyakorolhat. Ebből az következik, hogy ha az osztalékról szóló döntés időpontjában a saját üzletrészt a kft. már értékesítette, nem beszélhetünk saját üzletrészről, az új tulajdonos (aki a saját üzletrészt megvásárolta) a többi taggal azonos jogokat kapott, jogosult osztalékra. (Nyilvánvalóan esetében a kifizetendő osztalékot nem csökkenti az osztalékelőleg, mivel ilyen címen jövedelemhez nem jutott hozzá.)Ha […]