Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2018. augusztus 30-án (390. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7675

[…] értékesítenék, amelyik hajlandó elvégezni a későbbiek során esetleg felmerülő garanciális javításokat, olyan áron értékesítenék, amely eladási ár meghatározásánál tekintettel vannak az eladásra kerülő követelésekkel kapcsolatosan várhatóan felmerülő költségekre is. A garanciális visszatartás miatti követelések vevője lehet a "B" kft. is.A követelésértékesítés jogi szabályait a Ptk. 6:193-6:201. §-ai tartalmazzák "Engedményezés" címmel. A kérdéshez kapcsolódóan néhány előírását kiemeljük:A jogosult a kötelezettel szembeni követelését másra ruházhatja át. A követelés átruházással való megszerzéséhez az átruházásra irányuló szerződés és a követelés engedményezése szükséges. A szerződéssel az engedményes az engedményező helyébe lép.Az engedményezett követelést a kötelezett, a jogcím, az összeg és az esedékesség megjelölésével, vagy egyéb olyan módon kell meghatározni, amely az engedményezés időpontjában az engedményezett követelést azonosíthatóvá teszi. (Nyilvánvalóan több követelés engedményezésekor ezen követelménynek követelésenként külön-külön kell teljesülnie!)Az engedményező köteles – főszabályként – a kötelezettet az engedményezésről, az engedményezés tényét és az engedményezett követelést megjelölve, írásban értesíteni. A kötelezett mindaddig az engedményezőnek köteles teljesíteni, amíg nem kap olyan teljesítési utasítást, amely az engedményes személyét, valamint az engedményes telephelyét, ennek hiányában székhelyét, természetes személy esetén lakóhelyét stb. tartalmazza.Az engedményezéshez a kötelezett hozzájárulására nincs szükség.Az engedményezés könyvelése az engedményezőnél (jelen esetben az "A" kft.-nél):– az engedményezett követelés ellenértéke: T 368 – K 962;– az engedményezett követelés könyv szerinti értéke: T 862 – K 31-33.Könyvelés az engedményesnél, ha az Szt. hatálya alá tartozik:– az engedményezett követelés vételárán: T 3651 – K 4799, 384.Ha a garanciális visszatartásból származó követelést értékesítik, akkor az eladási áron az "A" társaságnál követelés lesz; ha a vevő a "B" társaság lesz, nála ugyanezen értéken kötelezettség. Az értékesített követelések eladási ára és könyv szerinti értéke közötti különbözet az "A" társaság eredményét terhelő veszteség. A kérdésben felvetett szándék érdekében további lépés csak a végelszámolás befejezésekor, a vagyonfelosztási javaslat elkészítésekor lehetséges. (Lehet előbb is, ha "B" társaság az engedményezett követelés ellenértékét pénzügyileg rendezi még a végelszámolás befejezése előtt!)Elképzelhető esetleg más megoldás is. Például az "A" társaság visszavásárolja "B" társaságtól az üzletrészét. Ennek azonban alapvető akadálya az, hogy az "A" kft. nem rendelkezik a jegyzett tőkét meghaladó szabad eredménytartalékkal, amire az Szt. 39. §-ának (5) bekezdése szerint szükség lenne a visszavásárláshoz. (Zárójelben megjegyezzük a "B" társaság üzletrészének visszavásárlása, részbeni visszavásárlása, ha lenne szabad eredménytartalék, akkor az is, a magánszemély tulajdonos gazdasági érdekeit sértené!)A vagyonfelosztási javaslatba – a követelésértékesítés következő lépéseként – az eszközök közé kell beállítani a "B" társasággal szembeni, a követelések értékesítése miatti követelés összegét, a források közé a végelszámolás befejezésekor a […]