Bérleti díj miatt iparűzésiadó-alap két helyen


Kapcsolt vállalkozásaink közül az egyik kizárólag ingatlan-bérbeadással ("A" cég), a másik pedig ingatlanüzemeltetéssel és bérbeadással foglalkozik ("B" cég). A bérlőkkel történő egyszerűbb kapcsolattartás érdekében "B" cég nemcsak az üzemeltetési díjat, hanem egyúttal a bérleti díjat is számlázza, és beszedi a bérlőktől a velük kötött szerződés alapján. A fentiek miatt probléma keletkezett az iparűzési adó vonatkozásában, ugyanis az "A" cégnél bevételként és iparűzésiadó-alapként jelentkezik a bérletidíj-bevétel, ami "B" cégnél is árbevétel és iparűzésiadó-alap. Így ugyanazon bérleti díj után kétszer fizetünk iparűzési adót. Léteznek-e olyan szerződéskötési, illetve könyvelési módosítások, amelyekkel a kétszeres iparűzésiadó-fizetés a cégcsoporton belül megszüntethető úgy, hogy "A" cég továbbra sem kerül közvetlen kapcsolatba a bérlőkkel?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2018. október 25-én (394. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7750

[…] árbevételt.Az egyszerűbb kapcsolattartás érdekében mit lehet tenni úgy, hogy elkerülhető legyen az egyszer fizetett bérleti díj kapcsán a kétszeres helyi iparűzésiadó-fizetési kötelezettség?A Ptk. Hatodik könyvének XXXIX. Fejezete taglalja a megbízási szerződéssel kapcsolatos követelményeket. A megbízási szerződés alapján a megbízott (ez a "B" cég) a megbízó (ez az "A" cég) által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles (de lehet ingyenes is a feladatok ellátása).Javaslat tehát az, hogy az "A" cég (mint megbízó) kössön megbízási szerződést a "B" céggel, amelyben a "B" cég feladataként legalább a következőket rögzítsék:– "B" cég az "A" cég nevében, az "A" cég javára kösse meg a bérleti szerződést "A" cég bérlőivel (bérbeadó "A" cég), ennek alapján a bérleti díj csak "A" céget illeti meg;– "B" cég gondoskodjon "A" cég bérletidíj-számláinak kibocsátásáról úgy, hogy a számla az "A" cég Áfa-tv.ben előírt adatait tartalmazza (Áfa-tv. 160. §-a), többek között "A" cég számlasorszámát, "A" cég adószámát;– "B" cég szedje be az "A" céget megillető bérleti díjat, és legkésőbb a tárgyhónapot követő 5. napjáig utalja át "A" cégnek.A fentiek szerinti megbízási szerződés alapján a "B" cég által az "A" cég megbízása szerint kibocsátott bérleti díjról szóló számlákat "A" cégnek kell tételesen könyvelnie, a bérleti díj árbevételkénti elszámolásával és a fizetendő áfa rögzítésével, bevallásával, a bérleti díj szerinti árbevételt az "A" cégnél kell az iparűzésiadó-alap megállapítása során számításba venni.Lényeges, hogy a "B" cég csak postás (el kell juttatnia a számlákat az "A" céghez), de nem könyveli az "A" cég számlái alapján az "A" céget megillető bérleti díjat.A bérlőktől beszedett bérleti díjat a "B" cég az "A" céggel szembeni kötelezettségként kell, hogy könyvelje (T 384, 381 – K 4798), majd utalja át az "A" cégnek (T 4798 – K 384), felsorolva tételesen, hogy az egyes bérlők mennyit fizettek, esetleg tételesen azt is, hogy mennyi a hátralék, és mennyi a túlfizetés (előrefizetés)."B" cégnél csak akkor lehet árbevételt elszámolni, ha a megbízási szerződésben a megbízás szerinti feladatok ellátásáért díjat számolhat fel, amelyet […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.