Követelések, kötelezettségek év végi egyeztetése
Kérdés
A vevői követelések, szállítói kötelezettségek év végi egyeztetésénél sok ellentmondás tapasztalható. A kiküldött egyenlegközlőkből derül ki, hogy a cégek eltérő módon könyvelnek, van, akinél a számla 2018. évi vevői követelés, a partnernél pedig 2019. évi szállítói kötelezettség. Az egyértelmű, hogy az árbevétel és a költség a felmerülés évének az eredményében kell, hogy szerepeljen. A követelés és kötelezettség mikor, milyen esetben és hogyan szerepel a beszámolóban? Mikor kell elhatárolásként könyvelni? Ezekhez kapcsolódik még a program korlátozottsága, hiszen van olyan, amelyik nem engedi meg a felhasználónak, hogy az előző időszakra rögzítse a számlát. A számviteli törvény értelmezése sem egyértelmű.
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2019. május 7-én (405. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7923
[…] teljesítés időpontja is). Az áfafizetési kötelezettség az Áfa-tv. szerinti teljesítés időpontjához kapcsolódik. Ha ez utóbbi eltér az Szt. szerinti teljesítéstől, akkor a fentebb hivatkozott előírásból következik, hogy külön a számviteli, a szerződés szerinti teljesítési időpontot is fel kell tüntetni a számlán.Az eladónál, a szolgáltatónál az árbevétel elszámolásának dokumentuma a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított számla, amelyet a vevő, a szolgáltatást igénybe vevő elfogadott, elismert.A leírtakból egyértelműen következik, hogy ugyanazon számlát a vevőnek kötelezettségként ugyanazon időponttal (időszakra) kell könyvelnie, mint az eladónál vevői követelésként. Ha nem így van, akkor vagy a vevő, vagy az eladó törvényellenes módon járt el.Egyértelmű a könyvelés vevőnként, szállítónként a számla alapján akkor, ha a teljesítés időpontját határozták meg, illetve akkor, ha a teljesítés időszakát (például a közüzemi szolgáltatásoknál) rögzítették, és ez az időszak teljes terjedelmében a mérleggel lezárásra kerülő üzleti éven belül van.Abban az esetben, ha az osztható szolgáltatás az üzleti évről a következő üzleti évre áthúzódik, akkor – akár van számla, akár nincs – a mérleggel lezárásra kerülő üzleti évre jutó szolgáltatás értékét a szolgáltatónál árbevételként az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben, a szolgáltatást igénybe vevőnél a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben kell költségként elszámolni. (Nem a számla kerül könyvelésre, hanem egy számítási anyag belső bizonylat alapján.)Utalni kell arra is, hogy a számviteli előírások ismerik a nem számlázott szállításokat (ha a termékbeszerzés a mérlegfordulónapig megtörtént), illetve a nem számlázott szolgáltatásokat (ha a szolgáltatás igénybevétele a mérlegfordulónapig megtörtént), amelyek könyvelése belső bizonylat alapján történik, számla hiányában is.Összefoglalva: törvénysértésre vezethető vissza az, ha ugyanazon számla az eladónál 2018. évi vevői követelés, a vevőnél pedig 2019. évi szállítói kötelezettség.Egyéb esetek:Ha […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2019. május 7-én (405. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7923
[…] teljesítés időpontja is). Az áfafizetési kötelezettség az Áfa-tv. szerinti teljesítés időpontjához kapcsolódik. Ha ez utóbbi eltér az Szt. szerinti teljesítéstől, akkor a fentebb hivatkozott előírásból következik, hogy külön a számviteli, a szerződés szerinti teljesítési időpontot is fel kell tüntetni a számlán.Az eladónál, a szolgáltatónál az árbevétel elszámolásának dokumentuma a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított számla, amelyet a vevő, a szolgáltatást igénybe vevő elfogadott, elismert.A leírtakból egyértelműen következik, hogy ugyanazon számlát a vevőnek kötelezettségként ugyanazon időponttal (időszakra) kell könyvelnie, mint az eladónál vevői követelésként. Ha nem így van, akkor vagy a vevő, vagy az eladó törvényellenes módon járt el.Egyértelmű a könyvelés vevőnként, szállítónként a számla alapján akkor, ha a teljesítés időpontját határozták meg, illetve akkor, ha a teljesítés időszakát (például a közüzemi szolgáltatásoknál) rögzítették, és ez az időszak teljes terjedelmében a mérleggel lezárásra kerülő üzleti éven belül van.Abban az esetben, ha az osztható szolgáltatás az üzleti évről a következő üzleti évre áthúzódik, akkor – akár van számla, akár nincs – a mérleggel lezárásra kerülő üzleti évre jutó szolgáltatás értékét a szolgáltatónál árbevételként az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben, a szolgáltatást igénybe vevőnél a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben kell költségként elszámolni. (Nem a számla kerül könyvelésre, hanem egy számítási anyag belső bizonylat alapján.)Utalni kell arra is, hogy a számviteli előírások ismerik a nem számlázott szállításokat (ha a termékbeszerzés a mérlegfordulónapig megtörtént), illetve a nem számlázott szolgáltatásokat (ha a szolgáltatás igénybevétele a mérlegfordulónapig megtörtént), amelyek könyvelése belső bizonylat alapján történik, számla hiányában is.Összefoglalva: törvénysértésre vezethető vissza az, ha ugyanazon számla az eladónál 2018. évi vevői követelés, a vevőnél pedig 2019. évi szállítói kötelezettség.Egyéb esetek:Ha […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
