Veszteség fedezetére pótbefizetés
Kérdés
Két taggal rendelkező kft. társasági szerződésében a veszteségek fedezetére pótbefizetés elrendelésének lehetőségéről döntöttek 5 millió forint maximált értékben. A társaság több éve működik, kb. 150 millió forintos saját tőkével, 3 millió forintos jegyzett tőkével. Mintegy 3 éve a társaság tényleges tevékenységet nem végez, alkalmazottja nincs, a vagyonelemeit kezeli a többségi tulajdonos. A működési költség 3-4 millió forint veszteség. A többségi tulajdonos pótbefizetést rendel el többségi szavazatával a tárgyévi veszteség miatt a társasági szerződésre hivatkozással. A korábban teljesített pótbefizetés visszafizetését a többségi tulajdonossal együttműködő ügyvezetés megtagadja, azzal az indokkal, hogy nem keletkezett még annyi nyereség, hogy az elmúlt két-három év veszteségét visszapótolja. A társaság nem fizetésképtelen, jelentős összegű kölcsönöket helyezett ki a többségi tulajdonos érdekkörébe tartozó társaságokhoz. Mivel a felhalmozott saját tőke összege bőven fedezi a keletkezett veszteséget, szerintünk jogszerűtlen a pótbefizetés elrendelése. Helyesen látjuk?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2019. június 20-án (407. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7951
[…] esetben egyáltalán beszélhetünk-e veszteségről, illetve a veszteség miatti pénzhiányról? Ahol a saját tőke több mint 140 millió forinttal meghaladja a jegyzett tőke összegét, ott valójában finanszírozandó veszteség nincsen. Van, lehet egy-egy üzleti év veszteséges, de ez átmeneti, mert a számviteli előírások a következő üzleti évben "lerendezik". A negatív adózott eredményt ugyanis az eredménytartalékba kell átvezetni, amelynek összege az adott kft.-nél meghaladja a 140 millió forintot (a kérdés szerint az évenkénti veszteség 3-4 millió forint). Nem indokolt a pótbefizetés azért sem, mert a kérdés szerint a társaság kölcsönöket ad a többségi tulajdonos érdekkörébe tartozó társaságoknak.Nem indokolt, másként fogalmazva, törvényellenes a többségi tulajdonos által a pótbefizetést elrendelő taggyűlési határozat, mivel a társaság csak átmenetileg veszteséges, jelenlegi veszteségének a fedezetét már korábban, nyereséges tevékenysége időszakában megteremtette, a további működéséhez (illetve nem működéséhez) pótlólagos pénzeszközökre a társaságnak nincs szüksége.Itt kell megjegyezni, ha a társaság tényleges […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2019. június 20-án (407. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7951
[…] esetben egyáltalán beszélhetünk-e veszteségről, illetve a veszteség miatti pénzhiányról? Ahol a saját tőke több mint 140 millió forinttal meghaladja a jegyzett tőke összegét, ott valójában finanszírozandó veszteség nincsen. Van, lehet egy-egy üzleti év veszteséges, de ez átmeneti, mert a számviteli előírások a következő üzleti évben "lerendezik". A negatív adózott eredményt ugyanis az eredménytartalékba kell átvezetni, amelynek összege az adott kft.-nél meghaladja a 140 millió forintot (a kérdés szerint az évenkénti veszteség 3-4 millió forint). Nem indokolt a pótbefizetés azért sem, mert a kérdés szerint a társaság kölcsönöket ad a többségi tulajdonos érdekkörébe tartozó társaságoknak.Nem indokolt, másként fogalmazva, törvényellenes a többségi tulajdonos által a pótbefizetést elrendelő taggyűlési határozat, mivel a társaság csak átmenetileg veszteséges, jelenlegi veszteségének a fedezetét már korábban, nyereséges tevékenysége időszakában megteremtette, a további működéséhez (illetve nem működéséhez) pótlólagos pénzeszközökre a társaságnak nincs szüksége.Itt kell megjegyezni, ha a társaság tényleges […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
