Ingatlantömbben végzett rekonstrukciós beruházás


Ügyfélkörünkbe tartozó vállalkozások több hrsz. alatt bejegyzett ingatlantömbben rekonstrukciós beruházást folytatnak. A tulajdonukban lévő ingatlanrészben a bérlők üzlethelyiségeket üzemeltetnek, amelyeket a felújítás miatt át kell költöztetni az ingatlan más tulajdonában lévő részébe (bérleti szerződést kötöttek), majd a bérlők igényei szerint átalakításokat is végeztek a bérbe vett területen. Az átköltöztetés után a beruházók a bérleti díj egy részét továbbszámlázzák a bérlőik felé. A bérelt ingatlanon végzett átalakítások értékét idegen ingatlanon végzett beruházásként kell aktiválni, majd a bérleti szerződés megszűnése után a könyvekből ki kell vezetni? Az üzlethelyiségek átköltöztetése miatt felmerült, nem továbbszámlázott bérleti díj az alapberuházás bekerülési értékét növelő tétel? A bérlők felújítás miatti bevételkiesésének megtérítése része a bekerülési értéknek, vagy költségként, ráfordításként könyvelendő? Az épület közös tulajdonban lévő részein végzett helyreállítási költségek teljes egészében, vagy a tulajdoni hányad arányában számolhatók el a beruházás részeként? Mivel a beruházó cégek beolvadással történő átalakulása 2019. 04. 30-án megtörtént, kérjük, szíveskedjenek kérdéseinkre rövid határidőn belül válaszolni.


Megjelent a Számviteli Levelekben 2019. július 11-én (408. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 7977

[…] színvonalat eredményez, amelynek során az elhasználódott tárgyi eszközök eredeti állapotának megközelítő vagy teljes helyreállításán túl a tárgyi eszközök kapacitása, funkciója, az ellátható feladatok köre bővül.A rekonstrukció során tehát:– megvalósulhat a tárgyi eszközök cseréje, állományból történő kivezetése és újak beszerzése,– de lehet pótlólagos beruházás és felújítás (korszerűsítés) is,– sőt egyes tárgyi eszközök vonatkozásában még karbantartás is.A fogalmi meghatározásból következik, hogy a rekonstrukció során tárgyi eszközönként (a kérdés szerinti esetben épületenként) el kell különíteni a beruházásnak, a felújításnak, a karbantartásnak minősülő tevékenységeket és azok költségeit, és azokat külön-külön kell a számviteli elszámolás szempontjából kezelni.Hangsúlyozni kell, hogy a számviteli törvény előírásainak megfelelő tevékenységek minősülnek beruházásnak, felújításnak, karbantartásnak [az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7-8-9. pontjai szerint], és nem a társasházakról szóló törvényben nevesítettek szerint.A kérdésben leírtak alapján valójában nincs szó rekonstrukcióról (összetett tevékenységről), de még – véleményünk szerint – beruházásról sem, sőt a felújítási tevékenység is megkérdőjelezendő (csak a konkrét részletek ismerete mellett lehet erről dönteni!). Ebből következően a kivitelezést végzőnek a karbantartási, helyreállítási költségeket kell épületenként a tulajdonosok (a megrendelők) felé a munkálatok befejezése után számláznia, amelyet a tulajdonosoknak a számlázás elfogadásakor kell karbantartási költségként az eredmény terhére elszámolniuk. Ha egy-egy épületnek több tulajdonosa van, a tulajdonosok között a tulajdoni hányad arányában is megosztható, ha a tételes elkülönítés nem oldható meg.A konkrét kérdésekre a válaszok:A fentiekben leírtakból következik, szóba sem kerülhet a kérdés szerinti munkák költségeinek idegen ingatlanon végzett beruházáskénti aktiválása. Ezen munkák költségeinek számlázott összege a felmerülés időszakában a bérleményt magában foglaló épület tulajdonosát terheli.Az üzlethelyiségek átköltöztetése miatti többletköltségek – mint már utaltunk rá – a kivitelezőt terhelik, a kivitelezés költségei között kell megjelennie, és csak közvetetten növeli a tulajdonos költségeit. A kivitelezés költségeként számolandó […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.