Hosszú ideje fennálló tételek rendezése
Kérdés
Átvettük egy jelentős értékű ingatlant tulajdonló társaság (A), valamint anyavállalata (B) könyvelését. Az A cég ezt az ingatlant felújítani és hasznosítani kívánja, de a felújítás különböző okokból 8-10 éve áll, illetve jórészt meg sem kezdődött. A B vállalat tevékenysége kimerült abban, hogy kölcsönökkel folyamatosan finanszírozza az A cég működési költségeit. A B cég könyveiben szerepel egy jelentős összegű befejezetlen beruházás (a kapott anyag és listák alapján a 8-10 évvel ezelőtt az A cég érdekében igénybe vett szolgáltatások, tanácsadói és menedzsmentdíjak stb. 2008-2012 között merültek fel). A B cég a fenti költségek összegét 2015-ig a beszámolóiban szellemi termékként mutatta ki, majd 2015-ben átsorolta a befejezetlen beruházások közé, azóta befejezetlen beruházás. Az A cég könyvelésében ezek a költségek egyáltalán nem jelentek meg. A továbbszámlázás vonatkozásában azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az A és B cég közötti megállapodás alapján ezeket a tételeket az A cég által tulajdonolt ingatlan felújítását követően, az aktiválás után számolják el a felek egymás között. Kérdések rövidítve:
1. Mi a teendőnk, hogyan tudjuk rendezni a helyzetet? Milyen lépéseket kell megtennünk ahhoz, hogy a beszámoló a számviteli előírásoknak megfelelő legyen?
2. Hogyan, hol kellene/kellett volna kimutatni ezeket a tételeket? Hogyan érinti ez a két cég beszámolóit, társasági adóját, elhatárolt veszteségeit?
3. Ha a felek úgy állapodtak meg, hogy ezekkel a tételekkel majd a jövőben, évek múlva számolnak el egymással, nem kellett volna legalább 12 havonta elszámolni és számlázni?
4. Önök szerint valamilyen módon indokolható az, hogy ezeket a tételeket a B cég előbb szellemi terméknek, majd befejezetlen beruházásnak tekintette?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2020. április 23-án (424. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8199
[…] felújításával (ideértve azt is, hogyha az A cégnél nincs is folyamatban lévő felújítás), akkor azokat a B cégnél az eredmény terhére le kell írni. (Ez a ráfordítás természetesen a B cégnél növeli az adózás előtti eredményt, mint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások.)Itt kell megjegyezni, a számviteli előírások csak a követelések és a kötelezettségek esetében ismerik az elévülés intézményét, az egyéb eszközök vonatkozásában nem! A kérdés szerinti tételek 8-10 évvel ezelőtt merültek fel, amelyek viszont adójogilag már elévültek. Javaslatunk erre épül, ezért például a 2019. évi rendezéskor a korábbi évek miatti adóalapok rendezésétől el lehet tekinteni, de a 2019. évi adóalapot érintő tételeknél nem! Nem tekinthető a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak az eredmény terhére azok leírása (terven felüli értékcsökkenése), mivel azok rendezése a maga idejében nem történt meg.Néhány ezek közül a kérdés alapján.Önmagában ellentmond az, hogy B cég kölcsönökkel folyamatosan finanszírozza az A cég működési költségeit. Ha kölcsön, akkor B cégnél követelés A céggel szemben, az A cégnél pedig kötelezettség a B céggel szemben. Ha működési költséget finanszíroz, akkor azt véglegesen átadott pénzeszközként kellett elszámolni a B cégnél az egyéb ráfordítások között, az A cégnél pedig egyéb bevételként kimutatni. Ha B cég követelésként mutatja ki, az A cég pedig sehogy, akkor a B cégnek elévült követelésként le kell írnia, vagy az A cégnél kötelezettségként a ráfordításokkal szemben felvennie. A két cégnél nem szerepelhet kétféleképpen. Számvitelileg értelmezhetetlen a veszteségelhatárolás.A B cég könyveiben befejezetlen beruházás nem lehet (a kérdés alapján nem lehet arra következtetni, hogy B cégnél beruházásról bármikor is döntés született volna). Ha a tételek valósak, akkor a B cégnek azt térítéssel vagy térítés nélkül az A cégnek át kell adnia. (Szerintünk a 2008-2012-ben felmerült költségek nagyon nehezen tekinthetők 2020-ban is szükségesnek!) Ha nem szükségesek, akkor a B cég terven felüli értékcsökkenésként írja le az eredménye terhére.Ide kapcsolódóan jegyezzük meg, a B cég szellemi terméket csak akkor mutathatott volna ki 2015 előtt is, ha azt a saját tevékenységéhez vette volna igénybe. Egyébként a tanácsadói díj, menedzsmentdíjak, a jogi tanácsadás nem is szellemi termék az adott esetben.Az A és B cég közötti – a kérdésben említett – megállapodásnak semmilyen jogi alapja nincsen. […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2020. április 23-án (424. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8199
[…] felújításával (ideértve azt is, hogyha az A cégnél nincs is folyamatban lévő felújítás), akkor azokat a B cégnél az eredmény terhére le kell írni. (Ez a ráfordítás természetesen a B cégnél növeli az adózás előtti eredményt, mint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások.)Itt kell megjegyezni, a számviteli előírások csak a követelések és a kötelezettségek esetében ismerik az elévülés intézményét, az egyéb eszközök vonatkozásában nem! A kérdés szerinti tételek 8-10 évvel ezelőtt merültek fel, amelyek viszont adójogilag már elévültek. Javaslatunk erre épül, ezért például a 2019. évi rendezéskor a korábbi évek miatti adóalapok rendezésétől el lehet tekinteni, de a 2019. évi adóalapot érintő tételeknél nem! Nem tekinthető a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak az eredmény terhére azok leírása (terven felüli értékcsökkenése), mivel azok rendezése a maga idejében nem történt meg.Néhány ezek közül a kérdés alapján.Önmagában ellentmond az, hogy B cég kölcsönökkel folyamatosan finanszírozza az A cég működési költségeit. Ha kölcsön, akkor B cégnél követelés A céggel szemben, az A cégnél pedig kötelezettség a B céggel szemben. Ha működési költséget finanszíroz, akkor azt véglegesen átadott pénzeszközként kellett elszámolni a B cégnél az egyéb ráfordítások között, az A cégnél pedig egyéb bevételként kimutatni. Ha B cég követelésként mutatja ki, az A cég pedig sehogy, akkor a B cégnek elévült követelésként le kell írnia, vagy az A cégnél kötelezettségként a ráfordításokkal szemben felvennie. A két cégnél nem szerepelhet kétféleképpen. Számvitelileg értelmezhetetlen a veszteségelhatárolás.A B cég könyveiben befejezetlen beruházás nem lehet (a kérdés alapján nem lehet arra következtetni, hogy B cégnél beruházásról bármikor is döntés született volna). Ha a tételek valósak, akkor a B cégnek azt térítéssel vagy térítés nélkül az A cégnek át kell adnia. (Szerintünk a 2008-2012-ben felmerült költségek nagyon nehezen tekinthetők 2020-ban is szükségesnek!) Ha nem szükségesek, akkor a B cég terven felüli értékcsökkenésként írja le az eredménye terhére.Ide kapcsolódóan jegyezzük meg, a B cég szellemi terméket csak akkor mutathatott volna ki 2015 előtt is, ha azt a saját tevékenységéhez vette volna igénybe. Egyébként a tanácsadói díj, menedzsmentdíjak, a jogi tanácsadás nem is szellemi termék az adott esetben.Az A és B cég közötti – a kérdésben említett – megállapodásnak semmilyen jogi alapja nincsen. […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
