Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

172 találat a megadott egyéni vállalkozó tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: 200 ezer forint alatti eszközök egyéni vállalkozó átalakulásakor

Kérdés: Szja alá tartozó egyéni vállalkozó egyszemélyes kft.-vé alakulna. A jogutódlással történő megszűnés esetén a tárgyi eszközökkel kapcsolatban az alábbi kérdéseim merültek fel. Az Szja-tv. 10. sz. melléklet II. pontja szerint a 200 E Ft-ot meg nem haladó értékű eszközt bevételként kell szerepeltetni az egyéni vállalkozó megszűnésekor. Milyen értékben lesz bevétel, hiszen a nyilvántartási értéke 0 Ft? Bekerülési értéken, vagy piaci értéken? A 200 E Ft alatti értéken pontosan mit kell érteni megszűnéskor? Van olyan, még nettó értéken lévő eszköz, aminek a beszerzési ára 200 E Ft alatti volt, de nem számoltak el utána egyösszegű értékcsökkenést. Ezeket az eszközöket figyelembe kell venni olyan értéken, amennyi értékcsökkenést elszámoltak?
Részlet a válaszból: […]leltári érték meghatározására pedig a nyilvántartások vezetésére vonatkozó, Szja-tv. 5. számú melléklet Leltárra vonatkozó II.13. pontja tartalmaz szabályt. Eszerint az egyéni vállalkozónak leltárt kell készítenie a megszűnés napjára, és a leltárban, ha az áfát az általános szabályok szerint fizeti:-a használatba nem vett, 200 ezer forintnál alacsonyabb értékű eszközöket és az árukat a legutolsó beszerzési számla szerinti, áfát nem tartalmazó beszerzési áron, az előző évieket a nyitóleltári értéken kell szerepeltetnie;-200 ezer forintnál nem magasabb értékű, használatba vett tárgyi eszközöket az áfát nem tartalmazó beszerzési ár 50 százalékos értékén kell szerepeltetnie.(Ha esetleg az egyéni vállalkozó az áfát nem az általános szabályok szerint fizeti, akkor a leltárban[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. november 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8703

2. találat: Egyéni vállalkozó kapcsolt vállalkozási jogviszonya

Kérdés: Egy belföldi kft. tagjai XX belföldi magánszemély, YY belföldi magánszemély és ZZ belföldi magánszemély. XX és YY testvérek. XX részesedése 15%, YY részesedése 15%, ZZ részesedése 70%. XX mellékfoglalkozású munkaviszonyban a kft. ügyvezetője, emellett van a kft.-től független helyen főfoglalkozású munkaviszonya, és emellett kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó.
1. Ha XX magánszemélyként ingatlant ad el a kft.-nek, ebben az ügyletben kapcsolt vállakozás-e XX és a kft.?
2. Ha XX egyéni vállalkozóként szolgáltatást nyújt a kft.-nek, ebben az ügyletben kapcsolt vállalkozás-e XX és a kft.?
Részlet a válaszból: […]tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására; vagyb) a kft. más tagjával (itt ZZ-vel) kötött megállapodás alapján a befolyással rendelkezővel azonos tartalommal szavaz(nak), vagy a befolyással rendelkezőn keresztül gyakorolja, gyakorolják a szavazati jogot, feltéve, hogy ZZ-vel együtt a szavazatok több mint felével rendelkeznek.Ha ezen előírásoknak XX nem felel meg, és magánszemélyként ingatlant ad el a kft.-nek, akkor ebben az ügyletben nem kapcsolt vállalkozás XX és a kft.A Tao-tv. 4. § 23. pont f) alpontja szerint kapcsolt vállalkozás az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg.A Ptk. 3:21. § (1) bekezdése szerint ügyvezetés a jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe, egy vagy több vezető tisztségviselő vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület jogosult. Az Adótanácsadók Egyesületének kérdésére 2020-ban a Pénzügyminisztérium olyan jogszabály-ismertetést adott ki, amely szerint az egyéni[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. október 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8680
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

3. találat: Egyéni vállalkozó átalakulása gazdasági társasággá

Kérdés: Mezőgazdasági egyéni vállalkozó szeretne átalakulni családi gazdasággá. Hogyan tudja az egyéni vállalkozását lezárni és a családi gazdaságot indítani? A vállalkozásában termőföldek és mezőgazdasági gépek vannak. A gépek után az áfát hogyan tudja rendezni? A családi gazdaságba belépne a házastárs is, aki szintén egyéni vállalkozóként mezőgazdasági és bérbeadási tevékenységet végez. A mezőgazdasági tevékenységet folytatná a családi gazdaság tagjaként, de a bérbeadás maradna továbbra is az egyéni vállalkozásában. Neki szintén vannak földterületek és gépek a vállalkozásában, amit ő is bevinne a családi gazdaságba. Hogyan tudják az eddigi időszakot lezárni szja és áfa szempontjából, és hogyan tudják a családi gazdaságot indítani?
Részlet a válaszból: […]Nincs akadálya annak, hogy a későbbiekben az egyszemélyes kft tagjainak száma bővüljön, és a feleség is tag legyen. Az egyszemélyes kft. alapításával kapcsolatos tudnivalókat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény tartalmazza.Az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság alapítása esetén az egyéni vállalkozói jogállás megszűnik. Ebben az esetben az Szja-tv. 49/A § (2)-(5)-(5a) bekezdéseiben foglalt rendelkezések szerint kell a jövedelmet levezetni, és az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő adókötelezettséget a tevékenységüket megszüntető egyéni vállalkozókra vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani.A megszűnés szabályai szerint megállapított jövedelmét, valamint az annak megfelelő vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adókötelezettségét a magánszemélynek az adóévről szóló adóbevallásában kell bevallania, és a megállapított adót a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig kell megfizetnie. Ugyanakkor az Szja-tv. lehetőséget ad arra is, hogy a magánszemély olyan döntést hozzon, mely szerint jövedelmét és annak adókötelezettségét a megszűnés szabályait figyelmen kívül hagyva számolja ki. Amennyiben a megszűnés szabályai szerint megállapított és a megszűnés szabályainak mellőzésével kiszámított adókötelezettség különbözete meghaladja a 10 ezer forintot, akkor ez a különbözet három egyenlő részletben fizethető meg. Az első részletet a megszűnés adóévéről szóló bevallás benyújtására nyitva álló határidőig, a további két részletet pedig az adott kötelezettség évére vonatkozó bevallási határidőig kell megfizetni. Mindhárom részletet a megszűnés adóévéről szóló személyijövedelemadó-bevallásban kell bevallani, az első részletet a megszűnés adóévének kötelezettségeként, a további két részletet pedig a következő két adóév kötelezettségeként. Amegszűnés szabályai nélkül kiszámított adót a bevallás benyújtásakor kell megfizetni a különbözet mellett. Az egyszemélyes kft. alapítását megelőzően az egyéni vállalkozónak az eszközöket és kötelezettségeket leltároznia kell:-meg kell határoznia, hogy az egyéni vállalkozói minőségében szerzett, az egyéni vállalkozó adónyilvántartásában szereplő vagyontárgyak közül mely vagyontárgyak képezik az alapító egyéni vállalkozó vagyoni hozzájárulását, és mely eszközöket és kötelezettségeket adja át az alapítandó korlátolt felelősségű társaságnak;-el kell készítenie a korlátolt felelősségű társaság - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2/A. § (4a) bekezdése szerint összeállított - nyitómérleg-tervezetét, amelynek könyvvizsgáló általi ellenőrzésére nincs szükség;-gondoskodnia kell a foglalkoztatottakkal kapcsolatos munkáltatói intézkedések előkészítéséről, a korlátolt felelősségű társaságnál történő továbbfoglalkoztatásról szóló tájékoztatásról;-az egyéni vállalkozónak az előzőekben említett intézkedések megtételét követő 30 napon belül el kell fogadnia a korlátolt felelősségű társaság alapító okiratát;-a cégbíróság a korlátolt felelősségű társaságot bejegyző végzésben rögzíti az e törvény szerinti alapítás tényét, valamint az egyéni vállalkozó nyilvántartási számát (2009. évi CXV. törvény 19/D. §).Az alapító okiratnak többek között tartalmaznia kell a társaság jegyzett tőkéjét, a tag vagyoni betétjének összegét, valamint a jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásának módját és idejét. Ebből következően a részletes vagyonleltárban szerepeltetni kell a társaság rendelkezésére bocsátott eszközök értékét is. A pénzbeli és a nem pénzbeli hozzájárulást az alapításkor rendelkezésre kell bocsátani, nincs azonban akadálya annak, hogy utólag kerüljenek bevitelre az eszközök. Ilyenkor azonban a bevitt eszközökkel összefüggésben az Szja-tv. szerinti ingó, illetőleg ingatlan vagyontárgy átruházásából származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a jövedelem kiszámítása során.Az egyéni vállalkozói tevékenység folytatására való jogosultság korlátolt felelősségű társaság[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. szeptember 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8639

4. találat: Egyéni vállalkozó osztalékfizetése

Kérdés: Egyéni vállalkozó osztalékkifizetése kapcsán kérdezem: Adott egy adózás előtti eredmény, a vállalkozó kifizeti a 9% nyereségadót. Osztalékadója nem volt, mert az adott évben értékcsökkenés alá vont tárgyi eszközök nettó értéke, valamint beruházási költség címen levont összeg magasabb volt, mint az osztalékalap. Jelen esetben mi a kivehető leadózott jövedelme?
Részlet a válaszból: […]rendelkezést az egyéni vállalkozó osztalékkifizetésére, a kivehető leadózott jövedelem meghatározására. Amennyiben a vállalkozói osztalékalap után nincs osztalékadó-fizetési kötelezettség, abban az esetben is lehetőség van az előző évi tevékenység alapján keletkező ún. szabad pénzösszeg felvételére. Ez az jelenti, hogy a bankszámla és a pénztár 2020. év végi együttes záróállományából, ha levonják a januári 2020. évre vonatkozó befizetendő közterheket (szja, járulék, szocho, áfa, ha van munkavállaló, az utánuk fizetendő szakho), valamint az éves szja-bevallás alapján a 2020. évre vonatkozó személyi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. szeptember 9.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8636
Kapcsolódó tárgyszavak:

5. találat: Kapcsolt vállalkozás, kft. és egyéni vállalkozó

Kérdés: Fennáll-e a Tao-tv. szerinti kapcsoltság a kft. (amelynek 50-50%-os üzletrészével - szavazati jogok megegyeznek az üzletrész mértékével - anya és lánya rendelkeznek) és a katás egyéni vállalkozás között, ha az apa egyéni vállalkozó, és a kft. ügyvezetését az anya látja el?
Részlet a válaszból: […]és más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni.A Ptk. 8:2. § (5) bekezdése szerint a közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani. A Ptk 8:1. § (1) bekezdés 1. pont szerint közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér. Anya és lánya egyenes ágbeli rokon, ezért a részesedésüket egybe kell számítani, ami azt jelenti, hogy a kft.-ben mindketten többségi[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. május 27.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8550
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Egyéni vállalkozó területalapú támogatása

Kérdés: Egy vállalkozói jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozó egységes területalapú támogatásban (SAPS) részesül, melyet a Magyar Államkincstár folyósít részére. A vállalkozó egyéb adóalapot növelő bevételként számolja el az átutalt összeget. Helyesen jár el?
Részlet a válaszból: […]vállalkozási tevékenységgel összefüggő bevételként számolja el. Az Szja-tv. 10. számú melléklet I. fejezetének 5. pontja alapján az egységes területalapú támogatást az egyéni vállalkozónak bevételként kell figyelembe vennie, és azt a folyósítás évében kell bevételnek tekinteni. Az
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. május 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8523

7. találat: Egyéni vállalkozó nyilvántartás-vezetése

Kérdés: A partnerem egyéni vállalkozó, normál vállalkozói jövedelemadót választott. Alanyi áfamentes, ezért külön pénzforgalmi számlát nem nyitott. A vállalkozása megkezdésekor hónapokig csak kiadása van - alapanyagot, szerszámokat vett, ráadásul bankkártyával fizetett. A problémám az, hogy ha én ezeket a kiadásokat rögzítem a naplófőkönyvbe, a pénzkészlet egyenlege negatív lesz. Kezdőtőke itt nincs, hiszen nem különül el a privát bankszámlája a vállalkozásitól, és teljes vagyonával felel a vállalkozása tartozásaiért. Természetesen, ha majd lesz bevétel, az egyenleg pozitívba is fordulhat. A kérdés tehát az, hogy hogyan kell a kiadásokat könyvelni addig, amíg nincs bevétel, de nincs kezdőtőke sem? Esetleg könyveljek valamiféle "alapítói kölcsönt"?
Részlet a válaszból: […]vezetésére vonatkozó 5. számú melléklet alapján az egyéni vállalkozó a naplófőkönyvet úgy vezeti, hogy annak alapján minden, az egyéni vállalkozói tevékenységével kapcsolatban pénzbevételt vagy -kiadást eredményező gazdasági esemény (így különösen értékesítés, beszerzés, hitelfelvétel, kölcsönnyújtás, vállalkozói kivét felvétele) zárt rendszerben nyomon követhető legyen. A naplófőkönyv tartalmát a számvitelről szóló törvénynek az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozókra irányadó rendelkezései szerint kell megállapítani.Az előzőekben idézett szabályozásból, az időrendiség elvéből következik, hogy a kiadásokat könyvelni kell addig is, amíg nincs bevétel, így előfordulhat, hogy negatív[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. május 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8522
Kapcsolódó tárgyszavak:

8. találat: Ügyvezető lehet-e katás egyéni vállalkozó?

Kérdés: Egy kft. tulajdonos-ügyvezetője (aki az ügyvezetői teendőket főfoglalkozásban munkaviszonyban látja el) egy tőle független másik társaságtól is felkérést kap az ügyvezetésre napi 2-4 órában. Elvállalhatja ezt mellékfoglalkozású katás egyéni vállalkozóként?
Részlet a válaszból: […]tisztségviselő - a társasággal kötött megállapodása szerint - megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el. A Ptk. idézett rendelkezése alapján az ügyvezetői teendőket mellékfoglalkozású
A kérdésre adott teljes válasz megjelenítéséhez válasszon a jobb oldali lehetőségek közül,
az Így olvashatja a teljes választ...
...ha előfizetőnk jelentkezzen be felhasználónevének és jelszavának megadásával
illetve
...ha látogató elküldjük e-mailen önnek a választ, ekkor munkhelyi e-mail címének megadásával indíthatja el a folyamatot*
* ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. április 15.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8488
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

9. találat: Egyéni vállalkozó átalakulása kft.-vé

Kérdés: Egyéni vállalkozó át szeretne alakulni az idei év során egyszemélyes kft.-vé. Az átalakulással kapcsolatban az alábbi kérdéseink merültek fel:
1. Mi történik az egyéni vállalkozásból kikerült készletekkel az egyéni vállalkozásban? Az el nem adott készleteket el kell-e számolni bevételként, majd apportként kerül be a kft.-be, a jegyzett tőkét emelve?
2. Továbbvihető az egyéni vállalkozásban képzett fejlesztési tartalék a kft.-ben?
3. A havi áfabevallásokban göngyölített áfa továbbutódlik a kft.-ben?
Részlet a válaszból: […]határozata jogerőre emelkedésének napját megelőző napra vonatkozóan leltárt kell készítenie, valamint nyilvántartásai alapján tételes kimutatást kell összeállítania a követelésekről, nettó értéken a tárgyi eszközökről, nem anyagi javakról, megjelölve az egyéni cég tulajdonába nem pénzbeli hozzájárulásként kerülőket azon az értéken is [Szja-tv. 49/A. § (2) bekezdés], amely értéket a kft. az alapító okiratában rögzít. El kell készítenie a kft. - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2/A § (4a) bekezdése szerint összeállított - nyitómérleg-tervezetét.A nem pénzbeli hozzájárulásként a kft. tulajdonába adott, a leltárban feltüntetett készleteknek a kft. alapító okiratában meghatározott értéke az Szja-tv. 49/A. § (4) bekezdés a) pontja alapján vállalkozói bevételnek minősül.Továbbra sem kell megszűntnek tekinteni az egyéni vállalkozói jogállást a korábban érvényesített kedvezmények - fejlesztési[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 11.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8454

10. találat: Katás egyéni vállalkozó - kapcsolt vállalkozás

Kérdés: Egy katás egyéni vállalkozó marketingtevékenységet végez egy kft. számára. A kft. 80%-os magánszemély tulajdonosának a felesége a katás egyéni vállalkozó. Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e az egyéni vállalkozó? 2021-től fennáll-e a katásnál a 40%-os kata kapcsolt vállalkozási viszony miatt?
Részlet a válaszból: […]Tao-tv. kapcsolt vállalkozás fogalmára vonatkozó előírások közül az jöhetne szóba, hogy "kapcsolt vállalkozásc) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni".A kialakult szakmai álláspont szerint a Ptk. rendelkezései megfelelő alkalmazásának minősül - azaz többségi befolyással rendelkezőnek számít - az egyéni vállalkozó is a[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. november 26.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8386
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 30 | 31 - 40 | 41 - 50 | 51 - 60 | 61 - 70 ... | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést