Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

27 találat a megadott behajthatatlan követelés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Behajthatatlan követelés visszatérített áfája

Kérdés: A behajthatatlan követelés áfáját a NAV visszatérítette. Hogyan kell ezt könyvelni, ha a behajthatatlan követelést már kivezettem a könyvekből? És hová abban az esetben, ha még szerepel a nyilvántartásban?
Részlet a válaszból: […]behajthatatlan követelés még szerepel a nyilvántartásban (a vonatkozó számviteli előírások szerint ez nem lehetséges, mert a behajthatatlan követelés már nem szerepelhet a könyvekben!), akkor először azt ki kell vezetni: az elszámolt értékvesztéssel csökkenteni a követelés eredeti értékét: T 315 - K 311, majd egyéb ráfordításként elszámolni a még le nem írt követelést: T 8691 - K 311. A pénzügyileg rendezett visszatérített áfát külön tételben egyéb bevételként kell kimutatni: T 384 - K 9699.Meg kell jegyezni, az áfa visszatérítése történhet úgy is, hogy a fizetendő áfát csökkentik: T 467 - K 9699, vagy az előzetesen[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. szeptember 10.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 8300
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

2. találat: Behajthatatlan követelés a kötelezettnél

Kérdés: Olvastam, hogy 2020. január 1-jétől a behajthatatlan követelések áfája visszatéríthető lesz, meghatározott feltételek teljesülése esetén. Hogyan érinti ez a termék beszerzőjét, a szolgáltatás igénybevevőjét, ahol ez a kötelezettségek között szerepel, és ezen kötelezettség áfája levonásra is került?
Részlet a válaszból: […]tartalmaznia kell:- a behajthatatlan követelésként történő elszámolás okát;- azon számla sorszámát, amely az adóalap-csökkentéssel érintett termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást tartalmazta;- a behajthatatlan követelés összegét;- nyilatkozatot arról, hogy az ellenérték adót nem tartalmazó összegével az adóalany az adóalapját utólag csökkenti.A partnernek természetesen írásban indokolt a kapott értesítésre reagálni, megírni, hogy a behajthatatlan követelés összegével azonos nagyságú kötelezettségét miért nem tudja sem most, sem a belátható jövőben teljesíteni, nem áll csőd-, felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt, nem szerepel a nagy összegű adóhiánnyal (adótartozással) rendelkezők adatbázisában stb.Az Áfa-tv. módosított 153/D. §-a szerint a termékbeszerző, a szolgáltatást igénybe vevő számára az eredetileg levonható, előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezők utólagos változásának minősül, ha a termékértékesítő, a szolgáltatásnyújtó utólag arról értesíti, hogy behajthatatlan követelés címén az adó alapját csökkenti. Az ebből fakadó korrekciót a termékbeszerzőnek, a szolgáltatást igénybe vevőnek az értesítés időpontját tartalmazó adómegállapítási időszakban kell elvégeznie, a levont adó fizetendő adókénti előírásával, illetve a levonható adó csökkentésével.A behajthatatlan követelésként leírásra kerülő követelésnek megfelelő összegű[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7999
Kapcsolódó tárgyszavak:

3. találat: Behajthatatlan követelés áfája

Kérdés: Olvastam, hogy 2020. január 1-jétől a behajthatatlan követelések áfája visszatéríthető lesz, meghatározott feltételek teljesülése esetén. Hogyan érinti ez az eladót, a szolgáltatás nyújtóját? Az Szt. szerinti, illetve az Áfa-tv. szerinti behajthatatlansági tényezők között van-e eltérés? Mire indokolt figyelemmel lenni?
Részlet a válaszból: […]önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett;- a követelésre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet, feltéve, hogy a felszámolás kezdő időpontja óta legalább 2 év telt el;- a követelésre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet.Ezen feltételek lényegében megegyeznek az Szt. szerinti követelményekkel, bár az Szt. nem írja elő, hogy a felszámolás kezdő időpontja óta legalább 2 évnek el kellett telnie.Az Szt. szerint az a követelés is behajthatatlan (az Áfa-tv. szerint nem),- amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található, és a felkutatása "igazoltan" nem járt eredménnyel;- amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet (mert például szerződés nem támasztja alá);- amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.Természetesen az Áfa-tv. szerinti behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell.Igen fontos az átmeneti rendelkezés, mivel a 2020. évben elsődlegesen azon követeléseket lehet a feltételek fennállása esetén behajthatatlannak minősíteni, amelyek a 2015. december 31. napját követően 2020. január 1-je előtt keletkeztek termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítéséből.Az áfa alapjának a behajthatatlan követeléshez kapcsolódó sajátos utólagos csökkentését az Áfa-tv. 77. §-ának új (7)-(10) bekezdése szabályozza.Utólagos adóalap-csökkentés behajthatatlan követelés jogcímén (az Áfa-tv. ugyan nem írja elő, de szelleméből logikusan következik, hogy a behajthatatlan követelést az eredmény terhére már leírták, a könyvekből kivezették) abban az esetben lehetséges, ha az adóalap-csökkentéssel érintett ügyletben részt vevő felek, illetve az ügylet körülményei megfelelnek a törvényben előírt követelményeknek, amelyek a következők:- az adóalany (a termékértékesítő, a szolgáltatásnyújtó) és a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője független felek (nem kapcsolt vállalkozások);- az adóalany a termék beszerzőjét, szolgáltatás igénybevevőjét előre értesíti írásban, kivéve, ha a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője jogutód nélkül szűnt meg;- az adóalany nem áll csőd-, felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt, a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője sem állt ezen eljárások alatt az elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjában;- a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője nem szerepel a nagy összegű adóhiánnyal vagy a nagy összegű adótartozással rendelkezők adatbázisában;- a termék beszerzőjének, a szolgáltatás igénybevevőjének adószámát nem törölték;- a NAV nem adott tájékoztatást az adóalany részére a termékbeszerző, a szolgáltatás-igénybevevő adókötelezettsége megkerüléséről;- az ellenérték megtérítésének esedékessége óta legalább egy év eltelt;- az ellenérték más módon nem térült meg vagy nem térül meg.A felsoroltak a gyanús vagy gyanússá válható ügyletek esetében folyamatos odafigyelést, figyelmet igényelnek, hiszen könnyen elveszítheti az adóalany (a termék értékesítője, a szolgáltatás nyújtója) a behajthatatlan követelés áfájával utólag az áfa alapja csökkentésének a lehetőségét. És még nincs vége az adóalany kötelezettségének!Az adóalany (a termék értékesítője, a szolgáltatás nyújtója) köteles előzetesen írásbeli értesítést küldeni a partnerének (a termék beszerzőjének,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7998
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

4. találat: Behajthatatlan követelés dokumentálása

Kérdés: Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja a behajthatatlan követelések minősített eseteit sorolja fel. A behajthatatlanság törvényben előírt dokumentumai mellett mire kell tekintettel lenni, milyen egyéb bizonylatokkal kell a behajthatatlanná minősítést alátámasztani? Milyen időpontig kell a dokumentumoknak rendelkezésre állniuk?
Részlet a válaszból: […]dokumentáltan rendelkezésre áll, a különbözet összegét behajthatatlan követelésként kell leírni;- ha a behajthatatlanság ténye és mértéke megbízható módon nem dokumentált, a különbözet összegét értékvesztésként kell elszámolni.Itt jegyezzük meg, a vevőnként, az adósonként kis összegű követelések csoportos értékelése esetében - a vevők, az adósok együttes minősítése alapján - behajthatatlan követelés nem értelmezhető, a követeléscsoporthoz kapcsolódóan csak értékvesztést lehet (kell) elszámolni.A behajthatatlanná minősítésnek a - társaságra érvényes, a számviteli előírásokkal összhangban lévő - részletes szabályait a számviteli politikában, illetve az értékelési szabályzatban indokolt rögzíteni.A behajthatatlan követelés kritériumai:Behajthatatlan követelés az a követelés a végrehajtó írásbeli nyilatkozata alapján, amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi. Amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre, és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság - nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján - vélelmezhető.Behajthatatlan követelés az a követelés az egyezségi megállapodás alapján, amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során az egyezségi megállapodás keretében elengedett, mert a követelés behajtására nincs, vagy csak részben van fedezet.Behajthatatlan követelés az a követelés a felszámoló írásbeli nyilatkozata, a vagyonfelosztási javaslat alapján, amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet.Behajthatatlan követelés az a követelés, amelyre a vagyonfelosztási javaslat alapján a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet. A felszámolás befejezésekor a követelés fejében kapott eszköz értéke és a követelés könyvekben szereplő magasabb összege, könyv szerinti értéke közötti különbözetet hitelezési veszteségként kell elszámolni (mert behajthatatlan).Behajthatatlan követelés az a követelés, amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni. Egyik esete ennek az, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget).A követelés érvényesítéséhez kapcsolódó költségnek tekintendők az érvényesítés előkészítésével, végrehajtásával kapcsolatos költségek, mint például a végrehajtó díja, az ügyvédi díj, a bírósági illeték, fizetési meghagyásos eljárásnál a közjegyzői díj stb. Ha ezen kalkulált költségek megközelítik vagy meghaladják a követelés végrehajtásával elérhető becsült bevételt, akkor azt a követelést indokolt behajthatatlan követelésként leírni.Behajthatatlan követelés az a követelés, amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található, és a felkutatása "igazoltan" nem járt eredménnyel. Az adós nem lelhető fel kritérium teljesüléséhez nem elegendő, hogy a társaság folyószámla-egyeztetőt vagy fizetési felszólítást küld az adósnak, és a küldemény "címzett ismertetlen" jelzéssel visszajön. A társaságnak azt kell bizonyítania, hogy az adós a hivatalos címén nem lelhető fel, az adóhatóság sem találja. Ezért az adós hivatalos címét az illetékes hatósági adatokkal (cégjegyzékadatok, önkormányzat igazolása stb.) alá kell támasztani.Behajthatatlan követelés az a követelés, amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet.Abban az esetben, amikor a társaság a hibájából, mulasztásából adódóan kerül olyan helyzetbe, hogy a követelés behajthatósága kétségessé válik, nem lehet azt automatikusan olyannak tekinteni, amely "bírósági úton nem érvényesíthető". Ehhez az adott helyzetben fennálló körülményeket, feltételeket alaposan meg kell vizsgálni. A Ptk. 6:121. §-a a bírósági eljárásban nem érvényesíthető követeléseket ismerteti. Ezek közül kiemelendők azon követelések, amelyek bírósági úton való érvényesítését törvény kifejezetten kizárja. Példa erre az az eset, amikor a hitelező a jogszabály alapján rendelkezésre[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. szeptember 7.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7387

5. találat: Értékvesztéssel csökkentett behajthatatlan követelés

Kérdés: A társaság egyik vevőjével szembeni követelése 10 millió forint. Az elmúlt évek alatt (2015-ig) a teljes összegre értékvesztést számolt el. 2016-ban a cég felszámolása befejeződött, és nyilvánvalóvá vált, dokumentált, hogy a követelés behajthatatlan. Hogyan vezessük ki a követelést a könyvekből?
Részlet a válaszból: […]értékvesztésként elszámolták, akkor a 311. számla Tartozik egyenlege megegyezik a 315. számla Követel egyenlegével. Ha a 100 százalékban értékvesztéssel csökkentett követelés behajthatatlanná válik [a számviteli törvény 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontjában foglaltak teljesülnek], a követelésnek a könyvekből történő kivezetése a két számla összevezetésével (T 315 - K 311) valósul meg. Ez esetben a behajthatatlan követelés kivezetése nem érinti az eredményt (az egyéb ráfordításokat), mivel a könyv szerinti érték nulla.Ha a behajthatatlanság címén leírt követelés könyv szerinti értéke nulla, akkor az adózás előtti eredményt a könyvekből kivezetett érték nem csökkenti. A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2017. március 23.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 7246
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Felszámolás esetén behajthatatlan követelés

Kérdés: Társaságunk vevője felszámolási eljárás alá kerül. A követelést bejelentettük a felszámolónak. A felszámoló egyszerűsített felszámolási eljárás keretében kezdeményezi a cég megszüntetését. A bíróság a megszüntetésről végzést hoz, amelyben szerepel, hogy a hitelezők kielégítésére vagyon nem áll rendelkezésre. Mi ennek a végzésnek a másolati példányát kaptuk meg. A végzésben a cégünk nincs nevesítve. Tekinthetjük-e a követelésünket a bírósági végzés alapján behajthatatlan követelésnek?
Részlet a válaszból: […]közölte, hogy a hitelezők kielégítésére vagyon nem áll rendelkezésre (nincs mit a hitelezők között felosztani).Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja alapján behajthatatlan követelés az a követelés, amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet. Az adott esetben a felszámoló ezt a nyilatkozatot a bíróság felé tette meg, amelyet a bíróság a végzésében megerősített azzal, hogy a hitelezők kielégítésére[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2016. január 28.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6890
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

7. találat: Követelések minősítése - behajthatatlanság

Kérdés: A Vevő 1. (1000 E Ft) esetében a felszámoló 2014. február 3-i levelünkre hivatkozással tájékoztatott, hogy az egyszerűsített felszámolási zárómérleget 2013. 10. 24-én benyújtotta a Fővárosi Törvényszékre, melyre tekintettel a felszámolási eljárásban követelésünket nem tudjuk érvényesíteni. A Vevő 2. (2000 E Ft) felszámolója tájékoztat, hogy a követelés bejelentésére nyitva álló 180 napos határidő lejárt, ezért a hitelezői igényünket nem tudja nyilvántartásba venni. Vevő 3. (3000 E Ft) kényszertörlési eljárás alatt áll, 2013. 08. 03. óta. A Vevő 4. (4000 E Ft) végrehajtónak 2013. 11. 12-én érkezett levele szerint a végrehajtás szünetel, mert az adósnak nincs lefoglalható vagyona. A mérlegfordulónap 2013. 12. 31., a mérlegkészítés időpontja 2014. 03. 31. Mely követelések vezethetők ki a könyvekből behajthatatlanság miatt, melyre kell értékvesztést elszámolni? A társaságiadó-alapot mekkora összeggel csökkenthetjük?
Részlet a válaszból: […]elfogadta, és már letétbe is helyezték, akkor a Vevő 1.-gyel szembeni követelést a 10. pont d) alpontja alapján behajthatatlan követelésként a mérlegfordulónappal le kell írni, annak összegével a társasági adó megállapítása során az adózás előtti eredményt nem kell növelni (az adóalap-csökkentés szóba sem jöhet).A Vevő 1.-gyel kapcsolatos kérdés utolsó fordulata ("a felszámolási eljárásban követelésünket nem tudjuk érvényesíteni") arra utal, hogy a felszámoló felé a követelés bejelentése időben nem történt meg. Ez esetben is behajthatatlan követelésként le kell írni, de a csődtörvény szerint ez elévült követelésnek minősül, és mint ilyennel a társasági adó megállapítása során az adózás előtti eredményt növelni kell.A Vevő 2.-nél egyértelmű a csődtörvény szerinti el­évülés ("a bejelentésre nyitva álló 180 napos határidő lejárt"). Így a Vevő 2.-t behajthatatlan követelésként le kell írni (egyéb ráfordításként kell elszámolni), és annak összegével a társasági adó megállapítása során az adózás előtti eredményt növelni kell.A Vevő 3. esetében a céget a kényszertörlési eljárásnál is bejelentési kötelezettség terheli, a kényszertörlési eljárás kezdő időpontját (2013. 08. 03.) követő 30 napon belül. Ha ezen kötelezettségének a társaság eleget tett, a kényszertörlési eljárás befejezéséig a Vevő 3. követelés teljes összegére indokolt értékvesztést elszámolni. Ha a cégtörvény szerinti bejelentési kötelezettségének a társaság az előírt időpontig nem tett eleget, akkor a Vevő 3. követelését - elévülés címén - behajthatatlan követelésként kell leírni, és annak összegével - az előbbiekhez hasonlóan - növelni kell a társasági adó alapját.A Vevő 4. esetében a végrehajtó levele alapján a követelés teljes összegét -[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. május 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6311

8. találat: Behajthatatlan követelés

Kérdés: A kis összegű követeléseket - aminek a behajtása többe kerül, mint maga a követelés értéke - hogyan lehet kivezetni a könyvekből a társaságiadó-alap növelése nélkül?
Részlet a válaszból: […]a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a fizetési meghagyásos eljárás, a végrehajtás veszteséget eredményez, vagy növeli a veszteséget).A követelés érvényesítéséhez kapcsolódó költségek: az érvényesítés előkészítésével, végrehajtásával kapcsolatos költségek, mint például a végrehajtó díja, az ügyvédi díj, a bírósági illeték, fizetési meghagyásos eljárásnál a közjegyzői[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2014. május 29.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 6307
Kapcsolódó tárgyszavak:

9. találat: Behajthatatlan követelés társasági adónál

Kérdés: 2011. év végén a kettős könyvvitelt vezető társaság leírja a 365 napon túli vevő kintlévőségeit, amelyekre előzőleg értékvesztést nem számolt el. A társaságiadó-törvény alapján a behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követelés adóalap-növelő tétel. A társaságiadó-törvény 4. §-ának 4/a pontja meghatározza a behajthatatlan követelés fogalmát, mely szerint azon követelés bekerülési értékének a 20%-a is behajthatatlan követelés, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki (és nem elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető). A 2011. évi társaságiadó-bevallás során a 2011. évi leírás 80%-a adóalap-növelő, vagy a teljes összeg, vagyis az egész elengedett követelésnek minősül, vagy a 20% behajthatatlannak minősíthető, és csak 80% elengedett követelés?
Részlet a válaszból: […]követelés miatt elszámolt ráfordítással sem kell minden esetben növelni az adózás előtti eredményt, csak akkor, ha olyan adós kötelezettségét engedi el az adózó, amely nem magánszemély, és kapcsolt vállalkozási viszonyban van a jogosulttal.) A követelés 20%-ával a 2011. adóévi adóalapot nem lehet csökkenteni (majd csak a 2012-2016. adóévi adózás előtti eredményt), mivel nincs a követeléshez kapcsolódó nyilvántartott értékvesztés. A követelés behajthatatlanná válásakor ugyanis az adózás előtti eredményt a behajthatatlannak minősülő összeggel, de legfeljebb a nyilvántartott értékvesztéssel lehet [Tao-tv. 8. § (1) bekezdés n) pont] csökkenteni. A nyilvántartott értékvesztés pedig (Tao-tv. 4. §-ának 26. pontja) a követelésekre a számviteli előírások alapján[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. június 14.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5486
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

10. találat: Behajthatatlan követelés leírása

Kérdés: A 2008-ban keletkezett vevői követelésünket a felszámoló behajthatatlannak minősítette. A dokumentumot kézhez kaptuk. 2011-ben a rendkívüli ráfordításokkal szemben vezetjük ki? A korábban befizetett áfa visszaigényelhető? Érinti a társaságiadó-alapot?
Részlet a válaszból: […]lévő fizetett áfa visszaigénylésére az Áfa-tv. nem ad lehetőséget. A behajthatatlanná vált követelést abban az évben kell az eredmény terhére elszámolni, amely évben azt a felszámoló behajthatatlannak minősítette. Ha ez 2011-ben volt, akkor 2011-ben. A 2008-ban keletkezett vevői követelésre indokolt volt, hogy értékvesztést számoljanak el. (Erről nem szól a kérdés!) Amennyiben 2011. évet megelőzően a behajthatatlanná minősített követelésre értékvesztést számoltak el, amivel az értékvesztés elszámolásakor[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2012. március 22.
Az olvasói kérdés sorszáma a Számviteli Levelek adatbázisban: 5366
Kapcsolódó tárgyszavak:
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 27 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést