Behajthatatlan követelés visszaigényelt áfája

Kérdés: A behajthatatlan követelés miatt a NAV-tól visszaigényelt áfát a behajthatatlan követelés csökkentéseként vagy egyéb bevételként kell elszámolnia a kettős könyvvezetést vezető társaságnak?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 77. §-ának (7) bekezdése szerint ... az adó alapja utólag csökkenthető a behajthatatlan követelésként elszámolt ellenérték egészének vagy részének adót nem tartalmazó összegével ... a törvényben rögzített feltételek együttes teljesülése esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.
Kapcsolódó címke:

Behajthatatlan követelés visszatérített áfája

Kérdés: A behajthatatlan követelés áfáját a NAV visszatérítette. Hogyan kell ezt könyvelni, ha a behajthatatlan követelést már kivezettem a könyvekből? És hová abban az esetben, ha még szerepel a nyilvántartásban?
Részlet a válaszából: […] ...a behajthatatlan követelés korábban leírásra került, akkor azt az egyéb ráfordítások között kellett elszámolni: T 8691 - K 311. Ez esetben a visszatérített áfát T 384 - K 9699 könyvelési tétellel egyéb bevételként kell kimutatni (a visszatérítés ez esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.
Kapcsolódó címkék:  

Behajthatatlan követelés áfája

Kérdés: Olvastam, hogy 2020. január 1-jétől a behajthatatlan követelések áfája visszatéríthető lesz, meghatározott feltételek teljesülése esetén. Hogyan érinti ez az eladót, a szolgáltatás nyújtóját? Az Szt. szerinti, illetve az Áfa-tv. szerinti behajthatatlansági tényezők között van-e eltérés? Mire indokolt figyelemmel lenni?
Részlet a válaszából: […] ...1-jétől az Áfa-tv. több §-ában módosult, illetve új előírásokkal egészült ki.Az értelmező rendelkezések közé bekerült a behajthatatlan követelés értelmező rendelkezése is, amely azonban csak részben egyezik meg az Szt. szerinti behajthatatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.
Kapcsolódó címkék:  

Behajthatatlan követelés a kötelezettnél

Kérdés: Olvastam, hogy 2020. január 1-jétől a behajthatatlan követelések áfája visszatéríthető lesz, meghatározott feltételek teljesülése esetén. Hogyan érinti ez a termék beszerzőjét, a szolgáltatás igénybevevőjét, ahol ez a kötelezettségek között szerepel, és ezen kötelezettség áfája levonásra is került?
Részlet a válaszából: […] ...termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó behajthatatlan követelések áfájának adóalap-csökkentő tételként való számításba vételével a Számviteli Levelek 410. számában a 7998. kérdésre adott válaszban részletesen foglalkoztunk. Nyilvánvalóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.
Kapcsolódó címke:

Behajthatatlan követelés dokumentálása

Kérdés: Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja a behajthatatlan követelések minősített eseteit sorolja fel. A behajthatatlanság törvényben előírt dokumentumai mellett mire kell tekintettel lenni, milyen egyéb bizonylatokkal kell a behajthatatlanná minősítést alátámasztani? Milyen időpontig kell a dokumentumoknak rendelkezésre állniuk?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 65. §-ának (7) bekezdése szerint a mérlegben behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni. A részben vagy egészében behajthatatlan követelést legkésőbb a mérlegkészítéskor - a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Értékvesztéssel csökkentett behajthatatlan követelés

Kérdés: A társaság egyik vevőjével szembeni követelése 10 millió forint. Az elmúlt évek alatt (2015-ig) a teljes összegre értékvesztést számolt el. 2016-ban a cég felszámolása befejeződött, és nyilvánvalóvá vált, dokumentált, hogy a követelés behajthatatlan. Hogyan vezessük ki a követelést a könyvekből?
Részlet a válaszából: […] ...teljesülnek], a követelésnek a könyvekből történő kivezetése a két számla összevezetésével (T 315 - K 311) valósul meg. Ez esetben a behajthatatlan követelés kivezetése nem érinti az eredményt (az egyéb ráfordításokat), mivel a könyv szerinti érték nulla.Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.
Kapcsolódó címkék:  

Felszámolás esetén behajthatatlan követelés

Kérdés: Társaságunk vevője felszámolási eljárás alá kerül. A követelést bejelentettük a felszámolónak. A felszámoló egyszerűsített felszámolási eljárás keretében kezdeményezi a cég megszüntetését. A bíróság a megszüntetésről végzést hoz, amelyben szerepel, hogy a hitelezők kielégítésére vagyon nem áll rendelkezésre. Mi ennek a végzésnek a másolati példányát kaptuk meg. A végzésben a cégünk nincs nevesítve. Tekinthetjük-e a követelésünket a bírósági végzés alapján behajthatatlan követelésnek?
Részlet a válaszából: […] ...vagyon nem áll rendelkezésre (nincs mit a hitelezők között felosztani).Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja alapján behajthatatlan követelés az a követelés, amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.
Kapcsolódó címkék:  

Behajthatatlan követelés

Kérdés: A kis összegű követeléseket - aminek a behajtása többe kerül, mint maga a követelés értéke - hogyan lehet kivezetni a könyvekből a társaságiadó-alap növelése nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...kalkulált költségek megközelítik vagy meghaladják a követelés végrehajtásával elérhető becsült bevételt, akkor azt a követelést, behajthatatlan követelésnek minősítve, hitelezési veszteségként le kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.
Kapcsolódó címke:

Követelések minősítése - behajthatatlanság

Kérdés: A Vevő 1. (1000 E Ft) esetében a felszámoló 2014. február 3-i levelünkre hivatkozással tájékoztatott, hogy az egyszerűsített felszámolási zárómérleget 2013. 10. 24-én benyújtotta a Fővárosi Törvényszékre, melyre tekintettel a felszámolási eljárásban követelésünket nem tudjuk érvényesíteni. A Vevő 2. (2000 E Ft) felszámolója tájékoztat, hogy a követelés bejelentésére nyitva álló 180 napos határidő lejárt, ezért a hitelezői igényünket nem tudja nyilvántartásba venni. Vevő 3. (3000 E Ft) kényszertörlési eljárás alatt áll, 2013. 08. 03. óta. A Vevő 4. (4000 E Ft) végrehajtónak 2013. 11. 12-én érkezett levele szerint a végrehajtás szünetel, mert az adósnak nincs lefoglalható vagyona. A mérlegfordulónap 2013. 12. 31., a mérlegkészítés időpontja 2014. 03. 31. Mely követelések vezethetők ki a könyvekből behajthatatlanság miatt, melyre kell értékvesztést elszámolni? A társaságiadó-alapot mekkora összeggel csökkenthetjük?
Részlet a válaszából: […] ...a bíróság azt elfogadta, és már letétbe is helyezték, akkor a Vevő 1.-gyel szembeni követelést a 10. pont d) alpontja alapján behajthatatlan követelésként a mérlegfordulónappal le kell írni, annak összegével a társasági adó megállapítása során az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.

Behajthatatlan követelés társasági adónál

Kérdés: 2011. év végén a kettős könyvvitelt vezető társaság leírja a 365 napon túli vevő kintlévőségeit, amelyekre előzőleg értékvesztést nem számolt el. A társaságiadó-törvény alapján a behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követelés adóalap-növelő tétel. A társaságiadó-törvény 4. §-ának 4/a pontja meghatározza a behajthatatlan követelés fogalmát, mely szerint azon követelés bekerülési értékének a 20%-a is behajthatatlan követelés, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki (és nem elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető). A 2011. évi társaságiadó-bevallás során a 2011. évi leírás 80%-a adóalap-növelő, vagy a teljes összeg, vagyis az egész elengedett követelésnek minősül, vagy a 20% behajthatatlannak minősíthető, és csak 80% elengedett követelés?
Részlet a válaszából: […]  A kérdésből az állapítható meg, hogy a társaság a követeléstnem elengedte, hanem 100%-os értékvesztést számolt el a megtérülésbizonytalansága miatt a 2011. adóévben. Ezért az elszámolt ráfordítással(értékvesztéssel) a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének gy)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. június 14.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3