Kiegészítő ár figyelembevétele az alapárnál


A társaság kifejlesztett egy nagy értékű szoftverrendszert. A szoftverfejlesztéssel kapcsolatos ráfordításait aktiválta. Ezt a rendszert oly módon értékesítette, hogy a szoftver ellenértékét egy – a fejlesztési költségeknél lényegesen alacsonyabb összegű – fix alapárban és 3 év alatt évenként elszámolandó kiegészítő árban határozták meg. A kiegészítő ár a szoftverrendszer hasznosításának a vevő által a következő 3 évben elért nyeresége 50%-ában került meghatározásra. A figyelési időszak alatt az eredményt görgetik. Így ha pl. az első év még veszteséges volt, akkor visszafizetési kötelezettsége nem keletkezik az eladónak, hiszen a következő év(ek) nyereségét csökkentik vele. Ha mindhárom év összességében veszteséges volt, akkor nem jár kiegészítő ár. A vevő a szoftverrendszer tulajdonjogát a szerződés aláírásakor, azaz most szerzi meg. Hogyan kell ezt számláznia az eladónak, hogyan kell könyvelnie? A szoftvert az immateriális javak között tartottuk nyilván. Így az eladáskor a könyv szerinti érték teljes összegét vezetnénk az egyéb ráfordítások közé, és a számlázott alapárat egyéb bevételként számolnánk el. Ez azonban az első évben jelentős veszteséget fog eredményezni, ugyanakkor a következő 3 évben – előzetes kalkuláció szerint – a szoftver értékének a többszöröse is megtérülhet a kiegészítő árban. A kiegészítő ár elszámolásakor az eredeti számlát kell-e helyesbíteni (megnövelni), vagy egy önálló számla lesz? A kiegészítő árat elszámolásakor a tárgyévi eredmény javára lehet elszámolni, vagy a szerződéskötéskori évet kell módosítani vele?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2020. május 14-én (425. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8210

[…] bizonytalan a hasznosítás várható eredménye!). Ha viszont nem lehet az immateriális javak közé tartozónak tekinteni, akkor saját előállítású termék, és akkor az eladási ár nem egyéb bevétel (hanem árbevétel), a nyilvántartási, könyv szerinti érték pedig nem egyéb ráfordítás.A kérdésben leírtak szerint a szoftverrendszer értékesítésekor a számlázott ellenértéket az értékesítés nettó árbevételeként + fizetendő áfaként kell elszámolni. Az ellenérték csak a fix alapár lehet, még akkor is, ha a könyv szerinti érték meghaladja a fix alapárat, és így az értékesítéskor a társaságnak veszteséggel kell számolnia. "Kiegészítő ár"-at a számviteli előírások nem ismernek. A "kiegészítő ár"-nak nevezett érték nem más, mint a pozitív eredmény, a nyereség átadása. A számviteli alapelvekből az következik, hogy nevén kell nevezni a gazdasági eseményt. Ez az adott esetben nem más, mint végleges pénzeszköz átadás/átvétel, amelyet az átadónál a tényleges átadáskor egyéb ráfordításként, az átvevőnél pedig egyéb bevételként kell elszámolni. (A vevőnél a végleges pénzeszköz átadásakor tekintettel kell lenni a Tao-tv. 3. számú mellékletének A/13. pontjában foglaltakra, az eladónál az így elszámolt bevétel az adózás előtti eredmény része!)A szoftverrendszer értékesítésekor az eladási szerződésben nem fix alapárat és kiegészítő árat kellett volna meghatározni, hanem a szoftverfejlesztés költségeit megközelítő ellenértéket (magasabb összegben, mint a fix alapár) azzal, ha 3 éven belül nem hoz a használata a vevő számára X összegű nyereséget, akkor az eladó Y összegű engedményt ad helyesbítő számlával utólag. (A helyesbítés ugyan az átadás/átvétel időpontjára […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.