Nyugta helyett pénzmozgásbizonylat
Kérdés
A cég, melyet könyvelek, hímzett terítők, párnák, ruhák (új és használt) értékesítésével foglalkozik (árrésadózást alkalmazva). Pénztárgép használatára vagyunk kötelezettek. Főként külföldről érkező turisták vásároltak nálunk, bankkártyás fizetéssel. Eddig az volt a gyakorlat, ha a vevő számlát kért, akkor is beütöttük a pénztárgépbe azt (a pénztárgépes nyugtát a könyvelés részére átadott példányhoz tűztük). A bankkártyás vásárlásokat egy külön gyűjtőbe rögzítettük, de számlakérés esetén az ellenértéket is beütöttük. 2020. 07. 01-től milyen gyakorlatot kövessünk, hogy a kétszeres adatszolgáltatási problémát elkerüljük? Ha a vevő készpénzzel/vagy bankkártyával fizet, a vevő adóalany és számlát kér, be kell-e ütnünk a pénztárgépbe a számla ellenértékét? (Külön gyűjtőbe üssük, a számla készpénzes ellenértékét külön kasszába tegyük?)
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2020. július 16-án (428. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8256
[…] akkor azt egyidejűleg a pénztárgépben is (nyugtaként) rögzítették. Az online számlaadat-szolgáltatás bevezetésével, különösen pedig annak 2020. július 1-jei, majd 2021. január 1-jei kiterjesztésével már problémát fog okozni ez a gyakorlat, tekintettel arra, hogy ugyanarról az ügyletről kétszeresen történik adatszolgáltatás (egyszer a pénztárgép útján, egyszer pedig a számlaadat-szolgáltatás útján).Abban az esetben, ha a vevő adóalany, vagy nem adóalany ugyan, de számlát kér, akkor az Áfa-tv. 165. §-ára figyelemmel a számlaadás kötelező, nyugta tehát nem állítható ki. Amennyiben a számla mellett nyugtát is kiállítanának, akkor dupla adatszolgáltatás teljesülne (különösen 2021. január 1-től, amikor már a magánszemélyeknek teljesített értékesítésekről is kötelező lesz az adatszolgáltatás). A fentiekre megoldást jelenthet, ha a számla kiállítását követően, a pénztárgépbe nem nyugtaként, hanem úgynevezett pénzmozgásbizonylattal rögzítik a bevételt. Ezzel a funkcióval minden ma forgalomban lévő (engedélyezett) pénztárgépnek rendelkeznie kell, és ez a funkció szolgál minden olyan tranzakció rögzítésére, ami nem nyugtához (vagy pénztárgép útján kibocsátott számlához) kapcsolódik, de módosítja […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2020. július 16-án (428. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8256
[…] akkor azt egyidejűleg a pénztárgépben is (nyugtaként) rögzítették. Az online számlaadat-szolgáltatás bevezetésével, különösen pedig annak 2020. július 1-jei, majd 2021. január 1-jei kiterjesztésével már problémát fog okozni ez a gyakorlat, tekintettel arra, hogy ugyanarról az ügyletről kétszeresen történik adatszolgáltatás (egyszer a pénztárgép útján, egyszer pedig a számlaadat-szolgáltatás útján).Abban az esetben, ha a vevő adóalany, vagy nem adóalany ugyan, de számlát kér, akkor az Áfa-tv. 165. §-ára figyelemmel a számlaadás kötelező, nyugta tehát nem állítható ki. Amennyiben a számla mellett nyugtát is kiállítanának, akkor dupla adatszolgáltatás teljesülne (különösen 2021. január 1-től, amikor már a magánszemélyeknek teljesített értékesítésekről is kötelező lesz az adatszolgáltatás). A fentiekre megoldást jelenthet, ha a számla kiállítását követően, a pénztárgépbe nem nyugtaként, hanem úgynevezett pénzmozgásbizonylattal rögzítik a bevételt. Ezzel a funkcióval minden ma forgalomban lévő (engedélyezett) pénztárgépnek rendelkeznie kell, és ez a funkció szolgál minden olyan tranzakció rögzítésére, ami nem nyugtához (vagy pénztárgép útján kibocsátott számlához) kapcsolódik, de módosítja […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
