Számviteli Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

Beruházás bérelt ingatlanon vagy ráépítés

Szöveg nagyítása Szöveg kicsinyítése Nyomtatás
A válaszadás időpontja: 2020. október 15. (Számviteli Levelek 433. szám, 8340. kérdés)

Olvasói kérdés A kft. 2018-2019-ben nagyberuházást végzett bérelt ingatlanon. Új üzemcsarnokot épített, amely a korábbi építménytől független építmény. A csarnok építéséhez uniós támogatást is kapott, valamint banki hitelt is igénybe vett. A beruházással kapcsolatos számlák, bizonylatok könyvelése a befejezetlen beruházások főkönyvi számlára történt. 2020-ban elkészült a csarnok, és a különböző engedélyek beszerzése után március 1-jén aktiválva lett. Egy 2020. április 2. napján kelt megállapodással földhasználati jog alapítása történt. Azaz a bérelt ingatlanon elkészült felépítmény tekintetében a kft. ráépítő és egyben földhasználati jogot szerző féllé vált. Az ingatlan-nyilvántartásba ráépítés jogcímen a kft. tulajdonaként, kivett üzem megnevezéssel került be önálló ingatlanként. A felépítmény értékét a kft. mint ráépítő 500 millió forint értékben határozta meg a fenti megállapodásban. A ráépítés mentes a vagyonátruházási illeték alól. Hogyan kerül ez be a könyvekbe? A március 1-jei aktiválás a "beruházás bérelt ingatlanra" történt, és a könyv szerinti értéke kevesebb, mint 500 millió forint. Kerekítve 450 millió forint került könyvelésre. A földhivatali bejegyzés napjával a különbözetet könyveltük térítés nélküli átvétel címén, majd elhatárolással halasztott bevételként. Végül pedig az 500 millió átvezetésre kerül "Földhasználati jog/ráépítés" főkönyvi kartonra? Ha nem akarunk terv szerinti értékcsökkenést elszámolni, akkor az elhatárolást fel kell oldani, és még ebben az évben bevétel lesz?

ÍGY OLVASHATJA A TELJES VÁLASZT...
ha nem előfizetőnk a teljes választ elküldjük e-mailen évente egyszeri alkalommal
...ha látogató: elküldjük e-mailen*
*ingyenes választ
évente csak egyszer küldünk.
Válasz (részlet): […]450 millió forint értéken (ennyi a bekerülési értéke).Az ingatlan-nyilvántartásban elsődlegesen a földterület, a telek szerepel, méghozzá úgy, hogy nem a kft. a tulajdonosa, hanem valaki más. Ezért földhasználati jogot kellett volna alapítani már a beruházás megkezdése előtt 2018-ban. Ezt pótolták 2020. április 2-ával. A kérdésben nincs szó arról, hogy a földhasználati jog alapításáért fizetett-e a kft., vagy továbbra is a bérleti díjat fizeti. Ha a kft. a megállapodás alapján a földhasználati jog alapításáért fizetett, akkor azt az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között kell kimutatni, külön eszközként, és mint vagyoni értékű jogot kell amortizálni!A földhasználati jog alapításáról szóló megállapodás alapján a földhivatal az új üzemcsarnokot nem jegyezhette be másként, mint a földterületre, a telekre történő ráépítést. Ez azonban nem változtat a már ismertetett elszámoláson: az új üzemcsarnokot épületenként, a földhasználati jogot vagyoni értékű jogként kell a számviteli nyilvántartásokban kimutatni.A kérdés szerint a felépítmény értékét a kft. 500 millió forintban határozta meg. Ha a kft. a földhasználati jogért nem fizetett, akkor a kft. félrevezette hamis adattal az ingatlan-nyilvántartást. (De akkor ezt a kft.-nek sürgősen korrigálnia kell!)Előfordulhat az, hogy a földhasználati jogot a földterület tulajdonosa ingyen, térítés nélkül alapította, de ha ezen vagyoni értékű jognak a piaci értékét a megállapodásban 50 millió forintban rögzítették, akkor a 126. számlára a földhasználati jog értéke 50 millió forinttal felvehető, mint térítés nélkül átvett vagyoni értékű jog: T 126[…]

Figyelmébe ajánljuk

Társaságunk magánszemélytől bérel ingatlant 4 éve. A bérelt ingatlanban férj-feleség 50-50 százalékban tulajdonosok. A bérleti szerződés a férj nevére lett kötve, ő kért adószámot az APEH-tól csak bérbeadásra. A bérbeadásból származó jövedelmet csak ő vallotta be,...

Tovább a teljes cikkhez

A kft. bérelt ingatlanon beruházást végzett. A bérbeadó nem járult hozzá, hogy a bérleti díjba beszámítsuk a beruházás összegét. Sőt a bérleti díjat felemelte. Két év után a bérleményt elhagytuk, a beruházás ottmaradt a magánszemély bérbeadónál. Az áfát...

Tovább a teljes cikkhez

A társaság magánszemélytől ingatlant bérel. Mikor minősül használatba vettnek a bérelt ingatlan? A használatbavétel függ-e a működési és egyéb engedélyek megszerzésétől? Visszahat-e ez az elvégzett javítási munkák megítélésére?

Tovább a teljes cikkhez

Tárgyi adómentes és áfaköteles tevékenységet is végző társaság bérelt ingatlanon végez vásárolt anyaggal, saját munkaerővel felújítást. A felújítás aktiválása lehetséges-e a bérelt ingatlanon saját rezsis beruházásként, és erre vonatkozik-e a Tao-tv. 6%-os...

Tovább a teljes cikkhez

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést

Kérdésfeltevés Kérdésfeltevés Nyomtatás Főoldalra Nyomtatás Nyomtatás A lap tetejére A lap tetejére