Személygépjárművek bérbeadásának iparűzési adója
Kérdés
Társaságunk tevékenysége saját tulajdonú személygépjárművek tartós bérbeadása és teljes körű üzemeltetése, flottakezelése. Társaságunk székhelyén és telephelyén is folytat vállalkozási tevékenységet. A székhely és telephely is alkalmatlan a gépjárművek tárolására, ott csupán egy-egy irodánk található, ugyanakkor a gépjárművek forgalmi engedélyében szereplő cím a társaságunk székhelycíme. Megrendelőink/ügyfeleink az ország különböző településein működő vállalkozások, akiknek a többsége a telephelyünk szerint illetékes önkormányzat területén rendelkezik székhellyel. A megrendelőink/ügyfeleink a bérbe vett gépjárműveket jellemzően saját dolgozóik részére rendelkezésre bocsátja, folyamatos használatra. Ebben az esetben a társaságunk tulajdonában álló bérbe adott személygépjárműveket az iparűzésiadóalap-megosztás számítása során mely településen/településeken kell figyelembe vennünk?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2020. október 29-én (434. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8347
[…] településen jött létre adókötelezettség. Az a körülmény, hogy a társaság az eszközeit bérbe adja, és a bérbevevő a bérbe adó társaság székhelyétől, telephelyétől eltérő településen használja, indifferens az adókötelezettség szempontjából, lévén a bérbe adott eszköz használatának helyszíne a bérbeadó számára nem generál telephelyet (kivéve bérbe adott, lízingbe adott ingatlan esetén).Arra a kérdésre, hogy a bérbe adott személygépkocsit mely székhely vagy telephely szerinti településen kell figyelembe venni, függ az alkalmazott megosztási módszertől. Amennyiben a tevékenységre leginkább jellemző módszer alkalmazása során szóba jön az eszközérték arányában való adóalap-megosztás (ez lehet a Htv. melléklete 1.2 vagy 2.1 pontja szerinti módszer), akkor a járműveket – a Htv. 3. számú melléklete 1.2 pontja szerint – ott kell figyelembe venni, ahol azt jellemzően tárolják. Bérbe adott személygépkocsi esetén, a bérbeadás időtartama alatt ez tipikusan akkor lehet a bérbeadó székhelye vagy telephelye, ha a bérlet rövid távú (1-2 nap, esetlegesen 1 hét). A jármű jellemző tárolása a bérbeadó esetén – hosszabb távú bérletnél, lízingnél – akkor értelmezhető, ha a bérlet megszűnik, és a gépkocsit vissza kell adni. Ez esetben annál a székhely vagy telephely szerinti önkormányzatnál kell a gépkocsit az eszközérték […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2020. október 29-én (434. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8347
[…] településen jött létre adókötelezettség. Az a körülmény, hogy a társaság az eszközeit bérbe adja, és a bérbevevő a bérbe adó társaság székhelyétől, telephelyétől eltérő településen használja, indifferens az adókötelezettség szempontjából, lévén a bérbe adott eszköz használatának helyszíne a bérbeadó számára nem generál telephelyet (kivéve bérbe adott, lízingbe adott ingatlan esetén).Arra a kérdésre, hogy a bérbe adott személygépkocsit mely székhely vagy telephely szerinti településen kell figyelembe venni, függ az alkalmazott megosztási módszertől. Amennyiben a tevékenységre leginkább jellemző módszer alkalmazása során szóba jön az eszközérték arányában való adóalap-megosztás (ez lehet a Htv. melléklete 1.2 vagy 2.1 pontja szerinti módszer), akkor a járműveket – a Htv. 3. számú melléklete 1.2 pontja szerint – ott kell figyelembe venni, ahol azt jellemzően tárolják. Bérbe adott személygépkocsi esetén, a bérbeadás időtartama alatt ez tipikusan akkor lehet a bérbeadó székhelye vagy telephelye, ha a bérlet rövid távú (1-2 nap, esetlegesen 1 hét). A jármű jellemző tárolása a bérbeadó esetén – hosszabb távú bérletnél, lízingnél – akkor értelmezhető, ha a bérlet megszűnik, és a gépkocsit vissza kell adni. Ez esetben annál a székhely vagy telephely szerinti önkormányzatnál kell a gépkocsit az eszközérték […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
