Melléképületből irattár kialakításához hozzájárulás
Kérdés
Egy kft. hosszú ideje tulajdonosa egy épületnek, amelyet bérbeadással hasznosított. Az ingatlan udvarán áll egy olyan "építmény", amelynek nem volt szilárd épített oldalfala, teteje hullámpalából készült, csak lomok tárolására szolgált. Ez az "építmény" korábban nem szerepelt ingatlanként a társaság nyilvántartásában. Ebben az évben a főépület bérlője jelezte, hogy szüksége lenne még területre, ahol iratok tárolását meg tudná oldani. A bérbeadóval megegyeztek (írásbeli szerződés is készült), hogy az "udvari építményt" teszik irattárolásra alkalmassá. A szerződés szerint az irattár leendő bérlője az átalakítás költségeinek 50%-át megtéríti a tulajdonos számára. A fentiekben leírt helyiség kialakítása megtörtént (tetőfelújítás, lakatosmunkák, hőszigetelés), a bérlő kifizette a felmerült költségek felét. Helyesen járunk-e el a következő könyveléssel? Az udvari építmény irattárolás céljára történt kialakításának költségeit aktiváljuk, tehát ez lesz a bruttó érték. A bérlő által fizetett összeget egyéb bevételként számoljuk el.
Megjelent a Számviteli Levelekben 2020. október 29-én (434. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8357
[…] értéke. (A kérdés szerinti "udvari építmény" tökéletesen megfelel az épülettel szembeni követelményeknek!)Tekintettel arra, hogy beruházást valósítottak meg, a bérlő térítése így fejlesztési hozzájárulás, amelyet ugyan egyéb bevételként kell elsődlegesen elszámolni, de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni (T 384 – K 9646, elhatárolása: T 9646 – K 4832). A halasztott bevételként történt időbeli elhatárolást az Szt. 45. §-ának (2) bekezdése szerint a szóban forgó épület bekerülési értékének költségkénti elszámolásakor, azzal arányosan lehet megszüntetni (T 4832 – K9646). (Gyakorlatilag ezen épület terv szerinti értékcsökkenési leírásának 50százalékában!)A kérdés […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*