Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2020. november 12-én (435. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8368

[…] földterület, telek kivételével) ... bekerülési (beszerzési) értéke után." (Hasonló szabályt tartalmaz a Tao-tv. 1. számú mellékletének 4. pontja is!)A fentiek alapján tehát az Szt. 26. §-ának (2) bekezdése szerinti eszközöket külön-külön kell nyilvántartani. Így egyidejű (együtt történő) beszerzésük esetén a beszerzés számláján külön-külön kell feltüntetni azok eladási (vételi) árát is. (Sőt, ha két épület van az adott telken, akkor három értékadatnak kell szerepelnie a számlán: külön a telek értéke és külön az egyik épület értéke, illetve a másik épület értéke.)Bár a számviteli előírások az ingatlancsoportba tartozó tárgyi eszközökre vonatkozóan nem adnak részletes értelmező rendelkezést, de – közel 70 éve – ilyen esetekben a KSH előírásait kellett, illetve indokolt figyelembe venni.Sajnálatos módon a Tao-tv. 4. §-ának 18. pontja szerint: ingatlan a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog. Ez azonban nem követeli meg azt, hogy a telket és a rajta lévő felépítményt egyetlen eszközként kelljen kimutatni. A meghatározásból az a következtetés is levonható, hogy ez a meghatározás az ingatlancsoportra vonatkozik, mert adózási szempontból ennyi is elég.Itt indokolt megjegyezni, hogy a Tao-tv. 1. §-ának (5) bekezdése szerint: "E törvényt a számvitelről szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni." Ehhez kapcsolódóan utaltunk arra, hogy a két jogszabály azonos módon kezeli a telekkel kapcsolatos terv szerinti értékcsökkenési leírás elszámolását. A Tao-tv. 2. számú melléklete a leírási kulcsok jegyzékét tartalmazza, amelyben nem szerepel a telek, a földterület. Az sincs benne, hogy az épület, építmény értékébe beletartozik a telek, a földterület értéke is, vagy fordítva, a telek, a földterület értéke magában foglalja a rajta lévő felépítmény értékét is. Így ez sem támasztja alá a kérdésben hivatkozott értelmezést.Az előbbiekben leírtak alapján megállapíthatjuk, hogy a társaságiadó-jogi és a számviteli előírások a telek és a rajta lévő felépítmény vonatkozásában összhangban vannak. A Tao-tv. és az Szt. előírásaiból az is következik, hogy a telek és a telken lévő épület együttes (egyidejű) értékesítése, beszerzése esetén az eladónak a számlán szereplő ellenértéket meg kell bontania a telek, illetve a telken lévő épület, építmény értékére.Az Áfa-tv. értelmező rendelkezései között szerepel az építési telek, a lakóingatlan (de csak az a része, amely a lakás rendeltetésszerű használatához szükséges), de nem szerepel a beépített és beépítetlen ingatlan fogalma. A kérdésben hivatkozott válaszban a választ adó mögöttes szabályként az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt (OTÉK) jelöli meg, annak szabályait kell – szerinte – figyelembe venni, és sajnálatos módon nem utal az áfa bizonylatát, a számlát is használó Szt. előírásaira.Az Áfa-tv. értelmező rendelkezései között szerepel a tárgyi eszköz fogalma is. E szerint tárgyi eszköz: az ingatlan, valamint az olyan ingó termék, amely vállalkozáson belüli rendeltetésszerű használatot feltételezve, legalább egy évet meghaladó időtartamban szolgálja a gazdasági tevékenység folytatását. Mivel az ingatlan fogalmát külön nem adja meg, így az ingatlan – ez esetben – nem értelmezhető másként, mint a tárgyi eszközök egy csoportja (azonosan a számviteli szabályokkal).Az 1997. évi LXXVIII. törvény előírásainak áttekintése során arra a következtetésre jutottunk, hogy az ingatlan fogalma ezen törvény értelmező rendelkezései között sem szerepel. Ezen törvény szerinti beépítésre nem szánt terület, illetve a beépítésre szánt terület értelmező […]