K+F társaságiadóalap-kedvezménye


Szeretnék segítséget kérni a K+F társaságiadóalap-kedvezménye értelmezésében. A cég 3 különböző K+F-fejlesztést végez (3 különböző forrásból támogatás kapcsolódik hozzá). Az egyik fejlesztést felsőoktatási intézménnyel közösen végzi konzorciumban, a cég a konzorciumvezető, ennek a közvetlen költsége 70 millió forint, és a másik kettőnél nincs kutatóhely, ott együtt 26 millió forint a figyelembe vehető K+F-költség. A taokedvezmény mértékének meghatározásánál a felsőoktatási intézménnyel közösen végzett K+F-fejlesztésre jutó adóalap-kedvezménynél az 50 milliós korlátot figyelembe kell venni, és a másik kettőre jutó 26 millió forint is elszámolható, így összesen 76 millió, vagy az összes K+F-fejlesztés együttes adóalap-kedvezménye nem lehet több, mint 50 millió forint?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2020. december 10-én (437. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8401

[…] közvetlen költség háromszorosa, legfeljebb 50 millió forint lehet a csökkentő tétel. Ez azt jelenti, hogy ezen a címen maximum 16.667 ezer forint alapján lehet levonással élni. Ha a támogatással csökkentett – a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés t) pontjának megfelelő – közvetlen költség több mint 16.667 ezer forint, a különbözet a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés t) pontja alapján érvényesíthető, és mellette ugyancsak csökkenthető az adóalap a másik két kutatás közvetlen költsége alapján. Ha például a 70 millió forint költségű kutatáshoz 50% támogatást kapnak, akkor a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés t) pontja szerinti közvetlen költség 35.000 ezer forint (feltéve, hogy belföldi illetőségű adózótól, a külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.