Pótbefizetéssel történő követelés kompenzálása


2020-ban a kft. tulajdonosa alapítói határozat alapján pótbefizetést hajtott végre, ezt az összeget átutalta a kft. részére. A kft. a tulajdonos cég felé szolgáltatási szerződés alapján szolgáltatást végez, amelyről számlát állít ki a tulajdonos cég felé. A kiállított számlák pénzügyi rendezését a tulajdonos pénzügyi nehézségei miatt 4 hónap elteltével sem tudta teljesíteni, emiatt az a döntés született, hogy a kft. a követelését és a tulajdonos általi pótbefizetést kompenzálással rendezi. A kompenzálásról megállapodás is született, amelyet mindkét fél aláírt és elfogadott. A pótbefizetés rendezése történhet-e kompenzáció formájában? Elég-e a kompenzációs jegyzőkönyv – amelyet mindkét fél aláírt –, vagy szükséges erről bármelyik fél részéről határozatot hozni?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2022. április 28-án (464. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8856

[…] kölcsönnyújtás miatt (mert sem értékesítés, sem kölcsönnyújtás nem történt).Az Szt. 37. §-a (2) bekezdésének e) pontja alapján az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni a gazdasági társaság (a kft.) tulajdonosánál a gazdasági társaság veszteségének fedezetére teljesített – törvényi elő­íráson alapuló – pótbefizetés összegét a pénzmozgással, illetve eszközmozgással egyidejűleg (T 413 – K384). Így a kft. tulajdonosának a könyveiben a pótbefizetés miatt nem lehet követelése. (A pótbefizetés visszajáró összegét nem lehet követelésként kimutatni.)Az Szt. 38. §-ának (4) bekezdése szerint lekötött tartalékként kell kimutatni a gazdasági társaságnál a veszteség fedezetére kapott pótbefizetés összegét, a pótbefizetés visszafizetéséig, elszámolása a pénzmozgással, az eszközmozgással egyidejűleg történik (T 384 – K 414). Így a kft.-nél a kapott pótbefizetés nem kötelezettség. (A pótbefizetés visszafizetendő összegét nem lehet kötelezettségként kimutatni.) Ezért a kft. a szolgáltatásnyújtás miatti lejárt követelését nem tudja mibe beszámítani, mivel nincs a tulajdonossal szembeni kötelezettsége.A Ptk. 3:183. §-a alapján a kft. tulajdonosa jogszerűen akkor dönthet (sőt kell döntenie) pótbefizetésről, ha a gazdasági társaság (a kft.) veszteséges, a kimutatott veszteség fedezetére teljesíthet pótbefizetést. Feltételezzük, hogy a kérdés szerinti esetben is így volt. A Ptk. 3:183. §-ából az is következik, ha a gazdasági társaság a veszteséget kigazdálkodta, azaz a veszteség pótlásához már nem szükséges a pótbefizetés, akkor azt vissza kell fizetni.A kérdés nem szól arról, hogy vizsgálták-e a kft.-nél a pótbefizetés indokoltságát, szükségességét. Ha azt lehet megállapítani az éves (az egyszerűsített éves) beszámoló készítésekor (esetleg év közben közbenső mérleg készítésekor), hogy az eredménytartalék pozitív összegű (és várhatóan az is marad), akkor a kft. fizesse vissza a pótbefizetés összegét (T 414 – K 384), azt a kft. tulajdonosa könyvelje az eredménytartalék javára, és a visszakapott pénzzel egyenlítse ki a kft. követelését.Ha az előbbi jogszerű út nem járható, mert a kft. továbbra is negatív eredménytartalékkal rendelkezik, akkor a következő megoldás ugyan elképzelhető, de vagy a kft., vagy a kft. tulajdonosa pluszként társasági adót fog fizetni.A kft. – a kft. tulajdonosának nehéz pénzügyi helyzetére hivatkozással – írásban elengedheti a tulajdonossal szembeni követelését (ami a kft. tulajdonosának elengedett kötelezettsége lesz). Ezzel egyidejűleg a kft. tulajdonosa mondjon […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.