Nyitómérlegben a jegyzett tőkétől eltérő saját tőke
Kérdés
A betéti társaság az adózás megszűnése után kötelezően elkészítendő nyitómérlegben – mivel a számviteli törvény szó szerint nem írja elő, hogy ezt a különbözetet melyik soron kell kimutatni – eszközök és kötelezettségek, valamint a jegyzett tőke különbségét a tőketartalékban vagy az eredménytartalékban kell szerepeltetni? Az eredménytartalékban való szerepeltetés a vállalkozásból történő későbbi kivonás esetén adózás szempontjából problémát okozhat?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2022. október 13-án (473. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8991
[…] jegyzett tőke összege, akkor ez a negatív különbözet egyértelműen csak eredménytartalék lehet.Amennyiben a saját tőke összege meghaladja a jegyzett tőke összegét, a különbözet lehet tőketartalék is, eredménytartalék is, sőt mindkettő, de meg kell felelnie a számviteli törvény és a Kata-törvény előírásainak is.A különbözet, illetve annak egy része csak akkor lehet tőketartalék, ha azt az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint az alapításkor az alapítás részeként, illetve a tőkeemeléskor a tőkeemelés részeként helyezték a tőketartalékba, bocsátották a tulajdonosok a társaság rendelkezésére.A különbözetből a tőketartalékként kezelt rész (ami nem lehet több, mint a különbözet összege) levonása után megmaradó rész kezelhető eredménytartalékként.Az eredménytartalék összege azonban a számviteli törvény hatálya alá visszakerült betéti társaságnál két részből állhat, és két eredménytartalék főkönyvi számlán kell kimutatni.Ha a katát választó bt.-nek a kata választásakor voltak tárgyi eszközei, immateriális javai, amelyek értékével az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentette, akkor ez az összeg nem adózott befektetésnek minősül, így azt katás időszak előtti eredménytartalékként (Eredménytartalék I.) kell kimutatni, amely csak pozitív összeg lehet (több is, mint a számításba vett különbözet), és osztalékként történő kifizetésekor a magánszemélynek az általános szabályok szerint adófizetési kötelezettsége keletkezik.A különbözetből a tőketartalékként kezelhető rész, […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2022. október 13-án (473. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8991
[…] jegyzett tőke összege, akkor ez a negatív különbözet egyértelműen csak eredménytartalék lehet.Amennyiben a saját tőke összege meghaladja a jegyzett tőke összegét, a különbözet lehet tőketartalék is, eredménytartalék is, sőt mindkettő, de meg kell felelnie a számviteli törvény és a Kata-törvény előírásainak is.A különbözet, illetve annak egy része csak akkor lehet tőketartalék, ha azt az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint az alapításkor az alapítás részeként, illetve a tőkeemeléskor a tőkeemelés részeként helyezték a tőketartalékba, bocsátották a tulajdonosok a társaság rendelkezésére.A különbözetből a tőketartalékként kezelt rész (ami nem lehet több, mint a különbözet összege) levonása után megmaradó rész kezelhető eredménytartalékként.Az eredménytartalék összege azonban a számviteli törvény hatálya alá visszakerült betéti társaságnál két részből állhat, és két eredménytartalék főkönyvi számlán kell kimutatni.Ha a katát választó bt.-nek a kata választásakor voltak tárgyi eszközei, immateriális javai, amelyek értékével az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentette, akkor ez az összeg nem adózott befektetésnek minősül, így azt katás időszak előtti eredménytartalékként (Eredménytartalék I.) kell kimutatni, amely csak pozitív összeg lehet (több is, mint a számításba vett különbözet), és osztalékként történő kifizetésekor a magánszemélynek az általános szabályok szerint adófizetési kötelezettsége keletkezik.A különbözetből a tőketartalékként kezelhető rész, […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
