Bérbe adott gépkocsihoz kapcsolódó bírság megtérítése II.
Kérdés
Az "A" kft. mint bérbeadó "B" cégnek bérbe adja a gépkocsikat. A "B" kft. is továbbadja bérbe a kocsikat a "C" kft.-nek (mind kapcsoltak egymással), és itt a "C" kft. dolgozója lesz a végső bírságot keletkeztető személy. Abban az esetben, ha "A" bérbeadó kft. megismeri "C" cég tájékoztatása alapján a bírságot okozó magánszemélyt, akkor a fenti 39 E Ft bírságot 27%-kal növelten, vagy a 39 E Ft-ot az áfa hatályán kívül kell-e számláznia a magánszemély felé? Egyáltalán számlázhat-e az "A" kft. a magánszemély felé, akivel az "A" cég nincs közvetlenül szerződéses kapcsolatban?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2023. október 26-án (494. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9354
[…] számlázás sem jó megoldás, sőt jogszabályellenes.A közigazgatási bírság nem minősül termékértékesítésnek, nem tekinthető szolgáltatásnyújtásnak, így nem tartozik az Áfa-tv. hatálya alá, ezért azt nem kell – továbbhárításakor – számlázni, annak összegére az áfát nem kell (nem szabad) felszámítani.A bérleti jogviszonyhoz kapcsolódó követelmény, hogy már a bérleti szerződésben rögzíteni kell, hogy a bérbevevő a bérbeadónak az okozott kárt megtéríti (akkor is, ha azt a bérbevevő alkalmazottja okozta).Itt kell megjegyezni, a károkozás jellemzően kétféle formában fordulhat elő: az egyik formája a forintban ténylegesen kifejezhető kár (mint a közigazgatási bírság), a másik formája az, amikor a tényleges kár (pl. a gépkocsi megrongálódott és helyre kell állítani) mellett a károkozás miatt (mert a gépkocsi hosszabb ideig nem használható) az elmaradt jövedelmet (hasznot) is számításba veszik. Ez utóbbit kártalanításnak szokták nevezni, és szolgáltatásnyújtásnak minősíteni, áfával számlázni.Tehát, amíg a konkrét kár megtérítése nem tartozik az Áfa-tv. hatálya alá, addig a kártalanítás már igen.A kérdésben leírt esetben a következők szerint indokolt eljárni:Az "A" cég a közigazgatási bírságot az erről szóló határozat alapján könyvelje egyéb ráfordításként. A határozat birtokában – a bérleti szerződésre hivatkozással – az "A" társaság keresse meg a "B" kft.-t, közös jegyzőkönyvben rögzítsék a bírság "B" kft. általi megfizetését, és ezen jegyzőkönyv alapján "B" kft. utalja át "A" kft.-nek egyéb ráfordításkénti elszámolással a megtérített bírságot, amelyet az "A" kft. egyéb bevételként könyvel le.A fentiek szerint kell a továbbutalás bizonylatolását rendezni a "B" kft. és a "C" kft. kapcsolatában is.A "C" kft. illetékes vezetője fegyelmi eljárás keretében határozattal kötelezze a bírságot eredményező tevékenységet elkövető (a bírságfizetésben vétkes) dolgozóját, akitől a munkaadó határozata alapján a bírságot a munkabéréből is levonhatják, […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2023. október 26-án (494. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9354
[…] számlázás sem jó megoldás, sőt jogszabályellenes.A közigazgatási bírság nem minősül termékértékesítésnek, nem tekinthető szolgáltatásnyújtásnak, így nem tartozik az Áfa-tv. hatálya alá, ezért azt nem kell – továbbhárításakor – számlázni, annak összegére az áfát nem kell (nem szabad) felszámítani.A bérleti jogviszonyhoz kapcsolódó követelmény, hogy már a bérleti szerződésben rögzíteni kell, hogy a bérbevevő a bérbeadónak az okozott kárt megtéríti (akkor is, ha azt a bérbevevő alkalmazottja okozta).Itt kell megjegyezni, a károkozás jellemzően kétféle formában fordulhat elő: az egyik formája a forintban ténylegesen kifejezhető kár (mint a közigazgatási bírság), a másik formája az, amikor a tényleges kár (pl. a gépkocsi megrongálódott és helyre kell állítani) mellett a károkozás miatt (mert a gépkocsi hosszabb ideig nem használható) az elmaradt jövedelmet (hasznot) is számításba veszik. Ez utóbbit kártalanításnak szokták nevezni, és szolgáltatásnyújtásnak minősíteni, áfával számlázni.Tehát, amíg a konkrét kár megtérítése nem tartozik az Áfa-tv. hatálya alá, addig a kártalanítás már igen.A kérdésben leírt esetben a következők szerint indokolt eljárni:Az "A" cég a közigazgatási bírságot az erről szóló határozat alapján könyvelje egyéb ráfordításként. A határozat birtokában – a bérleti szerződésre hivatkozással – az "A" társaság keresse meg a "B" kft.-t, közös jegyzőkönyvben rögzítsék a bírság "B" kft. általi megfizetését, és ezen jegyzőkönyv alapján "B" kft. utalja át "A" kft.-nek egyéb ráfordításkénti elszámolással a megtérített bírságot, amelyet az "A" kft. egyéb bevételként könyvel le.A fentiek szerint kell a továbbutalás bizonylatolását rendezni a "B" kft. és a "C" kft. kapcsolatában is.A "C" kft. illetékes vezetője fegyelmi eljárás keretében határozattal kötelezze a bírságot eredményező tevékenységet elkövető (a bírságfizetésben vétkes) dolgozóját, akitől a munkaadó határozata alapján a bírságot a munkabéréből is levonhatják, […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
