Rendezvényszervezés - alvállalkozói teljesítmény - innovációs járulék alapjának összefüggései

Kérdés: Ügyfelem rendezvények szervezésével foglalkozik. A megrendelői általában egy tételben kérik a számlán feltüntetni a rendezvény konkrét megjelölése mellett (8230 TEÁOR - Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése) csak a rendezvényszervezés szöveget, időnként előfordul az is, hogy a megrendelő tételesen kéri a számlán feltüntetni a rendezvényszervezéssel kapcsolatos költséget, külön-külön. Melyik a helyes számlázási mód? Egy soron feltüntetni a "rendezvényszervezés" szolgáltatást, vagy fel kell tüntetni minden esetben a rendezvény kapcsán nyújtott szolgáltatásokat részletesen, vagy elég, ha csak a megrendelő kérésére van részletezve? A megrendelő nem fogadja el a szolgáltatások közvetítését. A rendezvényszervezésre milyen típusú szerződést lehet, kell kötni a vásárolt szolgáltatások esetében? Lehet vállalkozási szerződés is? Ha igen, akkor a rendezvényszervezéshez igénybe vett szolgáltatásokra köthető-e a szolgáltatás nyújtójával a Ptk. szerinti vállalkozási szerződés, vagy csak megbízási szerződés lehet? Az innovációs járulék alapja megegyezik az iparűzési adó alapjával. Így esetünkben csak az alvállalkozói díjjal lehet csökkenteni az adóalapot. A halmozódások kiszűrése miatt szeretnénk tudni, hogy milyen típusú szerződést kell alkalmazni az egyes vásárolt szolgáltatások esetében.
Részlet a válaszából: […] ...vallotta be, nem fizette meg, adóhiánya van, és késedelemben is van, ezért az adóhiányon túlmenően fizessen késedelmi pótlékot és adóbírságot is. A rendezvényszervezést megrendelő ugyan a szóban forgó adókat megfizette korábban a rendezvényszervezőnél,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

Mikor kell könyvelni a korábbi évek számláit?

Kérdés: A cég nevére szóló 2019. vagy 2020. évi (készpénzes, utalásos) számla könyvelhető 2022-ben? Rémlik olyan szabály, hogy költségszámla a tárgyévben vagy az azt követő adóévben könyvelhető.
Részlet a válaszából: […] ...olyan valakitől hallotta a kérdésben leírt szabályt, akit az adóhatóság éppen a számlák le nem könyvelése miatt megbírságolt.Az Szt. 165. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint: az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatai­nak (idetartoznak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Közigazgatási bírság továbbszámlázása

Kérdés: A közigazgatási bírság továbbszámlázása áfaköteles?
Részlet a válaszából: […] ...Közösségen belüli egyes, belföldön és ellenérték fejében teljesített beszerzése és a termék importja után kell. A közigazgatási bírság nem tekinthető valamilyen szolgáltatás ellenértékének, ezáltal az nem tartozik az Áfa-tv. alkalmazási hatálya alá.Ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Becsléssel megállapított árbevétel következményei

Kérdés: A kft.-nél az adóhatóság a 2019. évi áfaellenőrzés során olyan árbevételi számlákat talált, amelyek nem kerültek könyvelésre. Ezen túlmenően becslés alapján is áfahiányt állapított meg. Akft. 2021-ben kapta meg a jogerős határozatot. Ez esetben mi legyen a társasági adó alapja az önellenőrzés során? Elegendő csak a feltárt árbevételi számlákat figyelembe venni? A becsült árbevételtől el lehet tekinteni? A társasági adó alapjához a készletet is kivezethetjük? A hiba jelentős. A 2019. évi helyesbített egyszerűsített éves beszámolót közzé kell tenni?
Részlet a válaszából: […] ...a társaságiadó-alapot módosító tételek között kell számításba venni.Az adóellenőrzés megállapításainak következményeit: az adóbírságot, a késedelmi pótlékot, a társaságiadó-hiánnyal kapcsolatos önellenőrzési pótlékot a 2021. üzleti év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.

Gyorshajtás miatti bírság elszámolása

Kérdés: A társaság tulajdonában álló személygépkocsival az alkalmazott több esetben gyorshajtást követett el. Hogyan kell elszámolni a kiszabott bírság összegét? Keletkezik-e a bírság miatt bármilyen adó-, illetve járulékteher?
Részlet a válaszából: […] ...válasznál abból kell kiindulni, hogy a bírságot a szabálytalanul közlekedő magánszemélynek meg kell-e térítenie, vagy nem kell megtérítenie.Ha a bírságot a szabálytalanul közlekedő magánszemély nem téríti meg, akkor a társaság tulajdonában lévő személygépkocsi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Kapcsolt vállalkozás bejelentési kötelezettsége

Kérdés: A kft. tulajdonosa anya, apa, lánya és az ő férje. Az anya szavazati aránya: 43,34%, az apa szavazati aránya: 3,33%, a lányuk szavazati aránya: 3,33, a lányuk férjének szavazati aránya: 50%. Ebben az arányban oszlik meg a tulajdoni hányad is. Az ügyvezető az anya. A kft. üzemanyagtöltő állomást üzemeltet, a lány férje egyéni vállalkozóként vásárol üzemanyagot a kft.-től a szokásos piaci áron. A kft. 2022. 01. 01-től a kiva alanya. A fentiek alapján a lány férjének egyéni vállalkozása kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a kft.-vel? Amennyiben igen, kérem szíveskedjenek kitérni az ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettségekre is!
Részlet a válaszából: […] ...A bejelentés elmulasztása természetes személy esetében 200 ezer forintig, jogi személy esetében 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot vonhat maga után.(Kéziratzárás: 2022. 03....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 24.

Mulasztási bírság könyvelése

Kérdés: 2021 decemberében ügyfelemnél próbavásárlás során nyugtakibocsátás elmulasztása miatt eljárás indult. 2022. januárban megérkezett a határozat 150 ezer forint mulasztási bírságról. Ezt a bírságot melyik évre és hogyan könyveljük? 2021-re kötelezettség, vagy 2022-re, és elhatároljuk 2021-re?
Részlet a válaszából: […] ...mulasztási bírság könyvelésénél is a bizonylati elv és a bizonylati fegyelem követelményeinek megfelelően kell eljárni. Alapkövetelmény, hogy a gazdasági műveleteket bizonylatok alapján szabad (kell) könyvelni. A mulasztási bírság könyvelésének a bizonylata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Fizetési kedvezmény könyvelése

Kérdés: Az adóhatóság határozata szerint a társaságnak nagy összegű adóbírságot kell fizetnie. Atársaság az Art. 198. §-a alapján az adóbírság megfizetésére részletfizetés engedélyezését kérte, amelyet az adóhatóság határozat formájában engedélyezett. Hogyan kell ezt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...Ez esetben a kötelezettség teljes összegét elsődlegesen könyvelni kell a megfelelő költség-ráfordítás számlával szemben (az adóbírságot a T 8632 - K 463-11 könyvelési tétellel). A fizetési kedvezmény, a részletfizetés engedélyezése az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Tőkekivonás számviteli kezelése

Kérdés: Társaságunk úgy véli, hogy a 2006. évi IV. törvény 160. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezésével a tőkekivonás megfelelő számviteli kezelése körül bizonytalanság alakult ki, ezzel kapcsolatosan kérjük a segítségüket. Kérdésünk egyrészt arra irányul, hogy az új Ptk. 3:202-3:203. §-ai szerinti tőkekivonás esetén a Ptk. nem írja elő az Szt. 21. §-ában meghatározott közbensőmérleg-készítési kötelezettséget. Ugyanakkor - tapasztalatunk szerint - közbenső mérleg elkészítésével a tőkeleszállítás körülményeit célszerű alátámasztani. A gyakorlati problémát abban látjuk, hogy amennyiben a tag a közbenső mérleg alapján kívánja meghatározni a kivonható tőke nagyságát, a törtidőszak adózott eredménye felosztásra kerülhet-e vagy sem? Amennyiben a közbenső mérlegben szereplő adózott eredmény is felosztásra kerülhet a tőkekivonás során, akkor ennek számviteli kezelése pontosan hogyan történik a saját tőkét és a taggal szemben fennálló kötelezettségét illetően a társaság könyveiben? Kérdésünk másrészt arra vonatkozik, hogy ha a fenti jogszabályok alapján a társaság a tőkekivonás mellett dönt, akkor hogyan kell eljárni a jegyzett tőkén felüli egyéb tőkeelemek vonatkozásában: pontosabban az Szt. 36. § (2) bekezdésének c) pontjában, 37. § (2) bekezdésének f) pontjában foglaltakat úgy kell-e értelmezni, hogy a jegyzett tőke kivonásának arányában kötelező a tagnak kiadni az egyéb tőkeelemeket, vagy a tag ettől az aránytól eltérhet? Amennyiben a tőkekivonásra vonatkozó határozatban a tulajdonosok kizárólag a jegyzett-tőke-csökkentés mértékéről, módjáról és annak végrehajtásáról rendelkeznek, abban az esetben a saját tőke további elemeinek arányos csökkentésétől eltekinthet-e a társaság, vagy ezzel megsérti az érvényben lévő jogszabályokat? Az utóbbi esettel kapcsolatban, a jogellenes magatartás utólagos megállapításánál pontosan mely jogszabályra hivatkozhat a hatóság, illetve milyen következményekre, szankciókra számíthat a társaság?
Részlet a válaszából: […] ...akkor a meg nem fizetett személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adó megfizetésére is kötelezhetik, de az adóhiány miatti bírságot és késedelmi pótlékot - a kft. mulasztása miatt - biztosan a kft.-vel fizettetik meg.Ha a fentiek az adóhatóság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 24.

8316 . . Számla kiállítása peresített követelés esetén

Kérdés: A kft. szerint a megrendelő a korábban kibocsátott számlákat csak részben egyenlítette ki, majd kijelentette, hogy az ez után kiállítandó számlákat nem fogadja, nem ismeri el. A kft. bírósághoz fordult. A bíróság kötelezte a megrendelőt az elvégzett munkák ellenértékének a megfizetésére, a megrendelő ennek ellenére nem fizetett. Mikor és milyen teljesítési nappal állítsa ki a kft. a számlát?
Részlet a válaszából: […] ...(8) bekezdése szerint egyéb követelésként kell kimutatni a peresített követelésekből - a káreseményekkel kapcsolatos bevételek, a kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések kivételével - a bíróság által az üzleti év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.
1
2
3
11