Saját termelésű készletek önköltségének egyszerűsített megállapítása
Kérdés
Az Szt. 98. §-a b) pontjának előírása alapján az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozásoknak lehetőségük van arra, hogy a saját termelésű készletek (termék, szolgáltatás) bekerülési értékét (közvetlen önköltségét) a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron értékeljék, állapítsák meg a mérleg értékét. Ezzel kapcsolatosan kérem gyakorlati iránymutatásukat, illetve azt, hogy az alábbiakban leírtak a helyes értelmezést tükrözik-e?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2023. november 23-án (496. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9382
[…] mint a bázisév adózott eredménye osztva az árbevétellel. Mi a helyzet akkor, ha negatív az eredmény? Illetve az eszköz-forrás értékelési szabályzatban rögzíthetjük azt is, hogy a tárgyévet megelőző kettő (három) év átlagával számolunk haszonkulcsot?Egyet lehet érteni azzal, hogy csak múltbeli adatokból lehet – év közben is használható – haszonkulcsot számolni, de nem a bázisév adózott eredménye alapján. A kérdésben leírt módszer nemcsak azért nem jó, mert nem tudja kezelni a negatív adózott eredményt, de azért sem, mert a kalkulált haszon számviteli tartalmát (fel nem osztott költségek, amelyek nem tartoznak a közvetlen önköltségbe és az adózatlan nyereség) meg sem közelíti.A kalkulált haszon bázisévi nagysága megállapításának egyszerűsített, közelítő meghatározása lehet a következő:Az 1. pontban javasolt termékcsoportok, illetve szolgáltatások csoportonként könyvelt és kötelezően kimutatandó, törvény szerinti– anyagköltség és a termelőmunkában foglalkoztatottak bérköltsége és annak járulékai együttes összege a cég szintjén a bázisév közvetlen önköltségének tekinthető;– ha a közvetlen önköltségnek tekinthető összeget a bázisév áfa nélküli árbevételéből levonva kapjuk meg a cég szintjén a bázisév kalkulált hasznának a bruttó összegét;– ha a bázisév kalkulált haszna bruttó összegét elosztva a bázisév áfa nélküli árbevételével kapjuk meg a termékcsoportonkénti, illetve szolgáltatáskénti kalkulált haszonkulcsot.3. A leltárban szereplő termékhez a szerződésekből, számlázási árakból vett eladási nettó egységárat rendelünk, és az így kapott szorzatok értékéből vonjuk le a fenti módszerrel számított haszonkulcsösszegeket, és a különbség adja az önköltségértéket, saját termelésű készleteknél.A leírt módszer alapvetően jó, a haszonkulcs megállapítása kivételével, továbbá nem a haszonkulcsösszegeket kell számításba venni, hanem a kalkulálthaszon-összegeket. A haszonkulcsot (haszonkulcsokat) a 2. pontban leírtak figyelembevételével indokolt meghatározni a bázisadatok alapján. Ha a termék-előállítás összetételében jelentős változás várható, illetve következett be, akkor a leltár megállapításakor […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2023. november 23-án (496. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9382
[…] mint a bázisév adózott eredménye osztva az árbevétellel. Mi a helyzet akkor, ha negatív az eredmény? Illetve az eszköz-forrás értékelési szabályzatban rögzíthetjük azt is, hogy a tárgyévet megelőző kettő (három) év átlagával számolunk haszonkulcsot?Egyet lehet érteni azzal, hogy csak múltbeli adatokból lehet – év közben is használható – haszonkulcsot számolni, de nem a bázisév adózott eredménye alapján. A kérdésben leírt módszer nemcsak azért nem jó, mert nem tudja kezelni a negatív adózott eredményt, de azért sem, mert a kalkulált haszon számviteli tartalmát (fel nem osztott költségek, amelyek nem tartoznak a közvetlen önköltségbe és az adózatlan nyereség) meg sem közelíti.A kalkulált haszon bázisévi nagysága megállapításának egyszerűsített, közelítő meghatározása lehet a következő:Az 1. pontban javasolt termékcsoportok, illetve szolgáltatások csoportonként könyvelt és kötelezően kimutatandó, törvény szerinti– anyagköltség és a termelőmunkában foglalkoztatottak bérköltsége és annak járulékai együttes összege a cég szintjén a bázisév közvetlen önköltségének tekinthető;– ha a közvetlen önköltségnek tekinthető összeget a bázisév áfa nélküli árbevételéből levonva kapjuk meg a cég szintjén a bázisév kalkulált hasznának a bruttó összegét;– ha a bázisév kalkulált haszna bruttó összegét elosztva a bázisév áfa nélküli árbevételével kapjuk meg a termékcsoportonkénti, illetve szolgáltatáskénti kalkulált haszonkulcsot.3. A leltárban szereplő termékhez a szerződésekből, számlázási árakból vett eladási nettó egységárat rendelünk, és az így kapott szorzatok értékéből vonjuk le a fenti módszerrel számított haszonkulcsösszegeket, és a különbség adja az önköltségértéket, saját termelésű készleteknél.A leírt módszer alapvetően jó, a haszonkulcs megállapítása kivételével, továbbá nem a haszonkulcsösszegeket kell számításba venni, hanem a kalkulálthaszon-összegeket. A haszonkulcsot (haszonkulcsokat) a 2. pontban leírtak figyelembevételével indokolt meghatározni a bázisadatok alapján. Ha a termék-előállítás összetételében jelentős változás várható, illetve következett be, akkor a leltár megállapításakor […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
