Előleg mikor lesz árbevétel?
Kérdés
Mikor számít az előleg számla alapján beérkezett díjbevételnek? Fontos, hogy szolgáltatásról van szó (adat, információ), amelyért "cserébe" előlegek fizetésével kapjuk meg a fizetést a külön-külön teljesítés után. Már az első előlegszámla teljesítése után, a kapott előleg értéke a 91. bevétel alá kerül a végszámla törlesztésére, vagy követelés marad? És amikor minden előleget megkaptunk, és a végszámla kiállításra kerül, akkor lesz bevétel? Ha igen, akkor az összemérés elve, valódiság elve hogyan érvényesül? Ehhez tartozik még, hogyha a következő évben lesz kiállítva a végszámla (de az előlegeket most kapjuk meg, vagy egy előleg átcsúszik a következő évre), mikor lesz bevétel?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2024. január 12-én (498. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9412
[…] a vevőnek (az adott esetben a szolgáltatás igénybe vevőjének) a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő (a szolgáltatást igénybe vevő) által elismert, elfogadott számlában ... rögzített ... – áfát nem tartalmazó – ellenértékkel egyező árbevételt.Az árbevétel elszámolásának alapdokumentuma tehát a szerződésben rögzített feltételek teljesítése esetén, alapvetően a teljesítés időpontjával a szolgáltató (a kérdező cég) által kiállított számla, részszámla. Ha a teljesítés időpontja a szerződés szerint a következő évben van, vagy átcsúszik a következő évre, a tárgyévre vonatkozóan nem lehet számlát kibocsátani, az összemérés számviteli alapelv érvényesülése érdekében a befejezetlen szolgáltatás, a nem számlázható szolgáltatás közvetlen önköltségét meg kell állapítani, és mint saját termelésű befejezetlen szolgáltatást készletre kell venni. Ezt egyébként a valódiság számviteli alapelv is indokolja.A megrendelővel kötött szerződésben kell rögzíteni, hogy a szolgáltató mikor kér előleget, és a kapott előleget mikor fogja a teljesítésbe beszámítani. A szolgáltatónál a kapott előleg pénzbevétel (T 384 – K 453), abból soha nem lesz árbevétel. (Az árbevétel elszámolása – a fentiekben leírt módon – csak a szolgáltató által kibocsátott és elfogadott számla alapján lehetséges. Az előleg a számla alapján kimutatott követelésbe – T 311 – K 91-92, 467 – számítható be!)Így tehát csak akkor lehet árbevételt […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2024. január 12-én (498. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9412
[…] a vevőnek (az adott esetben a szolgáltatás igénybe vevőjének) a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő (a szolgáltatást igénybe vevő) által elismert, elfogadott számlában ... rögzített ... – áfát nem tartalmazó – ellenértékkel egyező árbevételt.Az árbevétel elszámolásának alapdokumentuma tehát a szerződésben rögzített feltételek teljesítése esetén, alapvetően a teljesítés időpontjával a szolgáltató (a kérdező cég) által kiállított számla, részszámla. Ha a teljesítés időpontja a szerződés szerint a következő évben van, vagy átcsúszik a következő évre, a tárgyévre vonatkozóan nem lehet számlát kibocsátani, az összemérés számviteli alapelv érvényesülése érdekében a befejezetlen szolgáltatás, a nem számlázható szolgáltatás közvetlen önköltségét meg kell állapítani, és mint saját termelésű befejezetlen szolgáltatást készletre kell venni. Ezt egyébként a valódiság számviteli alapelv is indokolja.A megrendelővel kötött szerződésben kell rögzíteni, hogy a szolgáltató mikor kér előleget, és a kapott előleget mikor fogja a teljesítésbe beszámítani. A szolgáltatónál a kapott előleg pénzbevétel (T 384 – K 453), abból soha nem lesz árbevétel. (Az árbevétel elszámolása – a fentiekben leírt módon – csak a szolgáltató által kibocsátott és elfogadott számla alapján lehetséges. Az előleg a számla alapján kimutatott követelésbe – T 311 – K 91-92, 467 – számítható be!)Így tehát csak akkor lehet árbevételt […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
