Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2024. január 12-én (498. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9414

[…] ellentételezni. A bérpótlék minden esetben a munkavállalót megillető rendes munkabéren felül jár, azaz a bérpótlékra jogosító időszakban egyébként járó munkabéren felül kell fizetni [Mt. 139. § (1) bekezdés]. Ettől a rendelkezéstől sem a felek megállapodása, sem kollektív szerződés nem térhet el [Mt. 165. § (1) bekezdés d) pont]. Abban az esetben tehát, ha a műszakpótlék a munkavállaló alapbérébe kerül beépítésre, az alapbér összegének tükröznie kell, hogy elismerésre kerültek ezek a bizonyos különös körülmények. Másképpen fogalmazva: a munkavállaló nem járhat sokkal rosszabbul azzal, hogy nem az általános szabályok szerint történik a pótlékok elszámolása. A minimálbér minden munkavállalót megillet bármely munkakörülményre tekintet nélkül, ezért véleményünk szerint – figyelemmel a fenti rendelkezésekre, illetve az Mt. általános elveire (jóhiszeműség, tisztesség) – nem rendeltetésszerű, ha a felek a minimálbérnek megfelelő összegű alapbérbe a pótlékokat is beépítik. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy számos esetben az alapbér képezi a munkabéren felül járó juttatások alapját (pl. távolléti díj), tehát ha a pótlékok beépítésre kerülnek, akkor ez a magasabb összeg lesz az alap. Főszabály szerint a bérpótlék számítási alapja a munkavállaló egy órára járó alapbére. Az Mt. azonban a felek megállapodása vagy kollektív szerződés alapján – minden egyéb kikötés nélkül – engedélyezi az ettől való eltérést. Ez azt jelenti, hogy kizárólag a munkavállaló és a munkáltató megállapodásán (vagy kollektív szerződés rendelkezésén) múlik, hogy milyen mértékben kerül megállapításra a pótlék összege, amely ez esetben akár alacsonyabb is lehet a törvényben meghatározottnál. Tekintettel arra, hogy a törvény itt általános eltérési lehetőséget biztosít a főszabálytól, a munkavállaló hátrányára történő […]