Államkötvény vételárában lévő felhalmozott kamat
Kérdés
A cég 2028-as államkötvényt vásárolt piaci érték felett. A könyvekben az államkötvényt a befektetési kötvények között tartjuk nyilván. A vételár lesz a bekerülési érték, illetve kell-e korrigálni a vételárat a felhalmozott kamattal? A bekerülési érték és a névérték különbözetének elhatárolását el kell-e végezni a beszerzéskor, illetve az év végén is? Könyvelési lépéseket is szeretnék kérni.
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2024. május 9-én (505. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9537
[…] amely beszerzési érték eltérhet az államkötvény névértékétől. Amennyiben az államkötvény beszerzési értéke magasabb, mint a névértéke, akkor a különbözet összege veszteség, amely veszteség legkésőbb az államkötvény beváltásakor, eladásakor realizálódik (az államkötvény beváltásakor a beszerzési érték kivezetésével kerül könyvelésre, veszteségként kimutatásra).Az Szt. 44. §-ának (3) bekezdése azonban ad arra is lehetőséget, hogy a beszerzési érték és a névérték közötti veszteség a beváltásig, az értékesítésig terjedő időszak alatt is elszámolható legyen, minden évben, az adott üzleti évre időarányosan jutó összegben is. Ez utóbbiak szerinti elszámoláshoz számvitel-politikai döntés kell.Tételezzük fel, hogy az államkötvény névértéke és beszerzési értéke közötti különbözet 100 egység, a beváltásig terjedő időszak 5 év, a társaság a számviteli politikáját az Szt. 44. §-ának megfelelően módosította, akkor a veszteségből 2024-2028 között minden évben, az év végi zárlati feladatok között 20 egységet kell a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között [az Szt. 85. §-a (3) bekezdésének h) pontja] elszámolni: T 8771 – K 4822. Ez esetben a beváltáskor, esetleges értékesítéskor még két tétel kapcsolódik hozzá:– az időbeli elhatárolás megszüntetése: T 4822 – K 8771;– az időbeli elhatárolás megszüntetéséhez kapcsolódóan a veszteségjellegű különbözet elszámolása: T 8771 – K 181.Kérdésére tehát az a válasz, hogy a bekerülési érték és a névérték veszteségjellegű különbözetét csak akkor kell a beváltást megelőzően […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2024. május 9-én (505. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9537
[…] amely beszerzési érték eltérhet az államkötvény névértékétől. Amennyiben az államkötvény beszerzési értéke magasabb, mint a névértéke, akkor a különbözet összege veszteség, amely veszteség legkésőbb az államkötvény beváltásakor, eladásakor realizálódik (az államkötvény beváltásakor a beszerzési érték kivezetésével kerül könyvelésre, veszteségként kimutatásra).Az Szt. 44. §-ának (3) bekezdése azonban ad arra is lehetőséget, hogy a beszerzési érték és a névérték közötti veszteség a beváltásig, az értékesítésig terjedő időszak alatt is elszámolható legyen, minden évben, az adott üzleti évre időarányosan jutó összegben is. Ez utóbbiak szerinti elszámoláshoz számvitel-politikai döntés kell.Tételezzük fel, hogy az államkötvény névértéke és beszerzési értéke közötti különbözet 100 egység, a beváltásig terjedő időszak 5 év, a társaság a számviteli politikáját az Szt. 44. §-ának megfelelően módosította, akkor a veszteségből 2024-2028 között minden évben, az év végi zárlati feladatok között 20 egységet kell a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között [az Szt. 85. §-a (3) bekezdésének h) pontja] elszámolni: T 8771 – K 4822. Ez esetben a beváltáskor, esetleges értékesítéskor még két tétel kapcsolódik hozzá:– az időbeli elhatárolás megszüntetése: T 4822 – K 8771;– az időbeli elhatárolás megszüntetéséhez kapcsolódóan a veszteségjellegű különbözet elszámolása: T 8771 – K 181.Kérdésére tehát az a válasz, hogy a bekerülési érték és a névérték veszteségjellegű különbözetét csak akkor kell a beváltást megelőzően […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
