Helyi adó számításánál alkalmazható módszer
Kérdés
Hipa-számítás kapcsán kérném a segítségét. Adott egy teherfuvarozással foglalkozó kft., amelyik a helyi adóját a komplex megosztásos módszerrel állapítja meg. Székhelye „A” városban van, telephelyei pedig „B” és „C” városokban. „A” és „B” városban 2% a helyi adó mértéke, „C” városban viszont mentesség van. A kft.-nek 90 munkavállalója van, ebből 60 tgk.-sofőr. A székhelyen nem végez bevételszerző tevékenységet, ott székhelyszolgáltatást nyújtónak van bejegyezve. „B” városban található meg a telephely és az iroda, de ezt szívességi alapon használja (másik kft. a tulajdonos). Itt folyik az autók szervizelése és az adminisztrációs munka, fuvarszervezés. Ez a központi ügyintézés helye a munkavállalók munkaszerződése szerint. „C” városban van a tgk.-k többségének a tárolási helye a forgalmi engedélyek és a fuvarozói engedélyek alapján. Itt egy üres területet bérel a cég. Hogyan szabályszerű a helyi adó számítása, 1-es vagy 2-es technika szerint, vagy esetleg más módszert kellene alkalmazni?
Megjelent a Számviteli Levelekben 2024. július 11-én (508. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9596
[…] képezzük a komplex arányszámokat.A tényállás szerint a székhely szerinti „A” településen az ügyvezető feladatot nem lát el, a „központi ügyvezetés” a „B” településen lévő irodában (telephelyen) történik. Ezért nem elfogadható az, ha az ügyvezető után elszámolt személyi jellegű ráfordítást és az ügyvezetőhöz rendelt tárgyi eszközök eszközértékét teljes mértékben az „A” településen veszik figyelembe a komplex iparűzésiadóalap-megosztás során. A székhely szerinti településnél ugyanakkor – a Htv. melléklete 7. pontja értelmében – kell kimutatni adóalapot, amelynek összegét a Htv. melléklete 8. pontja alapján kell kiszámítani. Ennélfogva a székhely szerinti településhez mindössze az ügyvezető után elszámolt személyi jellegű ráfordítás 10%- át kell személyi jellegű ráfordítás címén hozzárendelni. Az ügyvezető utáni személyi jellegű ráfordítás 90%-át és az ügyvezetőhöz rendelt tárgyi eszközök (pl. laptop) eszközértékét pedig a konkrét esetben a „B” településen kell kimutatni az adóalap-megosztás végrehajtása keretében.A Htv. 1.1. pontja szerint a településen kívül változó munkahelyen foglalkoztatott személyek esetében a ráfordítást annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezen személyek tényleges irányítása történik (település kifejezés alatt a székhely, telephely szerinti települést kell érteni a Htv. melléklete ezen pontja első mondata értelmében). Ennélfogva a gépkocsivezetők (akik a nem székhely vagy valamely telephely szerinti településen végeznek munkát) utáni személyi jellegű ráfordítás a kérdés szerinti esetben a „B” településhez tartozik, mert innen történik a gépkocsivezetők irányítása (az ügyvezető e településen vezeti a céget, a fuvarszervezés is itt történik). A többi munkavállaló után elszámolt személyi jellegű ráfordítást (amint a kérdés is tartalmazza) szintúgy a „B” településnél indokolt kimutatni, hiszen e munkavállalók munkavégzési helye a cég irodájában van.A Htv. 1.2. pontja szerint a településen kívül változó munkahelyen hasznosított tárgyi eszközök esetében az eszközértéket annál a településnél kell figyelembe venni, ahol ezek működtetésének tényleges irányítása történik, illetőleg – járműveknél – ahol azt jellemzően tárolják. A kérdés szerint a tehergépkocsik karbantartása, javítása a „B” településen történik, a forgalmi engedélyük és a fuvarozási engedélyük szerint a tárolási helyük ugyanakkor „C” település, ahol egy üres telek található.A Htv. nem rögzíti azt, hogy mit kell tekinteni a járművek jellemző tárolási helyének. Ilyen hely egy-egy gépjármű esetén nincs is, hiszen az az aktiválását követően – a karbantartási, hatósági műszaki felülvizsgálati időt leszámítva – folyamatosan „fut”, nem „tárolják”, nem tér vissza időről időre (a […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*
