155 talált cikk a helyi adó kifejezésre

Kérdés: Egy kft. (amely egyébként szaktanácsadással foglalkozik) 2025. éve úgy alakult, hogy egyáltalán nem volt árbevétele (a tag a munkaviszonya mellett viszi a vállalkozását). A 2025. évre beadott helyi iparűzésiadó-bevallásában a kft. 2026. évre az egyszerűsített adóalap megállapítását választotta. Adóelőlegként a bevallásban 2026. 05. 31-ig 50.000 Ft-ot adtunk meg, vélelmezve, hogy az első sávban fog maradni. Ugyanakkor az ügyvezető jelezte, hogy most kötött szerződést egy bankkal, és várhatóan 30 millió Ft nettó árbevétel várható. Kérdésem az, hogy ha már most tudható, hogy nem fog megfelelni az egyszerűsített adóalap megállapítása szerint adózásnak, hanem az általános szabályok szerint kell majd megállapítania azt, akkor kell-e szeptemberben előleget fizetni (kiegészíteni), vagy majd a 2026. évről szóló bevallásában fogja az általános szabályok szerint vallani, és az adóját kiegészíteni 2027. 05. 31-ig?

Kérdés: A kft. üzlethelyiségben értékesít ruházati cikkeket. Az üzlethelyiség bérbeadója év közben a bérleti díjon felül üzemeltetési költségátalányt számláz, amely tartalmazza a takarítási, a biztosítási és egyes rezsidíjakat is. Az üzemeltetési díjjal a fordulónapot követő év augusztusában számol el a bérbeadó. A társaságnak nincs arra vonatkozóan információja, hogy a bérbeadó milyen díjon szerződött le a közműszolgáltatókkal és az egyéb szolgáltatókkal. Mivel a társaság mérlegfőösszegének 2%-a alacsonyabb az elmúlt években, mint az üzemeltetési díj elszámolásából fakadó, előző időszakot érintő költségváltozások, a társaságnak abban az esetben a középső oszlopos beszámolót kell készítenie, ha amúgy az üzleti évek végén az üzemeltetési díj elszámolására vonatkozóan minden rendelkezésre álló információt figyelembe vett volna, és az alapján készítette el az elhatárolást? A bérbe adó cég nem nyitott az elhatárolási időpont korábbra hozására.

Kérdés: Cégünk budapesti székhelyű, telephelye pedig másik városban van. Ingatlan-bérbeadás a fő tevékenység, és egy darab ingatlan van bérbe adva. Bérköltség nincs a cégben. Iparűzési adó megosztásakor a komplex megosztás alkalmazható. Az ingatlanra nem számolunk el értékcsökkenést. Ilyenkor a telek bekerülési értékének 2%-a jut a telephelyre, a személyi jellegű ráfordításnál pedig kötelező 500.000 Ft-ot elszámolni bérköltségként. Ez viszont azt eredményezi, hogy igazából a székhelyre több adó jut, mint a telephelyre, ahol az árbevétel keletkezik. Jól gondolom? A szóban forgó esetben a székhely szerinti településen (Budapesten), valamint a bérbe adott ingatlan fekvése szerinti településen, mint Htv. szerinti telephelyen keletkezik helyi iparűzésiadó-kötelezettség, a Htv. 37. § (1) bekezdése, valamint 52. § 31. pont a) alpontja alapján. Ez esetben – figyelemmel a Htv. 39. § (2) bekezdésére – valóban a komplex [Htv. melléklet 2.1 pont] iparűzésiadóalap-megosztási módszert kell alkalmazni?

Kérdés: Adott egy magyarországi önkormányzat, mely önkormányzatnak Romániában van egy vendégháza. Ezen vendégházat egy 100%-os önkormányzati tulajdonú kft. üzemelteti az önkormányzattal kötött haszonkölcsön-szerződés alapján. Az üzemeltetéssel kapcsolatosan felmerülnek bevételek (vendégház-bérbeadás, valamint táboroztatás) és fenntartási, szervezési költségek. Jól gondoljuk, hogy a társaságnak be kellett volna jelentkeznie Romániában, mint adóalany, illetve helyi adószámot is kellett volna igényelnie, és az ott teljesülő szolgáltatási díjakat (táboroztatási bevétel, szállítási költség) a helyi adószáma alatt kellett volna számláznia az igénybe vevők felé? Az ezen ingatlannal kapcsolatos költségeket a magyar könyvelésben minden további nélkül el tudja számolni a társaság? A társaság a haszonkölcsön-szerződés alapján használatba vett ingatlant (és egyéb eszközöket) a 0-s számlaosztályban tartja nyilván. Helyesen teszi?

Kérdés: Az átsorolás önállóan keletkeztet-e bármilyen adófizetési kötelezettséget (áfa, társasági adó)? Az értékesítés során milyen adókötelezettségek merülnek fel (társasági adó, áfa)? Az értékesítés milyen módon érinti a helyi iparűzési adó alapját, különösen abban az esetben, ha az eszköz korábban tárgyi eszközként szerepel a könyvekben? A forgóeszközök közé átsorolás befolyásolja-e az adóalap meghatározását bármely felsorolt adónemnél?

Kérdés: Kiindulási alap: természetes személy földtulajdonos építményi jogot alapítana cég javára (Ptk. 5:159/A–F. §), napelemes beruházás céljára. Az építményi jog 30 éves időtartamra jönne létre akként, hogy ennek ellentételezéseként a beruházó évi rendszerességgel fizetne a földtulajdonosnak díjat (építménybért). Az Szja-tv. 3. § 31. pontja alapján az építményi jog vagyoni értékű jognak minősül, amelynek visszterhes alapításából származó jövedelmet – az Szja-tv. 59. §-a alapján – akkor kellene megszerzettnek tekinteni, amikor az erről szóló érvényes szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották. Kérem szíves szakvéleményüket arra vonatkozóan, hogy a teljes 30 éves időszakra eső (összesített) építménybér után számítandó szja-t a szerződés földhivatali benyújtásának évében kellene megfizetnie a magánszemély tulajdonosnak, vagy pedig minden évi építménybér után abban az évben, amikor az befolyt? Amennyiben az előbbi értelmezés a helyes, akkor mi volna a teendő akkor, ha időközben megszűnik az építményi jog, illetve, ha annak évenkénti összegét a felek inflációkövető módon határozzák meg (vagyis a 30 éven keresztül a magánszemély tulajdonoshoz befolyó jövedelem pontos összege előre nem volna meghatározható)?

Kérdés: Társaságunk TEÁOR-besorolás szerint 8110'25-ös tevékenységet, azaz Építményüzemeltetést végez. Társaságunk teszi ezt akként, hogy a tulajdonában nincs ingatlan, bérelt ingatlanja egyedül a székhely településen bérelt irodája. Társaságunknak bejegyzett székhelye van, bejegyzett telephelye nincs. Ezen említett 8110'25-ös TEÁOR-besorolású tevékenységet átalánydíjas szerződés keretében végzi, vevői felé havi szinten mindig ugyanazt az összeget számlázza, tehát ezen tevékenységet állandó jelleggel folytatja. Az ingatlanok viszont, melyek kapcsán a társaság az említett épületüzemeltetési szolgáltatást nyújtja, a társaság székhelyétől eltérő településen találhatóak. Ezen esetben, mivel a székhelyén kívül is állandó jelleggel folytatja a társaság az említett 8110'25-ös tevékenységet, keletkezik-e a helyi adótörvény szerint telephelye azon településeken, ahol az említett ingatlanok elhelyezkednek? Továbbá ebből fakadóan a jelen helyzet okán kell-e a helyi iparűzési alapot megosztani, vagy csak a székhelye kapcsán keletkezik adófizetési kötelezettsége?

Kérdés: Építőipari vállalkozás jellemzően saját vállalkozásban épített lakásokat értékesít magánszemélyek részére. A 2024-ben induló építkezés teljes mértékben generálkivitelezőn keresztül történt. 2024. év végéig az építkezés nem fejeződött be, árbevétel nem keletkezett. Iparűzésiadó-alap nem volt. 2025. év során folytatódik és befejeződik az építkezés, az értékesítés során bevétele keletkezik a vállalkozásnak, amivel szemben már el tudjuk számolni az építkezés költségeit. Hogyan szerepeltessük a 2024. év beszámolójában a félkész építkezést? Járható út lenne-e a költségek időbeli elhatárolása? 2025-ben iparűzésiadóalap-csökkentő tételként a telek bekerülési értékét és a 2 év során felhasznált anyagok költségét szeretnénk elszámolni. Számviteli, illetve iparűzésiadó-törvények vonatkozásában ez így megfelelő? Mi a megoldás? Esetleg projektelszámolás keretében az arányos bevétel elszámolása 2024-ben?

Kérdés: Társaságunk bérgyártási tevékenységet végzett az egyik telephelyén, és ez 2024-ben megszűnt. Más tevékenysége nincs. Ezt követően, még 2025-ben is vannak alkalmazottai, akik a gyár bezárásán dolgoznak, a tárgyi eszközök és ingatlanok értékesítését intézik. Az ipaalapot a cég a komplex módszer szerint osztja meg a székhely és a telephelyei között. Felmerült a kérdés, hogy a bezárásra, értékesítésre ítélt „telephely” a Htv. szerint meddig minősül telephelynek, meddig kell/lehet figyelembe venni az adóalap megosztása kapcsán? 2025-ben még ezen a „telephelyen” is felmerül személyi jellegű ráfordítás, és eszközarányos ágon is jutna ide adóalap (pl. az ingatlan 2%-a). Ugyanakkor nem lesz már 2025-ben áru vagy szolgáltatás értékesítéséből bevétele, csak egyéb bevétele az eszközök/ingatlanok értékesítéséből.
Az 1991. évi C. tv. 37. § (1) bekezdése alapján úgy vélem, továbbra is figyelembe kell venni, mert mindegy, hogy egy adott telephelyen végez-e iparűzési tevékenységet a társaság, a lényeg, hogy valamely telephelyén, székhelyén végez.
37. § * (1) * A vállalkozó iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.
52. § 31. * telephely: a) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye (ingatlana) – függetlenül a használat jogcímétől –, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt…
Ugyanakkor e törvény telephelyfogalma mintha ellentmondana a 37. § (1) bekezdésének, és csak akkor minősül telephelynek, ha ott iparűzési tevékenységet folytat.
36. § Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. Idesorolható-e a tárgyi eszközök értékesítése?
2025-ben figyelembe vehető-e ez a telephely az adóalap megosztásánál vagy sem?

Kérdés: 2025. évben folyamatosan kapok 2022. és 2023. évi jóváíró energiaszámlákat az áramszolgáltatótól. Betehetem a 2025. évi könyvelésbe, ha nem jelentős a hiba, vagy mindenképpen a társaságiadó-bevallást kell önellenőrizni az adott évre, évekre? Iparűzési adó tekintetében mi a teendő?