Átalakulás, vagyonmérleg-tervezet, könyvvizsgálat
Kérdés
Két társaság összeolvadását tervezi. Az átértékelés lehetőségével nem szeretnének élni. Egyik sem kötelezett jogszabály szerint könyvvizsgálatra. Egyikük önként, tulajdonosi döntés alapján mégis választott könyvvizsgálót, mely a cégjegyzékbe is bejegyzésre került. A 2024. évi beszámoló közzététele késedelmes, június 30-ig sem fog megtörténni, főleg a könyvvizsgálat csúszása miatt. A társaságok azonban szeretnének 2025. 06. 30-ig átalakulási tervet készíteni, amelyhez 2024. 12. 31-i dátumú vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezet készülne. Nem a 2024. évi végleges, auditált beszámolót vennék ehhez alapul, hanem a még nem auditált, aktuális 2024. 12. 31-i adatokat. Kötelező-e a vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezeteket is könyvvizsgálni, abban az esetben is, ha a társaság nem jogszabályi kötelezettség miatt, de választott könyvvizsgálót? Vagy ez esetben a tervezeteket nem szükséges könyvvizsgálóval ellenőriztetni?
A kérdéshez kapcsolódóan hivatkozik az átalakulási törvény 4. §-ának (6) bekezdésére: akkor kell könyvvizsgálóval ellenőriztetni, ha az átalakuló, jogi személy a számviteli törvény előírása alapján könyvvizsgálatra kötelezett. Készíthet-e 2024. 12. 31-i aktuális adatok alapján az átalakuláshoz vagyonmérleg-tervezetet a társaság, ha az még nincs könyvvizsgálóval ellenőrizve, és ez alapján benyújthatja 2025. 06. 30-ig az átalakulási tervet?
Az átalakulási törvény 4. §-ának (3) bekezdése csak lehetőségként említi, hogy vagyonmérleg-tervezetként a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlege is elfogadható. De ezenkívül más évközi zárás alapján sem tilos az átalakulást megindítani. Az átalakulási törvényben a főszabály az, hogy 3 hónapnál nem régebbi fordulónapi tervezet fogadható el [idézi a 6. § (1) bekezdését és a kivételt jelentő 4. § (3) bekezdését]. A kivételnek nem felel meg a társaság, mivel 2025. 06. 30-ig nem lesz közzétett beszámolója.
Idézi az átalakulási törvény 8. §-ának (1) bekezdését is: a vezető tisztségviselők által meghatározott időpontra – mint mérlegfordulónapra – vonatkozó vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezet szerepelhet. Ez alapján elfogadható a nem auditált 2024. 12. 31-i beszámoló is a tervezet alapjaként?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2025. június 12-én (527. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9939
[…] vagyonmérleget (a vagyonmérleg-tervezetet és a végleges vagyonmérleget), a vagyonleltárt (a vagyonleltár-tervezetet és a végleges vagyonleltárt) az e törvény szerinti beszámoló mérlegére és az azt alátámasztó leltárra vonatkozó előírások szerint kell elkészíteni...”Ezen előírás alapján az üzleti év bármely napjára elkészíthető a vagyonmérleg- és a vagyonleltár-tervezet (nem kötődik a mérlegfordulónaphoz), természetesen az éves (az egyszerűsített éves) beszámoló mérlege elkészítésére vonatkozó, kötelező előírások szerint.A számviteli előírások ismeretében nyilvánvaló, hogy értelmetlen 2024. 12. 31-i könyvviteli adatok alapján vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetet készíteni, a legfőbb szervvel (szervekkel) elfogadtatni, ha egyébként ugyanezen mérlegfordulónappal a számviteli törvény szerinti éves, egyszerűsített éves beszámolót (annak a mérlegét) is el kell készíteni, el kell fogadtatni, a megbízott könyvvizsgálóval ellenőriztetni.Az Szt. 136. §-ának (9) bekezdése alapján „...a vagyonmérleget (a vagyonmérleg-tervezetet, a végleges vagyonmérleget) és az azt alátámasztó vagyonleltárt (a vagyonleltár-tervezetet, a végleges vagyonleltárt) könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni az átalakulási törvény alapján.Az átalakulási törvény – Ön által is hivatkozott – 4. §-ának (6) bekezdése alapján könyvvizsgálóval akkor kell ellenőriztetni, ha a számviteli törvény előírásai alapján az átalakuló jogi személy könyvvizsgálatra kötelezett.A megkeresés szerint az összeolvadó társaságok egyike sem kötelezett könyvvizsgálatra, de az egyik cégnél a tulajdonos döntése alapján választottak könyvvizsgálót. Nyilvánvaló a kérdés, hogy ez kötelező könyvvizsgálatnak minősül-e? (A válasz előtt egy megjegyzés: az összeolvadással létrejövő társaságnak is kell vagyonmérleg-tervezetet készítenie, tehát az összeolvadás utáni adatokat is figyelembe kell venni a kötelező könyvvizsgálat kérdésében. Nem lehet, hogy a két átalakuló társaságnál nem kötelező, az összeolvadással létrejövőnél pedig kötelező!)Visszatérve a kérdésre. Az Szt. 155. §-a (2) bekezdésének előírásából az következik, ha nem kötelező a könyvvizsgálat, de a vállalkozó úgy dönt, hogy a beszámoló könyvvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg, akkor a könyvvizsgáló a kötelező könyvvizsgálat szabályai szerint köteles eljárni. Ezáltal a megbízás alapján lefolytatott könyvvizsgálat is […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2025. június 12-én (527. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 9939
[…] vagyonmérleget (a vagyonmérleg-tervezetet és a végleges vagyonmérleget), a vagyonleltárt (a vagyonleltár-tervezetet és a végleges vagyonleltárt) az e törvény szerinti beszámoló mérlegére és az azt alátámasztó leltárra vonatkozó előírások szerint kell elkészíteni...”Ezen előírás alapján az üzleti év bármely napjára elkészíthető a vagyonmérleg- és a vagyonleltár-tervezet (nem kötődik a mérlegfordulónaphoz), természetesen az éves (az egyszerűsített éves) beszámoló mérlege elkészítésére vonatkozó, kötelező előírások szerint.A számviteli előírások ismeretében nyilvánvaló, hogy értelmetlen 2024. 12. 31-i könyvviteli adatok alapján vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetet készíteni, a legfőbb szervvel (szervekkel) elfogadtatni, ha egyébként ugyanezen mérlegfordulónappal a számviteli törvény szerinti éves, egyszerűsített éves beszámolót (annak a mérlegét) is el kell készíteni, el kell fogadtatni, a megbízott könyvvizsgálóval ellenőriztetni.Az Szt. 136. §-ának (9) bekezdése alapján „...a vagyonmérleget (a vagyonmérleg-tervezetet, a végleges vagyonmérleget) és az azt alátámasztó vagyonleltárt (a vagyonleltár-tervezetet, a végleges vagyonleltárt) könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni az átalakulási törvény alapján.Az átalakulási törvény – Ön által is hivatkozott – 4. §-ának (6) bekezdése alapján könyvvizsgálóval akkor kell ellenőriztetni, ha a számviteli törvény előírásai alapján az átalakuló jogi személy könyvvizsgálatra kötelezett.A megkeresés szerint az összeolvadó társaságok egyike sem kötelezett könyvvizsgálatra, de az egyik cégnél a tulajdonos döntése alapján választottak könyvvizsgálót. Nyilvánvaló a kérdés, hogy ez kötelező könyvvizsgálatnak minősül-e? (A válasz előtt egy megjegyzés: az összeolvadással létrejövő társaságnak is kell vagyonmérleg-tervezetet készítenie, tehát az összeolvadás utáni adatokat is figyelembe kell venni a kötelező könyvvizsgálat kérdésében. Nem lehet, hogy a két átalakuló társaságnál nem kötelező, az összeolvadással létrejövőnél pedig kötelező!)Visszatérve a kérdésre. Az Szt. 155. §-a (2) bekezdésének előírásából az következik, ha nem kötelező a könyvvizsgálat, de a vállalkozó úgy dönt, hogy a beszámoló könyvvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg, akkor a könyvvizsgáló a kötelező könyvvizsgálat szabályai szerint köteles eljárni. Ezáltal a megbízás alapján lefolytatott könyvvizsgálat is […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
