Átalányadózás folytatható-e egyéni vállalkozásban?
Kérdés
Egyszemélyes kft. tagja és ügyvezetője napi 8 órában munkaviszonyban van foglalkoztatva, a járulékokat megfizeti a kft.-ben, 1 fő alkalmazottja van. 2026-ban lehet-e átalányadózós egyéni vállalkozó, ha lehet, milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a kft.-ben és az egyéni vállalkozásában? Továbbá a kft.-ben ingatlankezeléssel (közös képviselő) foglalkozik, lehet-e ugyanez a tevékenysége az átalányadózós egyéni vállalkozásában is?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2025. december 11-én (537. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 10123
[…] esetleges adóvizsgálat során felmerülhet, hogy a két vállalkozási formában ugyanazon tevékenység végzése nem rendeltetésszerű, arra az adóelőny megszerzése miatt került sor. Ilyen esetben az adóhatóság a szerződést, ügyletet valódi tartalma alapján minősítheti.(Az Art. 1. §-ában foglaltak szerint az adótörvények, önkormányzati rendeletek alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben, önkormányzati rendeletben foglalt rendelkezések megkerülése.)Nem főállású átalányadózó egyéni vállalkozóként a göngyölítéssel megállapított átalányadó alapja után 18,5% tb-járulék- és a 13% szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége van. Nem kell azonban tb-járulékot és szociális hozzájárulási adót fizetni, ameddig az adóévben az egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelme nem haladja meg az 1.744.800 forintot (bevétele 40%-os költséghányad mellett a 2.908.000 forintot). Ebben az esetben is […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2025. december 11-én (537. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 10123
[…] esetleges adóvizsgálat során felmerülhet, hogy a két vállalkozási formában ugyanazon tevékenység végzése nem rendeltetésszerű, arra az adóelőny megszerzése miatt került sor. Ilyen esetben az adóhatóság a szerződést, ügyletet valódi tartalma alapján minősítheti.(Az Art. 1. §-ában foglaltak szerint az adótörvények, önkormányzati rendeletek alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben, önkormányzati rendeletben foglalt rendelkezések megkerülése.)Nem főállású átalányadózó egyéni vállalkozóként a göngyölítéssel megállapított átalányadó alapja után 18,5% tb-járulék- és a 13% szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége van. Nem kell azonban tb-járulékot és szociális hozzájárulási adót fizetni, ameddig az adóévben az egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelme nem haladja meg az 1.744.800 forintot (bevétele 40%-os költséghányad mellett a 2.908.000 forintot). Ebben az esetben is […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
