Magánszemély védjegyeladása

Kérdés: Szeretnék szakmai állásfoglalást kérni a magánszemély által értékesített védjegy jövedelmének adózására vonatkozóan. Magánszemély megbízásából a szabadalmi ügyvivő a védjegyet 2006-ban jelentette be, ennek díja 150.000 forint volt. A védjegy 2016-ban megújításra került újabb 10 évre 74.800 forint díj ellenében. Az oltalom jelenleg is fennáll, a következő megújítás 2026-ban lenne esedékes. Magánszemély a védjegy eladási árát 10.000.000 forintban határozta meg. Erről adásvételi szerződés készül. A vásárló részéről, amely egy kft., felmerül adóelőleg-levonási kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] Ha a magánszemély a védjegyet kft.-nek adja el, akkor a kft.-nek lesz adóelőleg-levonási kötelezettsége. A védjegyoltalom alapján a védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára, vagyis a védjegy eladása e jog átruházását jelenti. Jog átruházása esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 8.

Saját termelésű termény értékvesztése

Kérdés: A 2023. évben hozamolt és a 2023. év végén készleten maradó saját termelésű termény értékvesztésének elszámolásával kapcsolatban kérdezem. Ha a mérlegkészítés időpontjáig nem áll rendelkezésre a terményre vonatkozó adásvételi szerződés, szükséges vizsgálni az értékvesztés elszámolását? A mérlegkészítéskor ismert piaci árra (KSH stb.) lehet alapozni? Utóbbi ár az eladás napjára változhat, a tartós követelmény teljesülése kétséges.
Részlet a válaszából: […] A mezőgazdasági termények mérlegfordulónapi készletét is legkésőbb a mérlegkészítés időpontjáig értékelni kell. Meg kell állapítani, hogy annak a bekerülési értéke (közvetlen önköltsége) és várható eladási ára milyen viszonyban van, azaz a termény bekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 11.

Nyílt végű pénzügyi lízing maradványértékének áfája

Kérdés: A kérdés az, hogy jól járunk-e el, ha a maradványérték le nem vonható áfarészét nem számítjuk bele a bekerülési értékbe, hanem ezt csak a futamidő végén – ha tényleges vásárlás történik – aktiváljuk rá az eszközre?
Részlet a válaszából: […] A nyílt végű pénzügyi lízing az Áfa-tv. előírásai alapján szolgáltatás. A lízingelt eszköz lízingbe adásakor ezért a számlázott összegre nem kell az áfát felszámítani, csak a törlesztőrészletekre (mintha az bérleti díj lenne).A kérdésre adandó válasznál abból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 11.

Kft.-üzletrész értékesítése magánszemélynek

Kérdés: A kft. egy másik kft. tulajdonosa. A kft. ezt az üzletrészét eladta egy magánszemélynek. Hogyan kell a fenti esetet szabályosan könyvelni? Az üzletrészeladás milyen adóvonzattal, illetve adatszolgáltatási kötelezettséggel jár?
Részlet a válaszából: […] A kft.-nél az üzletrész értékesítésének könyvelése:– az üzletrész adásvételi szerződés szerinti eladási árának elszámolása a tulajdonosváltozás cégbírósági bejegyzése után: T 366 – K 9721;– a könyv szerinti (a nyilvántartási) értékének a kivezetése: T 179...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

Társasház- vagy sorházépítésnél egyéni szerződés az építtetőkkel

Kérdés: Az Investment Kft. (építési telkekre társas- vagy sorházakat épít) egyéni szerződéseket köt a jelentkező építtetőkkel. Az építtetők egyénileg szerződnek hitelért bankjukkal. A kivitelezést végző Investment Kft. építi a házakat, számlázza a tulajdonosoknak a kettőjük között kötött szerződés alapján. Ez a szerződés azon alapul, amit a bank meghatározott, és az ügyfél, építtető elfogadott, azzal azonos feltételű. A bankok meghatározzák, hogy milyen készültségi foknál mennek ki a műszaki ellenőreik a készültséget igazolni. Ez bankonként eltérő. A beruházó cég azt követően számlázhat, amikor azt a bank ellenőre igazolta, és ez a meghatározott határ, 60%-os készültségi fok vagy 80% stb. Ha az építkezés meghaladja a banki ellenőr kiérkezésének határát, pl. 60%, az ellenőr ezt igazolja (60%), és a beruházó ennyit számlázhat. Így jelentős összegű eltérés mutatkozik a tényleges teljesítés és az igazolt között. A cég ezt év végén időbeli elhatárolással könyvelte és számolta el. Mi a helyzet, ha 2021-ben elmulasztotta a teljesítéseket figyelembe venni? A számviteli politika szerint a mérlegkészítés időpontja január 31. 2022-re időbeli elhatárolással önellenőrzésként figyelembe lehet venni? Jelentős összegű a hiba, 3 soros mérleg készítendő?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak arról tanúskodnak, hogy sajnálatos módon összekeverik a társas- vagy sorházak építésének, illetve ezen belüli lakások, irodák értékesítésének a szabályait. Úgy tűnik, hogy a szerződés elszámolási egysége szabályait alkalmazzák az időbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

Részvénycsomag részbeni értékesítése

Kérdés: Ügyfelünk 2003-ban megvette egy zrt. 50%-át, és 2022-ben megvásárolta ugyanannak a zrt.-nek a másik 50%-át. A két tranzakció nem ugyanolyan áron zajlott. 2024-ben a korábban megszerzett tulajdonrész 40%-a értékesítésre került. Az adásvételi szerződésben konkrétan megadott részvénysorszámok szerepelnek (a részvények nyomtatva vannak, sorszámmal), és ott meg van adva, hogy mely sorszámú részvények az adásvétel tárgyai. Konkrétan a 2022-es év sorszámai kerültek értékesítésre. A számviteli politika szerint a társaság átlagáron tartja nyilván az értékpapírokat (pl. tőzsdei részvények esetén). A leírt esetben hogyan történik a 2024-ben értékesített 40%-os üzletrész kivezetése a könyvekből?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt pontosítsunk! Az ügyfél 2003-ban nem a zrt. 50%-át vette meg, hanem a zrt. részvényeinek 50%-át (részvénycsomagot). Ugyanúgy 2022-ben sem a zrt. másik 50%-át vásárolta meg, hanem azokat a zrt.-részvényeket (részvénycsomagban), amelyek még nem voltak a birtokában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 25.

Meg nem valósult készpénzes adásvétel kivezetése

Kérdés: Használtautó-kereskedés bizonylatai között a 2022. évben könyvelésre került egy készpénzes adásvételi szerződés, de az ügylet nem valósult meg, az autó nem került átadásra. A 2022. év végi leltárban szerepel a beszámolóban, a készletek között kimutatásra került. 2023. évi egyeztetés során derült ki, hogy az ügylet meghiúsult. Hogyan lehet kivezetni a könyvelésből?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakból arra következtetünk, hogy a kérdező cég volt a készpénzes adásvételi szerződés szerint az eladó. Ez esetben a használt autó értékesítéséről kiállított készpénzes számlát kellett könyvelni elsődlegesen: T 381 – K 91-92, 467, kapcsolódó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 21.

Fizetett árverési biztosíték minősítése

Kérdés: 2023 októberében árverési biztosítékot fizetett cégünk ingatlan árverési hirdetmény útján történő megszerzése céljából. Az ingatlan-adásvétel megtörtént, a szerződés 2024 januárjában került aláírásra. A szerződés aláírásának a napjával a megfizetett árverési biztosíték összegéről előlegszámla került kiállításra. A 2023. évi mérlegben a megfizetett árverési biztosítékot az egyéb követelések vagy beruházásra adott előlegek között kell kimutatni?
Részlet a válaszából: […] Pontosítani kell a kérdésben leírtakat. Az előlegszámlát az árverési biztosíték megfizetésekor kellett (volna) kiállítani, és nem a szerződés aláírásának napjával. Mivel ingatlan jövőbeni megvásárlásával kapcsolatosan fizették az előleget, azt már a fizetéskor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 7.

Importbeszerzés árfolyama

Kérdés: Kínából történik a termék importálása. A kiadott – szabad forgalomba helyezésről szóló – vámhatározat dátuma: 2023. 09. 22. A kínai beszállító számlájának dátuma: 2023. szeptember 2. Fuvarparitás: DAP. Számviteli politikában rögzítettük, valamint az adóhivatalhoz bejelentettük, hogy MNB-árfolyamot használunk a devizás tételek forintértékének meghatározásakor. Milyen dátummal és mikori árfolyammal kell az anyagbeszerzésről kiállított számlát könyvelni, ha
a) a vállalkozás él az Szt. 60. §-ának (5a) bekezdésével;
b) a vállalkozás nem él az Szt. 60. §-ának (5a) bekezdésével?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 23. §-ának (1) bekezdése szerint a mérlegben eszközként kell kimutatni a vállalkozó rendelkezésére, használatára bocsátott ... eszközöket. Ez az előírás az importból történő beszerzésre is érvényes. (A mérlegben kimutatandó eszközöket természetesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.

Telephelyi ingatlanok értékesítése – kapcsolt vállalkozások

Kérdés: A cégcsoportba tartozó kapcsolt vállalkozások belföldi illetőségű, társasági adó alanyaként működő cégek. A felek adásvételi szerződés keretén belül értékesítettek telephelyi ingatlanokat. A vevő az ingatlanokat a későbbiek során az eladó részére bérbe adja. Az értékesítést megelőzően az ingatlanok szokásos piaci árának megállapítása céljából az eladó az ingatlanok értékét ingatlanszakértővel felbecsültette. A kapcsolt féllel megkötött szerződésben értékesítési árként az ingatlanok könyv szerinti értékét szerepeltetik, amely alacsonyabb az ingatlanszakértő által meghatározott szokásos piaci árnál. Az alkalmazott ellenérték következtében az eladó adózás előtti eredménye kisebb lesz, mint a szokásos piaci ár (az ingatlanszakértő által megállapított érték) alkalmazása mellett lett volna, ezért a különbözettel – a transzferár nyilvántartásával megegyezően – az eladó a tárgyévben meg fogja növelni a társasági adó alapját [Tao-tv. 18. § (1) bek. b pontja]. A különbözet jelentős, melynek a társaságiadó-vonzata is jelentős. A vevő esetében hogyan lehetne a kapcsolt fél, az eladó által növelő tételként érvényesített különbözet összegét a társasági adózás előtti eredményt csökkentő jogcímként érvényesíteni a társasági adóban, figyelembe véve azt a tényt, hogy a gazdasági esemény ingatlanbeszerzésre irányult (közvetlenül eredményhatása nem jelentkezik), valamint a különbözetet a könyviteli elszámolásaikban nem érvényesítik?
Részlet a válaszából: […] A vevő az ingatlant a vételáron veszi nyilvántartásba, és ennek alapján számol el az eredmény terhére értékcsökkenést az Szt. 52.§-a szerint, és ennek alapján vesz figyelembe a társaságiadó-alapot csökkentő értékcsökkenési leírást a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés d)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 14.
1
2
3
30