Üzletrész értékesítése

Kérdés: Egy bt. 300 E Ft-ért részesedést szerzett egy kft.-ben. Időközben a kft. kiegészítette jegyzett tőkéjét a törzstőkén felüli vagyonából 3 millió Ft-ra. A bt. a társtulajdonosoknak eladja a bekerülési érték többszöröséért üzletrészét. A realizált árfolyamnyereséggel csökkenthető-e a társasági adó alapja, mivel a megszerzett jövedelem már a kft.-nél adózásra került, és a részesedés kivezetése a társaságból való kilépés miatt vált szükségessé?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem csökkenthető az üzletrész-értékesítés árfolyamnyereségével a társasági adó alapja. A kérdező ugyanis félreérti vagy félremagyarázza a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének gy) pontját. A hivatkozott előírás szerint ugyanis az adózás előtti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.

Utólag el nem ismert számla könyvelése

Kérdés: A kft. által gyártott gépeket 2002 novemberében alvállalkozó festette le. A számla 2002-ben nem lett kiegyenlítve. 2003 februárjában a vevők – a festés miatt – minőségi kifogást nyújtottak be. Emiatt a számlát mint kötelezettséget a kft. nem ismeri el. A számlát a 2002. évi mérlegben nem szerepeltettük. A számlát tehát visszakönyveltük, de az áfa elszámolásával kapcsolatosan nem találunk megoldást. (A számla áfája 2002 novemberében le lett vonva!) Az el nem ismert számlának az áfáját önrevíziózni kell? 2002 novemberében, 2003 februárjában, vagy amikor az ügy a bíróságra került? Mi van, ha a bíróság mégis úgy dönt, hogy a számlát ki kell fizetnünk? Hogyan lesz ez szabályos adózási és számviteli szempontból?
Részlet a válaszából: […] Ha a választ a végén kezdjük, szabályos akkor lesz a kérdésben szereplő ügy adózási és számviteli szempontból, ha a vonatkozó törvényi előírások szerint járnak el. A kérdésben leírtak arra utalnak, hogy ezeket a szabályokat sorozatosan nem tartották be.A kft. által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.

Magánszemély ingatlan-bérbeadása (eva)

Kérdés: Nem lakás céljára szolgáló építmény 50-50 százalékban magántulajdonban van. A tulajdonos magánszemélyek ezt az épületet kapcsolt vállalkozás részére (csak adózás szempontjából kapcsolt) bérbe akarják adni. Mindkét magánszemély egyéni vállalkozó, az egyik evás. A bérbeadást magánszemélyként kívánják gyakorolni. Ebben az esetben mi az eljárás az adó alá való bejelentkezés, a számlázási mód és az adózás tekintetében (evás és nem evás vállalkozó esetében)?
Részlet a válaszából: […] Ha az egyéni vállalkozó vállalkozói igazolványában nem szerepel a bérbeadási tevékenység, úgy magánszemélyként is gyakorolhatja a bérbeadást. Ebben az esetben az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem adója a magánszemély választásától függően kétféle módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.

Építkezést végző külföldi vállalkozó adózása

Kérdés: Egy holland társaság Magyarországon építkezési tevékenységet végez be nem jegyzett telephelyen. A telephely az Áfa-tv. hatálya alá tartozik, de nem alanya az Szt.-nek. Jól tudjuk-e, hogy a be nem jegyzett telephelyet könyvvezetési kötelezettség nem terheli? Mi alapján kell meghatározni az adó alapját? Mikor kell beadni a társaságiadó-bevallást? Mi számít egy üzleti évnek, a naptári év, vagy az alakulás utáni 12 hónap? A telephely egy, már a holland cég által korábban nyitott bankszámláját jelentette be az adóhivatalhoz. Helyesen járt-e el?
Részlet a válaszából: […] A be nem jegyzett telephely valóban nem tartozik az Szt. hatálya alá, de az adókötelezettségéhez az Art. [33. §-ának (3) bekezdése] előírja, hogy a külföldi vállalkozó [azaz az a külföldi személy, amely telephely útján végez vállalkozási tevékenységet, és amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.

Készletnyilvántartás hiányában a selejtezés elszámolása

Kérdés: Cégünk éves beszámoló készítésére kötelezett. Készletvezetési kötelezettségünk nincs. Milyen módon kell a selejtezés értékét meghatározni az év közben beszerzett és megsemmisült készletekre vonatkozóan? Úgy gondolom, mivel nincs nyilvántartási kötelezettségünk, a selejtezett készlet bekerülési (beszerzési) értéke a költségek között számolandó el.
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdező is (és még sokan mások is) tévesen értelmezik az Szt. előírásait. Az Szt.-ben nincsen olyan előírás, hogy a készletekről nem kell nyilvántartást vezetni. Az Szt. 69. §-ának (2) bekezdésében csak arról van szó, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Utánvétes postaköltség áfája

Kérdés: Cégünk főtevékenységként 25 százalékos áfás szolgáltatást végez. Ügyfeleinknek – szolgáltatásunk mellé – számlázzuk az utánvétes postaköltséget, de nem áfával növelten. Bevételeink után valóban kellene fizetnünk egy adómentes szolgáltatás – a postaköltség – után is áfát? Ráterhelhetjük-e ügyfeleinkre ezt a költséget?
Részlet a válaszából: […] A rendelkezésre álló információk alapján a szóban forgó cég a termék értékesítése mellett, annak vevőhöz történő eljuttatására is vállalkozik.Az Áfa-tv. 22. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján az adó alapjába beletartoznak a termékértékesítés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

Egészségügyi ellátást nyújtó betéti társaság bevétele

Kérdés: Egészségügyi ellátást nyújtó, otthoni szakápolást végző betéti társaság a szolgáltatások finanszírozására a 43/1999. Korm. rendelet alapján szerződést kötött az OEP-pel. A bt.-nek csak ebből a szolgáltatásból származik bevétele. Kell-e iparűzési adót fizetnie? A bt. telephelye a beltag családi házának egy része, amelyet a tulajdonos a bt. rendelkezésére bocsát térítés nélkül. A használat fejében a részarányos rezsiköltséget és az esetleges felújítást a bt. téríti. Elszámolhatók ezek a költségek?
Részlet a válaszából: […] Az egészségügyi ellátást nyújtó, otthoni szakápolást végző bt. ezen tevékenységének ellenértékét a finanszírozási szerződés alapján az OEP téríti meg. Az adott esetben a 43/1999. Korm. rendelet 35. §-ának (11) bekezdése szerint a finanszírozás vizitdíj alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

Célelőirányzatból kapott támogatás elszámolása

Kérdés: Állattenyésztéssel foglalkozó kft. az FVM-mel kötött támogatási szerződés alapján a vidékfejlesztési célelőirányzatból a 104/2001. Korm. rendeletre hivatkozással támogatást kapott. A beruházás jogcímei: úthálózat-fejlesztés, állattenyésztő telep energiaellátásának fejlesztése, a felvásárlótelephez kapcsolódó útmérleg, amely építés, tárgyieszköz-beszerzés, fejlesztésihozzájárulás-fizetés formájában valósult meg. A támogatást jogosulatlan felhasználás esetén vissza kell fizetni. Hogyan kell a támogatást elszámolni? Tőketartalékba helyezés esetén hogyan számolandó el az értékcsökkenési leírás? A társasági adó alapjánál milyen korrekcióval kell számolni, ha maradványérték is van? A válaszok egyértelmű megértése érdekében kérem a könyvelési tételek megjelölését is.
Részlet a válaszából: […] A vidékfejlesztési célelőirányzat felhasználásának általános feltételeiről szóló 104/2001. Korm. rendelet valójában nem adja meg a kérdésben szereplő támogatás elszámolására vonatkozó szabályokat. Az adott időszakban hatályos, az agrártámogatások igénybevételének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

Az előleg bizonylatolása

Kérdés: Hogyan szabályos a bizonylatok kiállítása, ha a termékértékesítést előlegfizetés előzi meg? A számlát helyettesítő okmányról kell-e negatív okmányt kiállítani? Mi legyen azon a teljesítési időpont?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 43. §-ának (3) bekezdése, valamint 17. §-ának (1) bekezdése alapján az előleget kapó adóalany az előlegfizetést követően számlát helyettesítő okmány kiállítására kötelezett, melyen teljesítési időpontként a pénzösszeg átvételének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.

A beszámoló és az adóbevallás önellenőrzése

Kérdés: Egy kft. a 2001. évre nem számolt el 260 ezer forint értékcsökkenést. Hogyan kell kijavítani a mérleget, eredménykimutatást, társaságiadó-bevallást (milyen nyomtatványon, milyen formában), ha az adóbevallásnál 423 ezer forint veszteséget írt le a kft., amely 163 ezer forintra csökkenne, de társaságiadó-kötelezettség így sem keletkezne?
Részlet a válaszából: […] A 2001. évi beszámoló önellenőrzéséhez először meg kell állapítani, hogy az elkövetett hiba jelentősnek minősül-e vagy nem. Az Szt. 3. §-a (3) bekezdésének 3. pontja szerint jelentős összegű a hiba, ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.
1
103
104
105
120