A forgalmi visszatérítések elszámolása

Kérdés: A multinacionális cégek különböző címeken – szerződésben rögzítve – ún. forgalmi visszatérítéseket követelnek a beszállítóktól. Ezek egyik része az ún. fix és sávos bonus, amit a forgalom százalékában fizetünk a vevőpartner pénzügyi elszámoló levele alapján. Elszámolása a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg történik egyéb ráfordításként. Ezenkívül fizetünk még a vevő számlája alapján reklámköltség-hozzájárulást, listántartási bonust, Merchandiser-hozzájárulást, EDI-bonust stb., amit szintén a forgalom százalékában határoznak meg, s amit költségként számolunk el. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első felében leírtak – látszólag – megfelelnek az Szt. előírásainak, bár az elnevezésük megtévesztő lehet. Az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének g) pontja alapján: az egyéb ráfordítások között kell elszámolni a szerződésen alapuló – konkrét termékhez,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

Felújítás támogatásának elszámolása

Kérdés: Társaságunk egyik nem lakás célú ingatlanát bérbeadja az önkormányzatnak. Ezen épület felújításához az önkormányzat visszafizetés nélküli támogatást nyújt. Csökkenthető-e ezzel az adózás előtti eredmény a társasági adó alapjának meghatározása során? Van-e olyan megoldás, hogy az átvett pénzeszköz után ne kelljen társasági adót fizetni? Az önkormányzat egyébként 100 százalékban tulajdonosa a kft.-nek.
Részlet a válaszából: […] A bérbe adott épület felújításához visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatást az Szt. 86. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerint – a pénzmozgással egyidejűleg – rendkívüli bevételként kell elszámolni (T 384 – K 9894), de halasztott bevételként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

Boltnyitási, áruháznyitási hozzájárulások elszámolása

Kérdés: A multinacionális cégeknek fizetnünk kell ún. boltnyitási, áruháznyitási hozzájárulást, amely tételeket a vevő egy fix összegben határozza meg, és áfával növelt összegben számlázza felénk. Elszámolhatjuk ezt költségként?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem!A boltnyitási, az áruháznyitási hozzájárulások elnevezésből arra lehet következtetni, hogy az nem a jövendőbeli beszállítónak nyújtott szolgáltatás. Ezt támasztja alá az is, hogy azt fix összegben határozzák meg. Ha viszont nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

Bevétel tartalma (eva)

Kérdés: Az eva szerint adózó egyéni vállalkozó társult vállalkozásnak számláz. Az adó számításakor csak az adóalapot kell megnövelnie a számla szerinti összeggel, vagy a 15 millió forintos határba is beleszámít a társult vállalkozásnak számlázott összeg kétszerese?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. 5. §-ának (2) bekezdése alapján, függetlenül attól, hogy az adóalany a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozik-e vagy sem, az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának megállapításakor az adóévben megszerzett összes bevételt kétszeresen kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.

Árrés után fizetendő áfa elszámolása

Kérdés: A Számviteli Levelek 57. számában az 1186. kérdésre adott válaszuk nem egyértelmű számomra. Miért az egyéb ráfordítások között kell a fizetendő áfát elszámolni, és miért nem az árbevételt kell azzal csökkenteni? A válasz különösen fontos a helyi iparűzési adó alapjának meghatározásához.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 65-66. §-ai szerint az idegenforgalmi tevékenységre különös adózási szabályok érvényesek.Az idegenforgalmi tevékenységet folytató adóalanynál az áfa alapja az általa elért, önálló pozíciószámonként számított árrés.Az árrés – az Áfa-tv. 66....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.

Kamatfelár áfája

Kérdés: Milyen adómértékkel adózik a halasztott fizetés miatt felszámított, szerződésben előre rögzített kamatfelár?
Részlet a válaszából: […] Gyakori, hogy az adásvételi szerződésben foglaltaknak megfelelően – a halasztott fizetési konstrukció következtében – az eladó előre meghatározott kamatot számol fel, azaz termékértékesítésének ellenértékébe eleve belekalkulálja a kamatot is. A felek közötti ügylet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 14.

Átvállalt tartozás könyvelése

Kérdés: Az 1065. kérdésre adott válaszban a tartozásátvállalás könyvelését és társasági adózását válaszolták meg a tartozást átvállaló oldaláról. Kérem, ugyanezt tegyék meg a másik fél – akitől átvállalják a tartozást – szemszögéből is!
Részlet a válaszából: […] ...következik, hogy az átvállalt tartozás elszámolt rendkívüli bevétele miatt az adóalany csak akkor csökkenti (csökkentheti) a társaságiadó-alapját, ha az átvállalt tartozás miatti kötelezettség nem eszközhöz (vagy az eszközök között már kimutatásra nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.

Készlet értékesítése (eva)

Kérdés: Kérem, döntsék el, az alábbi három megoldás közül melyik a helyes!- Ha az evás időszak alatt értékesítem a készletet, akkor azt le kell-e adózni 15 százalékkal, mint evás bevételt, és megszűnés esetén, illetve a vállalkozói jövedelemadózás alá történő visszatéréskor már nincs készletem?- Nem evaalap a bevétel, és a megszűnés esetén, illetve a vállalkozói jövedelemadózás alá történő visszatéréskor veszem bevételként figyelembe?- Evaalap a bevétel, mert eladtam, és megszűnés esetén, illetve a vállalkozói jövedelemadózás alá történő visszatéréskor az Eva-tv. 8. §-ának (4) bekezdése alapján járok el, függetlenül attól, hogy eladtam?
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. 17. §-ának (1) bekezdése szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó az Eva-tv. szerinti első bejelentés adóévében az Szja-tv.-nek az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírásai szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.

Egyéni vállalkozó 2002. évi számlája (eva)

Kérdés: Az egyéni vállalkozó 2003-tól evaalany, a 2002. évben kiszámlázott számla áfatartalmát az utolsó bevallásban rendeznie kellett, ez evabevétel lesz-e? Az adóelőlegnél a korrekció érvényesíthető-e?
Részlet a válaszából: […] A 2003. évi XVIII. tv. alapján a 2003. évi eva alapjának megállapításakor csökkentő tétel az a bevétel, ami után az egyéni vállalkozó a 2002. évben áfát fizetett. Ha az egyéni vállalkozó a 2002. évben az általános forgalmi adó alanya volt, akkor a 2002. évi vállalkozói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.

Áfaellenőrzés megállapításainak könyvelése

Kérdés: Társaságunknál az adóhatóság 2002-ben 1998-2000. évekre átfogó ellenőrzést tartott. Megállapította, hogy a 25 százalékos áfakulcs alá tartozó termékértékesítésekhez kapcsolódóan a postai szolgáltatást nem lehet tárgyi adómentesnek tekinteni. Emiatt 639 E Ft fizetendő áfát állapított meg három évre. Ugyanakkor 201 E Ft összegben társasági adót igényelhettünk vissza. Vevőink 254 E Ft-ban megtérítették az áfát. Hogyan kell könyvelni a hiányzó 184 E Ft-ot, ha már nincs lehetőségem az önellenőrzésre?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert azt tükrözi, hogy a kérdező nem ismeri az ellenőrzés megállapításainak könyvelésével, elszámolásával kapcsolatos feladatokat, sőt magát az adóellenőrzés megállapítását is – nagy valószínűséggel – pontatlanul idézte.Ha nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.
1
103
104
105
118