Külföldi ügyvezető díjazása

Kérdés: Külföldi részvételű társaság külföldi illetőségű ügyvezetőjének tiszteletdíjából csak személyi jövedelemadót vont le a társaság. Helyesen járt-e el, vagy más közterhet is kellett volna fizetnie, illetve levonnia?
Részlet a válaszából: […] A biztosítás nem terjed ki a külföldi részvétellel működő gazdasági társaság külföldi természetes személy munkavállalójára, tagjára, foglalkoztatottjára. Ebből következően a foglalkoztatónak társadalombiztosítási járulékot, egészségügyi hozzájárulást nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

Adott előleggel való elszámolás (áfa)

Kérdés: Gépkocsi-márkakereskedés új autó megrendelésekor a vevőtől előleget vesz át, amelyről számlát helyettesítő okmányt állít ki a vevő nevére. Az autó átadásakor a vevő saját nevére megvásárolja az autót. A kereskedő a teljes eladási árról állítja ki a számlát, a számlán feltünteti negatív előjellel az előlegként befizetett összeget, a kettő különbözete még pénzügyileg rendezendő. Elegendő-e ez, vagy az előlegről külön negatív előjelű, helyesbítő számlát helyettesítő okmányt kell kiállítani? Az is lehet, hogy a vevő lízingkonstrukciót kíván igénybe venni. Ez esetben az értékesítésről a számla a lízingcég nevére kerül kiállításra. A vevő pedig ezzel egyidejűleg negatív előjelű, helyesbítő számlát helyettesítő okmányt kap a befizetett előlegről. Helyesen jár-e el a társaság?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 43. §-ának (3), valamint 17. §-ának (1) bekezdése alapján az előleget kapó adóalany az előlegfizetést követően számlát helyettesítő okmány kiállítására kötelezett, s azon teljesítési időpontként a pénzösszeg átvételének (jóváírásának) napját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 3.

Nem főállású őstermelő állami támogatása

Kérdés: Nem főállású őstermelő átalányadózó (4 M Ft bevételig), valamint tételes költségelszámolást választó (2 M Ft bevételig és a bevétel 20 százalékát kitevő költségszámlával rendelkezik) kap állami támogatást. A bevételi összeghatárnál figyelembe kell-e venni a támogatást? Adót és egészségügyi hozzájárulást a támogatás figyelembevételével kell-e fizetni?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 51. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alapján átalányadózás választása esetén a törvény, kormányrendelet vagy államközi megállapodás alapján kapott, vissza nem térítendő támogatás összege nem számít bele az átalányadó alapjának kiszámításakor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 12.

Bérbe adott gépkocsik javítási költségeinek közvetítése

Kérdés: A gépkocsik üzletszerű bérbeadásával foglalkozó kft. a bérleti időszak alatt a saját nevében a bérlő javára megrendeli a szükséges javítási, szervizelési munkákat. Ezen számlákat a bérbeadó a bérlő felé továbbszámlázza úgy, hogy januártól novemberig havonta egy várható, fix összeget, decemberben pedig a tényleges számla alapján a különbözetet. Tisztán közvetített szolgáltatásról van szó! A bérbeadó csökkentheti-e ezen költségekkel az iparűzésiadó-alapját? A decemberi számla lehet-e egy helyesbítő számla vagy 11 helyesbítő számla kell?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontja tartalmazza a közvetített szolgáltatás értelmező rendelkezését. Ebből az idevonatkozó szabály az, hogy "közvetített szolgáltatásnál a gazdálkodó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak." A kérdésben szereplő esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Megbízás alapján erdőtelepítés

Kérdés: Társaságunk erdőtelepítéssel kíván foglalkozni. A betelepítendő földterület magánszemélyek tulajdona. Regisztrált erdőgazdálkodónak társaságunk jelentkezett be, így a pályázat alapján elnyerhető támogatást cégünk részére folyósították. Ehhez a magánszemélyek a támogatás átengedéséről nyilatkoztak. A telepítés várható befejezése 6-8 év, az első körben ekkor válik befejezett beruházássá, ezután visszakerül a magánszemélyek kezelésébe. Az erdőbirtokossági társaság a jövőben valószínűleg csak gondozni fogja az erdőt. Hogyan történik a telepített erdő, illetve az állami támogatás elszámolása? A telepítés befejezése után az átadás elszámolása? Milyen társaságiadó-, szja- és áfavonzata van?
Részlet a válaszából: […] A választ a számviteli elszámolással kezdjük.Az erdőtelepítéssel foglalkozó társaság nem megrendelésre végzi az erdőtelepítést. Ezért az azzal kapcsolatban – az erdő rendeltetésszerű használatbavételéig – felmerülő ráfordításokat beruházásként kell elszámolnia. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Külföldön megfizetett adó elszámolása

Kérdés: Mi a helyes könyvelési, kontírozási megoldása a külföldön megfizetett, visszatartott adó elszámolásának?
Részlet a válaszából: […] A külföldön, külföldi telephelyen fizetett, fizetendő nyereségadó összegét az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének f) pontja szerint az egyéb ráfordítások között kell elszámolni. A hivatkozott előírás csak a nyereségadóról szól, de ideértendő minden olyan adó, amelyet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Visszavásárolt üzletrész térítésmentes átadása

Kérdés: A kft. két tagjától az 500-500 ezer forint névértékű üzletrészt visszavásárolta 500, illetve 800 ezer forint ellenében, a törzstőkén felüli vagyonából. A visszavásárolt üzletrészek nem kerülhetnek bevonásra, mivel a kft. törzstőkéje nem csökkenhet a 3 millió forint érték alá. Két hónap után úgy döntenek, hogy a visszavásárolt 2 üzletrészt a tagok között egyenlő arányban megosztják, és a tagok részére térítésmentesen átadják. Hogyan kell ezeket a gazdasági eseményeket könyvelni? Kell-e adózni?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 143. §-ának (1) bekezdése alapján: a kft. az üzletrészek legfeljebb egyharmadát – a taggyűlés legalább háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozatával – a törzstőkén felüli vagyonából szerezheti meg. Csak azok az üzletrészek szerezhetők meg, amelyekre a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 29.

Adott előleggel való elszámolás (áfa)

Kérdés: Gépkocsi-márkakereskedés új autó megrendelésekor a vevőtől előleget vesz át, amelyről számlát helyettesítő okmányt állít ki a vevő nevére. Az autó átadásakor a vevő saját nevére megvásárolja az autót. A kereskedő a teljes eladási árról állítja ki a számlát, a számlán feltünteti negatív előjellel az előlegként befizetett összeget, a kettő különbözete még pénzügyileg rendezendő. Elegendő-e ez, vagy az előlegről külön negatív előjelű, helyesbítő számlát helyettesítő okmányt kell kiállítani? Az is lehet, hogy a vevő lízingkonstrukciót kíván igénybe venni. Ez esetben az értékesítésről a számla a lízingcég nevére kerül kiállításra. A vevő pedig ezzel egyidejűleg negatív előjelű, helyesbítő számlát helyettesítő okmányt kap a befizetett előlegről. Helyesen jár-e el a társaság?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 43. §-ának (3), valamint 17. §-ának (1) bekezdése alapján az előleget kapó adóalany az előlegfizetést követően számlát helyettesítő okmány kiállítására kötelezett, s azon teljesítési időpontként a pénzösszeg átvételének (jóváírásának) napját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Lakásértékesítés magánszemélynek piaci ár alatt

Kérdés: Belföldi magánszemélyekből álló társaság a feleslegessé vált, eddig irodaként használt lakást értékesítené. A vevők a társaság tulajdonosai. A lakás piaci ára kétszerese a könyv szerinti értéknek. A könyv szerinti értéken történő értékesítés esetén a piaci ár és a könyv szerinti érték különbözete képezi-e valamilyen adó alapját?
Részlet a válaszából: […] A lakás piaci ár alatti értékesítése esetén a piaci ár és az eladási ár különbözete természetbeni juttatásnak minősül, és 44 százalék személyijövedelemadó-kötelezettséget ró a társaságra. Ha a vevők a Tbj-tv. szerint biztosítottnak minősülnek (személyesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.

Visszavásárolt üzletrész átadása a tagoknak

Kérdés: A Gt. 143-144. §-a szerint a kft. törzstőkén felüli vagyonából – a taggyűlés határozatának megfelelően – az üzletrészek legfeljebb egyharmadát megszerezheti (visszavásárolhatja). A kft. visszavásárolt saját üzletrészek alapján szavazati jogot nem gyakorolhat. A kft. a vásárlástól számított egy éven belül köteles a visszavásárolt üzletrészeket elidegeníteni, vagy a tagoknak – törzsbetéteik arányában – térítés nélkül átadni, illetve a törzstőke csökkenésével bevonni. Abban az esetben, ha a tagoknak – törzsbetéteik arányában – térítés nélküli átadás valósul meg, milyen fizetési kötelezettség terheli a társaságot és a tulajdonost?
Részlet a válaszából: […] A 2003. évtől megszűnt az a szabály, amely alapján az értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték természetbeni juttatásnak minősül. Ebből következően a visszavásárolt saját üzletrészek térítés nélküli átadása a tagoknak – törzsbetéteik arányában – nem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.
1
104
105
106
118