Szolidaritásiadó-fizetési kötelezettség magánszemélynél

Kérdés: A magánszemélynek a szolidaritásiadó-fizetési kötelezettségét hogyan és mikortól kell teljesítenie?
Részlet a válaszából: […] A szolidaritási adóként ismert új különadó bevezetéséről azállamháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. éviLIX. törvény rendelkezik (megjelent a Magyar Közlöny 2006. évi 86. számában,2006. július 17-én). Az adót az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 28.

Ingatlan-bérbeadás utáni kötelezettségek

Kérdés: Egyik ügyfelünk az ingatlan-bérbeadásból származó bevételét az Szja-tv. 74. §-ának (7) bekezdése szerint szeretné bevallani. Alkalmazhatja-e a 10%-os szabályt a jövedelem meghatározásánál? Az adóalapot terheli-e a 11%-os eho?
Részlet a válaszából: […] Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem adója amagánszemély választásától függően kétféle módon állapítható meg.1. A bevétel egésze alapján történik az adó megállapítása,azaz költségelszámolás nem érvényesíthető, és az adó mértéke 25 százalék.2. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 25.

Regisztrációs adó a 2005-ben beszerzett járműveknél

Kérdés: Gépjármű-értékesítő cég vagyunk. Cégünk a magyarországi vezérképviselettől vásárolja meg az új gépjárműveket, amelyeket a vezérképviselet importból szerez be. A vezérképviselet a 2005-ben beszerzett (importált) autókat áfás regisztrációs adóval számlázta le, amelyet 2006-ban fogunk értékesíteni. Változott 2006-ban a regisztrációs adó mértéke és annak áfája is. A 2005-ben beszerzett gépjárműveket milyen regisztrációs adóval és milyen áfamértékkel számlázzam? A másik kérdésem, ha 2005. évben bruttó módon szerződtem az ügyféllel foglaló átvétele mellett, reklamálhat-e az ügyfél, hogy miért nem adjuk az áfa módosításának megfelelően olcsóbban a gépjárművet?
Részlet a válaszából: […] A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (atovábbiakban: Rega-tv.) 2005-ben hatályos előírása szerint, ha a forgalombahelyezés a gépjármű importjának közvetlen következményeként valósult meg, azadóalany az importáló volt, és mivel a regisztrációs adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 2.

Tagi kölcsön kamatának kifizetése

Kérdés: Egy bt. beltagja 1995 márciusában tagi kölcsönt nyújtott a bt.-nek. A kölcsön kamatainak visszafizetésére 2005-ben nyílt lehetőség. Milyen szabályok szerint fizethetők ki az elmaradt kamatok? Milyen szja-, társaságiadó- és eho-vonzata van a kamat kifizetésének?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a választ azzal kell kezdeni, hogy a beltag és abt. között a tagi kölcsön nyújtását kölcsönszerződésbe kellett akölcsönnyújtáskor foglalni. A kölcsönszerződésnek legalább a következőket kelletttartalmaznia: a tagi kölcsön összegét, a kölcsön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.

Nyugdíjasklub támogatása

Kérdés: Polgármesteri hivatal támogatása intézményünkön keresztül kerül a nyugdíjasklubhoz. A támogatást kirándulás alkalmával belépőjegyek kifizetésére használták fel. Az elszámoláshoz erről kaptunk számlát. Milyen számlára könyveljük (1100 Ft/fő 1 db belépőjegy)? Reprezentáció, természetbeni juttatás, adózni kell-e utána vagy egyéb?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíjasklub által történő juttatás adómentes lehet abbanaz esetben, ha a klub mint társadalmi szervezet (egyesület) közhasznúminősítést szerzett, és a belépőjegy juttatása a társadalmi szervezet létesítőokiratában rögzített közhasznú céljával összhangban történik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 19.

Költségtérítések sportszerződés alapján

Kérdés: A 2004. évi Igazolási és Átigazolási Szabályzat alapján egy sportegyesülettel amatőr labdarúgói sportszerződést (sportszerződés) kívánok kötni. Ezek alapján a versenyzéssel kapcsolatosan költségtérítést kapok: edzésre járáshoz távolságiautóbusz-bérlet 100%-os költségtérítését számla alapján, illetve mérkőzésre járás címén autóbusz-, illetve vonatjegy 100%-os térítését. A fentieken túlmenően az egyesület évi 60 000 Ft sportfelszerelés értékét számla ellenében megtéríti, illetve vidéki mérkőzések esetén a közös ebéd költségét is az egyesület fizeti. Bizonyos helyezés elérése esetén évi 60 000 Ft eredményességi jutalmat is ígértek. Kérdésem, hogy a fenti juttatások után milyen adó- és egyéb járulékfizetési kötelezettségem keletkezik, illetve ha van a fenti juttatások után adófizetési kötelezettség, az engem vagy a foglalkoztatómat, az egyesületet terheli?
Részlet a válaszából: […] A Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.7. pontja alapjánadómentes juttatás az a szolgáltatás, amelyet a sportszervezet, országossportági szakszövetség a versenysport, diáksport érdekében szervezett edzésvagy verseny vele munkaviszonyban, megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 19.

Osztalékadó

Kérdés: Egy kft. 2002. évi adózott eredménye 8 millió forint. Figyelembe véve a magánszemély vagyoni betétjének arányát a társaság saját tőkéjéhez viszonyítva, és a jegybanki alapkamatot, 2 millió forint osztalék kifizetésére került sor 20% adó levonásával. Az eredményfelosztás szerint 2 millió forint lett jóváírva osztalék kifizetésére (ezt kifizették 2003-ban), és 6 millió forintot az eredménytartalékba helyeztek. A 2004. évi adózott eredmény 3 millió forint. A 2004. évi eredmény felosztásakor, megvizsgálva a magánszemély vagyoni betétjének arányát a saját tőkéhez viszonyítva, a jelenlegi 30%-os mértékig 20% szja levonásával 4 millió forintot vehetne fel. A 3 millió forint adózott eredmény kiegészíthető osztalékkifizetés céljából, az eredménytartalékból. Ha a 2004. évi 3 millió forint eredményt kiegészítem az eredménytartalékból 4 millió forintra, és ez a 4 millió forint a magánszemély vagyoni betétjének a saját tőkéhez viszonyított 30%-os mértéke, hány %-os adólevonást kell végezni? A teljes összegből 20% szja-t kell vonni, ha az teljes egészében 2005-ben kifizetésre kerül, vagy 3 millió forintból 20%, az 1 millió forintból a 2002. évi 35%, vagy a 2005. évi 25% szerint?
Részlet a válaszából: […] Ha a 2004. évi 3 millió eredményt kiegészítik azeredménytartalékból 4 millió forintra, és ez a 4 millió forint a magánszemélyvagyoni betétjének a saját tőkéhez viszonyított 30%-os mértéke, akkor a teljesösszegből 20% személyi jövedelemadót kell vonni, ha azt teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 8.

Illetménytűzifa elszámolása

Kérdés: Társaságunk fő tevékenysége az erdőgazdálkodás. Így lehetőségünk van az Szja-tv. 1. számú melléklete 8.12. pontja szerint saját termelésű készleteinkből illetménytűzifát adni dolgozóinknak. Társaságunk az adómentesen adható 7 m3 (5 tonna) felett további 2 m3, kollektív szerződésben rögzített mértékű illetménytűzifát ad minden évben dolgozóinknak. Az illetménytűzifa piaci ára 10 000 Ft/m3, önköltségi ára 3000 Ft/m3. Társaságunk a saját termelésű készletekről folyamatosan nyilvántartást vezet. Hogyan történik az illetménytűzifa számviteli elszámolása? Milyen bizonylatokat kell kiállítani, és milyen adóvonzatai vannak? A társgazdaságok különböző módon számolják el a fenti gazdasági eseményt.
Részlet a válaszából: […] Az illetménytűzifa-juttatás – a kérdésben leírt módon -természetbeni juttatásnak minősül: adómentes természetbeni juttatás a 7 m3-nekmegfelelő illetménytűzifa, adóköteles természetbeni juttatás a 2 m3-nekmegfelelő illetménytűzifa. Az adóköteles természetbeni juttatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 8.

Osztalék adójának megállapítása

Kérdés: A társas vállalkozás a magánszemély tulajdonosainak osztalékot kíván a taggyűlés döntése alapján fizetni. Hogyan kell a társas vállalkozás saját tőkéjéből a magánszemélyre jutó értéket meghatározni, illetve melyik saját tőkét kell a számításnál figyelembe venni: az osztalék megállapítása előttit, vagy az osztalék megállapítása utánit? Nem mindegy, hogy melyiket, hiszen más összeg után kell 25, illetve 35 százalékos adóval számolni!
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt röviden az Szja-tv. 66. §-ának vonatkozóelőírásai:A társas vállalkozás adózott eredményéből a társasvállalkozás magánszemély tagja, tulajdonosa részesedése, osztaléka után az adóta következők szerint kell megállapítani:– az osztalékra jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 15.

Vállalkozói kivét az egyéni vállalkozónál

Kérdés: Tevékenységet kezdő egyéni vállalkozó a kezdés évében a minimálbér összege után köteles járulékot fizetni. Van-e akadálya annak, hogy a költségként elszámolható vállalkozói kivét a minimálbérnél magasabb összegben történjen, természetesen az szja megfizetésével?
Részlet a válaszából: […] Vállalkozói kivét az egyéni vállalkozói tevékenység során aszemélyes munkavégzés címén vállalkozói költségként elszámolt összeg, valamint(az akár csak részben) a magánszemély személyes vagy családi szükségleténekkielégítését szolgáló kiadás alapján elszámolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 15.
1
8
9
10
16