Közhasznú szervezet kedvezményei a Tao-tv.-ben

Kérdés: A 2011. évi CLXXV. tv. (Civil-tv.) 75. §-ának (5) bekezdése szerint az e törvény hatálybalépése előtt nyilvántartásba vett közhasznú, illetve ki­emelkedően közhasznú jogállás esetében a számviteli beszámolót letétbe helyezett szervezet 2014. május 31. napjáig továbbra is igénybe veheti az e törvény hatálybalépése előtt megszerzett, valamint a jogszabályok által számára biztosított kedvezményeket, jogállása közhasznú. A fenti rendelkezés egyben azt is jelenti, hogy a jelenleg hatályban lévő Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének z) pontja szerinti adóalap-csökkentő kedvezménynél 2011. évben igénybe vett mértékeket (50% és 20%) a támogatást (színház, kiemelkedően közhasznú) nyújtó 2012. évben is igénybe veheti?
Részlet a válaszából: […] Nem, mivel ezen átmeneti előírás azzal a megkötéssel biztosítja a megszerzett kedvezmények igénybevételét, hogy az ilyen szervezet jogállása közhasznú. Az átmeneti előírás tehát azt jelenti, hogy – a beszámoló letétbe helyezése esetén – a szervezetnek a megjelölt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.

Árfolyamveszteség az egyéni vállalkozónál

Kérdés: Pénztárkönyvet vezető egyéni vállalkozó devizaalapú forinthitelt vett fel tíz évre. Ennek a hitelnek a törlesztésekor a bank megküldi a bekérő levelet, amin a törlesztőrészeket bontja tőketörlesztésre, kamatra és árfolyam-különbözetre. A kérdésem az lenne, hogy az árfolyam-különbözet, ha veszteség jellegű, költségként elszámolható, vagy nem adóalap-kiadás? A mostani gazdasági helyzetben ez jelentős tételt képez a vállalkozó szempontjából.
Részlet a válaszából: […] ...az árfolyam-különbözet, ha veszteség jellegű, mivel az ténylegesen kinem fizetett kiadás, költségként nem számolható el, és adóalap-csökkentő tételsem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 22.

Térítés nélküli bérbeadás magánszemély által

Kérdés: Egy magánszemély térítés nélkül ingatlant ad bérbe egy vállalkozásnak. Ennek adózási, számviteli vonatkozásai hogyan jelentkeznek a bérbevevőnél?
Részlet a válaszából: […]  A kérdésre adandó válasz előtt először a magánszemélyadózásáról essen szó! A térítés nélküli bérbeadás esetén a magánszemélynek abérbeadásból nem származik jövedelme, ezért nem terheliszemélyijövede­lemadó-fizetési kötelezettség. Ha azonban a bérbeadás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 1.

K+F tevékenység a mezőgazdaságban

Kérdés: Társaságunk mezőgazdasági tevékenységet folytat. Saját tevékenységi körünkben folytatott kutatás-fejlesztési tevékenység keretében kedvezőtlen adottságú termőhelyen energetikai célú ültetvényeket telepítünk pozitív gazdasági eredmény elérése céljából. Amikor az ültetvény eléri a vágásérett kort (7-10 év), ökológiai, környezeti, növényvédelmi és hozamvizsgálatokat végzünk. A projekttel kapcsolatosan az alábbi költségek merülnek fel:
1. -az ültetvénytelepítés költségei,
2. -a kutatásban részt vevő munkatársak bérköltsége,
3. -az ültetvény folyamatos ápolásának a költsége (külső vállalkozók által végzett szolgáltatás),
4. -a projekt dokumentálásához használt laptopok beszerzése,
5. -az ültetvény vadvédelmi kerítésének építési költsége.
Helyesen járunk-e el, ha az 1., 4., 5. pontokban felsorolt eszközök aktiválásra kerültek, és az elszámolt értékcsökkenést társaságiadóalap-csökkentő tételként is figyelembe vettük a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének t) pontja alapján? A 2. és a 3. pontban felsorolt költségeket a K+F közvetlen költségei között számoljuk el, vagy kutatás-fejlesztésként aktiválni kell? Mivel a projekt még nem zárult le, nem lehet megítélni, hogy sikeresnek minősíthető-e a végzett kutatás.
Részlet a válaszából: […] Röviden a válaszunk az, hogy nem helyes az elszámolásravonatkozó következtetésük.Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 4. pontja tartalmazza akísérleti fejlesztés értelmező rendelkezését. E szerint a kísérleti fejlesztésolyan a kutatásból és a gyakorlati tapasztalatokból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 6.

Gépjárműadó továbbszámlázása

Kérdés: Gazdasági társaság pótkocsis tehergépjárművet bérleti szerződéssel ad bérbe. A szerződésben kikötötték, hogy a felelősségbiztosítási díjat számla ellenében a bérbevevő köteles a bérlet időtartama alatt megfizetni. A számlán külön tételben számlázzák a gépjármű bérleti díját (áfásan) és külön tételben a gépjárműadót (0% áfával), azaz a gépjármű továbbhárított súlyadóját, amit a társaság közvetített szolgáltatásként könyvel. Iparűzésiadó-ellenőrzés során elfogadható ez közvetített szolgáltatásként?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy a kérdésben leírt gyakorlatjogszabályellenes.A gépjárműadót sem áfával, sem áfa nélkül nem lehet -jogszerűen – számlázni. Az adó sem terméknek nem tekinthető, semszolgáltatásnyújtásnak nem minősíthető. Az adót annak kell költségként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 6.

Nem realizált árfolyam-különbözet

Kérdés: Egy vállalkozás hosszú lejáratú hitelt vett fel euróban 2001-ben. A hitelszerződés szerint 10 éves futamidejű, így 2011-ben lejár. A tárgyévet követő évet érintő esedékes törlesztőrészletek összegét a vállalkozás minden év végén átsorolta a rövid lejáratú kötelezettségek közé. A hosszú lejáratú kötelezettség mérleg-fordulónapi értékelésekor egyik évben a társasági adó alapját csökkentette a társaság a keletkezett árfolyamnyereség összegével [Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdése dzs) pontjának a) alpontja]. A következő években a hosszú lejáratú kötelezettség értékének csökkenésére jutó – előzőekben adóalap-csökkentő tételként elszámolt – adóalap-növelést alkalmazott [Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdése dzs) pontjának b) alpontja]. A hitel visszafizetése a lejáratig előreláthatóan nem fog megtörténni, és a vállalkozásnak jelenleg alapvetően három lehetősége van: a) a fennálló hitel futamidejének meghosszabbítása az eredeti szerződés módosításával (pl. 5 évvel), b) hitel felvétele ugyanattól a pénzintézettől, amelynél a szóban forgó hitel fennáll a jelenlegi hitel kiváltására (még 2010-ben), c) a fennálló hitel kiváltása más forrásból származó hitellel (még 2010-ben). Mindhárom esetben a fennálló hitel fedezete lenne a jövőbeni konstrukciók fedezete is. Az a) és b) esetben a feltételek alapvetően nem változnának a jelenlegi konstrukcióhoz képest. A kérdésünk az lenne, hogy a fenti három esetben hogyan alakulna a hosszú lejáratú kötelezettségek értékének csökkenése, tehát milyen mértékben szükséges a társaságnak 2010. évre vonatkozóan a társasági adó alapját megnövelnie?
Részlet a válaszából: […] Az a) esetben a futamidő hosszabbítása miatt kisebb összegű hiteltkell egy-egy évben átsorolni a rövid lejáratú kötelezettségek közzé, azaz -valószínű – több év alatt kell a növelési kötelezettségnek eleget tenni.A b) és c) esetben – mivel az a hitel, amelyhez az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 13.

Egyösszegű értékcsökkenési leírás elszámolása

Kérdés: A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja értelmében a kis- és középvállalkozás a korábban használatba nem vett műszaki berendezés, gép közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházás értékével csökkentheti az adóalapját. Ezzel akkor is élhet a mikrovállalkozás, ha azt a tárgyévben egy összegben értékcsökkenési leírásként számolta el? Hogyan kell elszámolni az egy összegben leírásra kerülő műszaki berendezés, gép beszerzését, illetve az értékcsökkenési leírását?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdésre a válasz: valójában a kérdésben leírtesetben kétféle kedvezmény érvényesül. Egyrészt a Tao-tv. 7. §-a (1)bekezdésének zs) pontja alapján [figyelemmel a (11)–(12) bekezdésbenfoglaltakra is!] az adóévi beruházások értékével csökkenthető az adózás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 5.

Nyomdaköltség elszámolása

Kérdés: Hirdetési újság kiadásával foglalkozunk. A nyomdai megrendelésnél a nyomda az árat két részre bontva adja meg, művelet és anyag/példány. A nyomtatáshoz a papírt a nyomda biztosítja. A számlán külön anyagköltség nincs feltüntetve. Az iparűzésiadó-bevallásban le lehet-e vonni a nyomdai megrendelés visszaigazolásán feltüntetett anyagköltséget?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolni, a nyomdánál csökkenti ahelyi iparűzési adó alapját. Nyilvánvaló, hogy ugyanazon anyagköltséget kétadóalanynál nem lehet adóalap-csökkentő tételként számításba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 24.

Kedvezményes adózású eszköz értékcsökkenési leírása

Kérdés: A társaság a 2006. évben üzembe helyezett tárgyi eszközöknél a Tao-tv. 1. számú mellékletének 6. pontja szerint 30 százalékos értékcsökkenési leírást érvényesített. A jelenlegi gazdasági helyzet nem hagyta érintetlenül a társaságot sem. Csökkent az ezen eszközökön gyártott termékek mennyisége. Visszasorolható-e a számviteli törvény szerinti kulcs alá? Ha igen, mely jogszabályi hely alapján? Az eszközök nem tartoznak a Tao-tv. 1. számú mellékletének 5. pontja alá.
Részlet a válaszából: […] ...értékcsökkenési leírás adóalapot növelő hatásalényegesen kisebb lesz, mint a Tao-tv. 1. számú mellékletének 6. pontja alapjánadóalap-csökkentőként elszámolt 30 százalék.Az Szt. 53. §-a (5) bekezdése alkalmazásának az a feltétele,hogy a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 29.

Átvállalt tartozás

Kérdés: "A" társaság "B" társaságtól 2009. szeptember hónapban átvállalt 300 millió Ft banki hitelt mint tartozást. A hitelt "B" társaság forgóeszköz-finanszírozásra kapta. "A" társaság rendkívüli ráfordításként az összeget elszámolta, és egyúttal el is határolta, mert a hitel törlesztése csak 2010-ben kezdődik. 2010-ben a törlesztéseknek megfelelően elszámolja az elhatárolás feloldásával együtt ráfordításként. "B" társaság 2009-re a 300 millió Ft-ot rendkívüli bevételként könyveli, majd adóalap-csökkentő tételként figyelembe veszi a 2009. évi társaságiadó-bevallásában. "B" társaság az átvállalás során elszámolt bevétel nélkül 2009-ben veszteséges lenne. Megítélésem szerint "A" társaságnak nem kell növelni 2010-ben a társaságiadó-alapját, ha nem rendelkezik "B" társaság veszteségére vonatkozó, a 2010. január 1-jétől hatályos Tao-tv. 3. sz. mellékletének A/13. pontjában írt nyilatkozattal.
Részlet a válaszából: […] Az adózónak 2010-től akkor kell növelni – többek között azellenérték nélkül átvállalt tartozással – az adózás előtti eredményt, ha azellenérték nélkül átvállalt tartozás által juttatásban részesülő nem ad átrészére olyan nyilatkozatot, amely szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 4.
1
6
7
8
14