Mezőgazdasági őstermelő iparűzésiadó-alapja

Kérdés: A cím szerinti témában megjelent 5338. és 6082. válaszaik ellentmondanak egymásnak. Nem tudom értelmezni a számviteli törvény érvényességét a mezőgazdasági őstermelőre. Kérem válaszukat!
Részlet a válaszából: […] Valóban, a Számviteli Levelek 261. számában az 5338. számú kérdésre, illetve a Számviteli Levelek 295. számában a 6082. számú kérdésre adott válaszok az egyéb bevétel számításba vétele kapcsán eltérnek egymástól. A helyesen idézett jogszabályi előírásból a 6082....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.

Állami támogatásnak minősülő Tao-kedvezmény

Kérdés: Cégünk fő tevékenységi köre: Közúti áruszállítás. 2013-ban tartályautót vásároltunk veszélyes anyag szállítására 19 500 E Ft értékben, valamint egy 17 személy szállítására alkalmas autóbuszt (7615 E Ft) személyszállításra. A társasági­adó-bevallásban adóalap-csökkentő tételként figyelembe lehet-e venni mindkét tárgyi eszközre a kkv-t megillető kedvezményt de minimis támogatásként? 2008-ban és 2009-ben már igénybe vettük ezt az adóalap-kedvezményt tehergépkocsi vásárlására. Akkor jogosan tettük?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján történő adózás előtti eredménycsökkentés a közösségi előírások szerint állami támogatásnak minősül, a szabály alkalmazásához a Tao-tv. előírása mellett figyelemmel kell lenni annak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.

Fogorvos alvállalkozói

Kérdés: A fogorvosi rendelőket működtető cég szerződés alapján alvállalkozókkal működik együtt (fogtechnikai laboratóriumok, közreműködő fogorvosok). Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve
– -az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások együttes összegével,
– -az alvállalkozói teljesítések értékével.
Adóalap-csökkentő tétel-e az alvállalkozókkal kötött szerződés alapján számlázott összeg ellenértéke?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a kérdés szerinti alvállalkozók nem minősülnek a Htv. szerint alvállalkozóknak, így az általuk számlázott összeggel nem csökkenthető a helyi iparűzési adó alapja.A Htv. 52. §-ának 32. pontja tartalmazza az alvállalkozói teljesítés értékének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.

Előhasi üsző tenyészállattá minősítése

Kérdés: Előhasi üsző leellésig 300 E Ft-ba kerül közvetlen önköltségen. Tenyésztésbe állításkor a leellett üsző (előhasi tehén) piaci értéke 200 E Ft. A különbözetet (100 E Ft/db) terven felüli értékcsökkenésként elszámoljuk, a társaságiadó-alapot növeljük. A tehén (várhatóan) 5 évig marad tenyésztésben, melynek végén 80 E Ft a várható (selejttehén) vágóérték. 5 év alatt leírjuk a maradványérték feletti részt, a 120 E Ft-ot. Így évente a társaságiadó-alap növelése, csökkentése 24 E Ft/év. A 6. évben a tehenet eladjuk 70 E Ft-ért, a maradványérték kivezetése 80 E Ft, a társaságiadó-alap növelése, csökkentése 80-80 E Ft. Ekkor a tenyészállatra elszámolt terven felüli értékcsökkenés hogyan realizálható az állattenyésztő cégnél?
Részlet a válaszából: […] ...állományból történő kivezetésekor (pl. értékesítés, hízóállattá történő átsorolás, elhullás stb.) vehető figyelembe adóalap-csökkentő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Vásárolt követelés beszámítása a társasági adó alapjánál

Kérdés: Az "A" kft. követelést vásárolt a névérték 10%-áért. Ez a követelés "B" kft. tartozásáról szól. Az "A" kft. tartozik "B" kft.-nek. Megállapodnak abban, hogy a követeléssel kompenzálják a tartozást. A kompenzálásnál a követelés teljes összegét veszik figyelembe. Az "A" kft.-nél a 10%-os vételár és a teljes összeggel figyelembe vett tartozáskiváltás hogyan kerül be a társaságiadó-bevallásba?
Részlet a válaszából: […] ...pénzügyi műveletek egyéb bevételei az adózás elő­tti eredmény részét képezik, és mint ilyen, része a társasági adó alapjának. Sem adóalap-csökkentő, sem adóalap-növelő tételként külön nem kell, nem lehet számításba venni. Ebből következően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Vendégház üzemeltetése

Kérdés: Vállalkozásunk fő tevékenységi köre műszaki cikkek nagy- és kiskereskedelme. Pár éve vásárolt egy ingatlant, és a rajta levő épületet úgy újította fel, hogy egyharmad részében kiskereskedelmi üzletet alakított ki, kétharmad részében vendégházat, azzal a céllal, hogy ott rendezvényeket tart, esetenként kiadja bérbe. Kérdésem a vendégházzal kapcsolatban van: helyesen aktiváltuk-e üzemkörön kívüli ingatlanként? Az utána elszámolt költséggel, értékcsökkenéssel növelni kell-e a társasági adó alapját? Ha nem tudjuk folyamatosan kiadni bérbe, át kell-e sorolni a forgóeszközök közé? 2013. január 1-jétől a kiva hatálya alá tartozunk. A kiva adóalapját csökkentő tárgyi eszközök számított nyilvántartási értékébe bele lehet-e számítani az üzemkörön kívüli ingatlan számított nyilvántartási értékét?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 52. § (7) bekezdése szerint terv szerinti értékcsökkenést a már rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett immateriális javak, tárgyi eszközök után kell elszámolni addig, amíg azokat rendeltetésüknek megfelelően használják. E rendelkezés alapján –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 30.

Mikrovállalkozás létszámnövelési kedvezménye

Kérdés: A Tao-tv. alábbi bekezdését nem tudom értelmezni: "8. § (1) Az adózás előtti eredményt növeli...
v) a (6) bekezdésben, valamint a 7. § (19) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel az átlagos állományi létszám előző adóévhez viszonyított csökkenése és a megelőző adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összege szorzatának 20 százalékkal növelt összege, de legfeljebb a 7. § (1) bekezdésének y) pontja alapján igénybe vett kedvezmény 20 százalékkal növelt összege, azzal, hogy nem kell az igénybe vett kedvezmény összegébe beszámítani a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának csökkenését megelőző negyedik adóévben vagy azt megelőzően az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett összeget..." A cég átlagos állományi létszáma az elmúlt években a következőképpen alakult: 2012 – 6,27.
1. -2011 – 8,90, a 7. § (1) bekezdés y) pontja alapján adóalap-csökkentő tétel nem lett elszámolva, mivel az előző évi az 5 főt meghaladta.
2. -2010 – 7,08, a 7. § (1) bekezdés y) pontja alapján adóalap-csökkentő tétel el lett elszámolva.
3. -2009 – 4,00, a 7. § (1) bekezdés y) pontja alapján adóalap-csökkentő tétel el lett elszámolva.
4. -2008 – 3,57, a 7. § (1) bekezdés y) pontja alapján adóalap-csökkentő tétel el lett elszámolva.
Kell-e a 2012. évre adóalap-növelő tételt elszámolni, és ha igen, mennyit?
Részlet a válaszából: […] A kérdést hosszabban idéztük, mert arra a viszonylag rövid válasz megértéséhez szükség van.A vállalkozás – az adatok szerint – a 2009-2010. adóévi adóalapból a következő összegű kedvezményt érvényesíthette:MegnevezésLétszámnövekményMinimálbér (Ft/hó)Minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.

Közhasznú szervezet kedvezményei a Tao-tv.-ben

Kérdés: A 2011. évi CLXXV. tv. (Civil-tv.) 75. §-ának (5) bekezdése szerint az e törvény hatálybalépése előtt nyilvántartásba vett közhasznú, illetve ki­emelkedően közhasznú jogállás esetében a számviteli beszámolót letétbe helyezett szervezet 2014. május 31. napjáig továbbra is igénybe veheti az e törvény hatálybalépése előtt megszerzett, valamint a jogszabályok által számára biztosított kedvezményeket, jogállása közhasznú. A fenti rendelkezés egyben azt is jelenti, hogy a jelenleg hatályban lévő Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének z) pontja szerinti adóalap-csökkentő kedvezménynél 2011. évben igénybe vett mértékeket (50% és 20%) a támogatást (színház, kiemelkedően közhasznú) nyújtó 2012. évben is igénybe veheti?
Részlet a válaszából: […] Nem, mivel ezen átmeneti előírás azzal a megkötéssel biztosítja a megszerzett kedvezmények igénybevételét, hogy az ilyen szervezet jogállása közhasznú. Az átmeneti előírás tehát azt jelenti, hogy – a beszámoló letétbe helyezése esetén – a szervezetnek a megjelölt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.

Árfolyamveszteség az egyéni vállalkozónál

Kérdés: Pénztárkönyvet vezető egyéni vállalkozó devizaalapú forinthitelt vett fel tíz évre. Ennek a hitelnek a törlesztésekor a bank megküldi a bekérő levelet, amin a törlesztőrészeket bontja tőketörlesztésre, kamatra és árfolyam-különbözetre. A kérdésem az lenne, hogy az árfolyam-különbözet, ha veszteség jellegű, költségként elszámolható, vagy nem adóalap-kiadás? A mostani gazdasági helyzetben ez jelentős tételt képez a vállalkozó szempontjából.
Részlet a válaszából: […] ...az árfolyam-különbözet, ha veszteség jellegű, mivel az ténylegesen kinem fizetett kiadás, költségként nem számolható el, és adóalap-csökkentő tételsem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 22.

Térítés nélküli bérbeadás magánszemély által

Kérdés: Egy magánszemély térítés nélkül ingatlant ad bérbe egy vállalkozásnak. Ennek adózási, számviteli vonatkozásai hogyan jelentkeznek a bérbevevőnél?
Részlet a válaszából: […]  A kérdésre adandó válasz előtt először a magánszemélyadózásáról essen szó! A térítés nélküli bérbeadás esetén a magánszemélynek abérbeadásból nem származik jövedelme, ezért nem terheliszemélyijövede­lemadó-fizetési kötelezettség. Ha azonban a bérbeadás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 1.
1
5
6
7
13