Egyéni vállalkozó követelésének elengedése

Kérdés: Az egyéni vállalkozónak a kft. (amely kapcsolt vállalkozása) tartozik 22.000.000 forinttal. A kft. ezt az összeget nem tudja visszafizetni. Amennyiben az egyéni vállalkozó lemond ennek a megfizetéséről, ez az egyéni vállalkozónál költség, majd adóalap-növelő? Tehát a személyi jövedelemadót kinullázza?
Részlet a válaszából: […] Ha az egyéni vállalkozó a kft. tartozását elengedi, az az egyéni vállalkozónál követelés elengedése, a kft.-nél pedig a tartozás elengedése. Az egyéni vállalkozó a követelése elengedése miatt költséget nem számolhat el. Ez tartalmában azonos azzal, mintha az elszámolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Kft. tulajdonosa elajándékozza a kft. tulajdonában lévő ingatlant

Kérdés: A kft. tulajdonában van egy ingatlan (lakás), amelyet bérbeadással hasznosít. Ha a kft. tulajdonosa elajándékozza egyenes ági rokonának ezt az ingatlant, a kft.-t milyen adók terhelik? Társasági adónál az ajándékozott összeg és a könyv szerinti érték különbözete a társasági adó alapja? A magánszemélynél pedig megjelenik az illeték? Ugyanez az eset a kivaadózású kft. esetében, az ajándékozással keletkezett esetleges haszon növeli a kivaalapot? Egyáltalán ez az ajándékozás megfelel a törvényben foglaltaknak?
Részlet a válaszából: […] A választ az utolsó kérdésre adott válasszal kezdjük. A kft. tulajdonosa nem ajándékozhatja el a kft. tulajdonában (könyveiben) szereplő ingatlant. Csak a kft. ajándékozhatja el!Az elajándékozott ingatlan (lakás) könyv szerinti értékét a kft. könyveiből a térítés nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Transzferár-nyilvántartás társvállalat részére történő értékesítés esetén

Kérdés: Társaságunk olyan terméket gyárt, amelyet (márkaépítés céljából) egy társvállalatán (kapcsolt vállalkozásán [melynek tulajdonosa a cégünk, valamint a cégünk magánszemély tulajdonosa]) keresztül visz piacra. Fontos kitétel, hogy belföldön társaságunk kizárólag a társvállalata felé értékesít, és a társvállalat (azaz a kapcsolt vállalkozás) sem vásárol máshonnan az adott termékből; ezáltal a cégünk által gyártott termék első piaci szereplője a társvállalatunk. Könnyű belátni, hogy társaságunk valamivel a piaci ár alatt értékesít a társvállalat felé, amely társaság immár a piaci áron tud megjelenni a piacon a termékkel. Amennyiben társaságunk nem a piaci ár alatt értékesítene, hanem piaci áron, úgy a társvállalat – a termék "tényleges" forgalomba hozója – csak a piaci ár felett tudna értékesíteni, hiszen a társvállalatot egyéb költségek is terhelik, ekképp nem lenne versenyképes (létjogosultsága – mely szerint társaságunk "meghosszabbítása" – megkérdőjeleződne). Ebben az esetben (ebben a sajátos piaci helyzetben) is szükséges-e társaságunknak transzferár-nyilvántartást vezetnie, a piaci ártól való eltérést adóalap-növelő tételként beállítania, holott a kapcsolt vállalkozást csak és kizárólag azon célzattal hozta létre, hogy a társaságunk által termelt árucikkel elsődleges piaci szereplőként a piacon megjelenjen.
Részlet a válaszából: […] Igen, a társaságnak szükséges transzferár-nyilvántartást készíteni, ha nem felel meg a Tao-tv. 18. §-ában vagy a 32/2017 (X. 18.) NGM rendeletben előírt valamely mentességnek. A nyilvántartás elkészítése során szokásos piaci árnak nem a társvállalkozás által a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Nyílt végű lízingelt személygépkocsi átadása

Kérdés:

A kft. nyílt végű lízingszerződése lejárt. A gépkocsit vevőkijelölés szerint idegen magánszemély veszi meg. A cég könyveiből hogyan kell kivezetni a gépkocsit? A bekerülési érték 10 millió Ft volt, maradványérték 1,5 millió Ft. Számviteli amortizáció 4 évre (48 hónapra) évi 1,7 millió Ft. Az adótörvény szerint 4 év×2,0 millió Ft-ot számoltunk el. Hogyan kell kivezetni a gépkocsit, és a társaságiadó-bevallásba milyen összegek kerülnek az adóalap-növelő és -csökkentő tételekhez?

Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy lényeges megjegyzés: feltételezzük, hogy a kérdésben szereplő értékek áfa nélküli értékek, mivel az Áfa-tv. szerint a nyílt végű lízing nem termékértékesítés, hanem szolgáltatásnyújtás, nem a lízingbeadáskor kell az áfát felszámítani, hanem a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Felszámolásnál be nem jelentett követelés

Kérdés: "A" kft. vevő-szállító kapcsolatból eredő követeléssel rendelkezett "B" kft.-vel szemben. "B" kft. ellen harmadik fél felszámolási eljárást kezdeményezett. Ismereteink szerint a "B" kft. által összeállított, a felszámolást megelőző tevékenységet lezáró mérlegben "A" kft. követelése szerepelt. A felszámolási eljárás során "A" kft. nem jelentkezett be hitelezőként, a nyilvántartásba vétel feltételeként meghatározott díjat nem fizette be. "A" kft. a felszámoló írásbeli igazolásával, mely szerint nincs fedezet a követelésére, nem rendelkezik. A felszámolási eljárás törvényszéki végzés alapján egyezséggel zárult, "B" kft. felszámolására nem került sor. A felszámolás zárómérlegében "A" kft. követelése nem szerepel. Az érintett követelésre értékvesztést nem számolt el. Amennyiben "A" kft. a könyveiben szereplő követelést egyéb ráfordításként kivezeti, ez a tétel társaságiadóalap-növelőnek minősül?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy igen.A felszámolási eljárás megindítását követően a felszámoló felméri a társaság vagyoni helyzetét és a vele szemben támasztott követelményeket. A felszámoló nyitó felszámolási mérleget készít, nyilvántartásba veszi a 40 napon belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 24.

Több évre szóló megbízási szerződés bérszámfejtése, könyvelése

Kérdés: Kifizető megbízási szerződést kötött 2 évre szólóan egy magánszeméllyel. A megállapodás szerint a kifizetés a szerződés lejáratakor egy összegben történik, ami 2022-ben van. A könyvelés és a bérszámfejtés 2022-ben szerzett tudomást a megbízási szerződés létezéséről. Szabályos-e a több évet érintő megbízási szerződés megkötése? A számfejtés 2022-ben, a kifizetéskor történik, kell-e az elhatárolás miatt társaságiadó-bevallást önellenőrizni vagy beszámolót javítani? Havi 60 órát meghaladó munkavégzés történt a megbízott részéről. A statisztikai létszámba bele kellett volna számítani az előző években is a megbízott személyét, vagy csak a kifizetéskor?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a nem jelentős összegű hibával érintett adóévi adóalapja meghaladja a nem jelentős összegű hiba összegét. Ebben az esetben az adóalap-növelő tétel sem alkalmazandó, mert a hiba hatása tulajdonképpen a hiba feltárásának adó­évében kerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Ingyenes szolgáltatásnyújtás áfaalapja

Kérdés: Az Áfa-tv. 69. §-a alapján: A 14. §-ban említett esetekben az adó alapja az a pénzben kifejezett összeg, amely a szolgáltatás nyújtójánál a teljesítés érdekében kiadásként felmerül. Az ingyenes szolgáltatást évente 4 alkalommal tervezzük elvégezni társasházak, lakásszövetkezetek részére. A szolgáltatás elvégzése érdekében eszközbeszerzés is történt. Az eszközzel kapcsolatosan havi fix összegű ún. support szerződés kötésére került sor, továbbá munkabér és üzemanyagköltség fog majd felmerülni. Hogyan határozzam meg az adó alapját? Jól gondolom, hogy a kiállított számla alap- és áfaösszege egyéb ráfordítás, ami társaságiadóalap-növelő tétel?
Részlet a válaszából: […] Célszerű a számlával azonos tartalmú bizonylatot kiállítani a szolgáltatást igénybe vevő társasház, lakásszövetkezet nevére negyedévenként, az ún. support szerződésben pedig az eszközökkel kapcsolatos havi díjat konkrét összegében rögzíteni (ami valójában nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.

Kapcsolt kisadózónak bevételjuttatás

Kérdés: Egy belföldi társaság (kft.) kapcsolt vállalkozási jogviszonyban álló kisadózónak a 2021. évben bevételt juttatott. A társaságnak az őt terhelő 40%-os adót egyéb ráfordításként (T 867) kell könyvelnie, és a társasági adó alapjánál korrekciós tételként (mint adóalap-növelő tétel) nem kell figyelembe vennie? Ha a 2021 decemberében befogadott számlát idén januárban utalták át, akkor ennek 40%-os adója már az idei évet terheli?
Részlet a válaszából: […] A 40 százalékos kisvállalati adó nem része a bekerülési értéknek, így azt az Szt. 81. § (2) bekezdés e) pontja alapján egyéb ráfordításként kell elszámolni. A Tao-tv. külön nem tartalmaz rendezést ennek az adónak az adóalapban történő figyelembevételéről, így azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Egyéni vállalkozó területalapú támogatása

Kérdés: Egy vállalkozói jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozó egységes területalapú támogatásban (SAPS) részesül, melyet a Magyar Államkincstár folyósít részére. A vállalkozó egyéb adóalapot növelő bevételként számolja el az átutalt összeget. Helyesen jár el?
Részlet a válaszából: […] Akkor jár el helyesen az egyéni vállalkozó, ha az egységes területalapú támogatást nem egyéb adóalapot növelő bevételként, hanem a vállalkozási tevékenységgel összefüggő bevételként számolja el. Az Szja-tv. 10. számú melléklet I. fejezetének 5. pontja alapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 13.

Edzőterem térítésmentes biztosítása a dolgozóknak

Kérdés: Társaságunk székhelyén lévő épületét bővítette. A bővítés folyamán emeletráépítés történt, amelynek során irodák, tárgyalótermek, mosdók, öltözők, edzőterem került kialakításra. A munka fordított adózású volt. A munkálatokhoz az anyagot a társaság biztosította, a kivitelezés külső vállalkozó bevonásával történt. A használatbavételi engedélyt megkaptuk, a munkák során a számlákban szereplő áfát visszaigényeltük. A társaság az edzőtermet térítésmentesen biztosítja a dolgozóknak. Mivel ingyenes szolgáltatás történik, helyes-e, ha a használatbavételkor állapítjuk meg a fizetendő áfát, ami az edzőterem kialakításához merült fel? A beszerzéskor a számlák nem kerültek megbontásra (mennyi az edzőteremre eső beruházási érték). Milyen mutatószámok alapján tudjuk elkülöníteni az edzőteremre eső ráfordításokat? Erre a pontos elkülönítésre szükség van, mivel merülnek fel további költségek is a használatbavétel után (energia, egyéb). Az épület után elszámolok értékcsökkenési leírást, az edzőterem után is megtehetem? Van adóalap-növelő tétel? Az edzőterembe vásárolt eszközök után nem került sor áfa-visszaigénylésre, lehet-e értékcsökkenést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból kell kiindulni, ha a társaság térítésmentesen szolgáltatást nyújt a dolgozóinak az edzőterem, az edzőterembe beszerzett eszközök biztosításával, akkor hogyan történjen ezen szolgáltatás értékének a megállapítása, milyen költségeket kell és hogyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 24.
1
2
3
9