Ingyenes szolgáltatásnyújtás áfaalapja

Kérdés: Az Áfa-tv. 69. §-a alapján: A 14. §-ban említett esetekben az adó alapja az a pénzben kifejezett összeg, amely a szolgáltatás nyújtójánál a teljesítés érdekében kiadásként felmerül. Az ingyenes szolgáltatást évente 4 alkalommal tervezzük elvégezni társasházak, lakásszövetkezetek részére. A szolgáltatás elvégzése érdekében eszközbeszerzés is történt. Az eszközzel kapcsolatosan havi fix összegű ún. support szerződés kötésére került sor, továbbá munkabér és üzemanyagköltség fog majd felmerülni. Hogyan határozzam meg az adó alapját? Jól gondolom, hogy a kiállított számla alap- és áfaösszege egyéb ráfordítás, ami társaságiadóalap-növelő tétel?
Részlet a válaszából: […] Célszerű a számlával azonos tartalmú bizonylatot kiállítani a szolgáltatást igénybe vevő társasház, lakásszövetkezet nevére negyedévenként, az ún. support szerződésben pedig az eszközökkel kapcsolatos havi díjat konkrét összegében rögzíteni (ami valójában nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 14.

Kapcsolt kisadózónak bevételjuttatás

Kérdés: Egy belföldi társaság (kft.) kapcsolt vállalkozási jogviszonyban álló kisadózónak a 2021. évben bevételt juttatott. A társaságnak az őt terhelő 40%-os adót egyéb ráfordításként (T 867) kell könyvelnie, és a társasági adó alapjánál korrekciós tételként (mint adóalap-növelő tétel) nem kell figyelembe vennie? Ha a 2021 decemberében befogadott számlát idén januárban utalták át, akkor ennek 40%-os adója már az idei évet terheli?
Részlet a válaszából: […] A 40 százalékos kisvállalati adó nem része a bekerülési értéknek, így azt az Szt. 81. § (2) bekezdés e) pontja alapján egyéb ráfordításként kell elszámolni. A Tao-tv. külön nem tartalmaz rendezést ennek az adónak az adóalapban történő figyelembevételéről, így azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Egyéni vállalkozó területalapú támogatása

Kérdés: Egy vállalkozói jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozó egységes területalapú támogatásban (SAPS) részesül, melyet a Magyar Államkincstár folyósít részére. A vállalkozó egyéb adóalapot növelő bevételként számolja el az átutalt összeget. Helyesen jár el?
Részlet a válaszából: […] Akkor jár el helyesen az egyéni vállalkozó, ha az egységes területalapú támogatást nem egyéb adóalapot növelő bevételként, hanem a vállalkozási tevékenységgel összefüggő bevételként számolja el. Az Szja-tv. 10. számú melléklet I. fejezetének 5. pontja alapján az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 13.

Edzőterem térítésmentes biztosítása a dolgozóknak

Kérdés: Társaságunk székhelyén lévő épületét bővítette. A bővítés folyamán emeletráépítés történt, amelynek során irodák, tárgyalótermek, mosdók, öltözők, edzőterem került kialakításra. A munka fordított adózású volt. A munkálatokhoz az anyagot a társaság biztosította, a kivitelezés külső vállalkozó bevonásával történt. A használatbavételi engedélyt megkaptuk, a munkák során a számlákban szereplő áfát visszaigényeltük. A társaság az edzőtermet térítésmentesen biztosítja a dolgozóknak. Mivel ingyenes szolgáltatás történik, helyes-e, ha a használatbavételkor állapítjuk meg a fizetendő áfát, ami az edzőterem kialakításához merült fel? A beszerzéskor a számlák nem kerültek megbontásra (mennyi az edzőteremre eső beruházási érték). Milyen mutatószámok alapján tudjuk elkülöníteni az edzőteremre eső ráfordításokat? Erre a pontos elkülönítésre szükség van, mivel merülnek fel további költségek is a használatbavétel után (energia, egyéb). Az épület után elszámolok értékcsökkenési leírást, az edzőterem után is megtehetem? Van adóalap-növelő tétel? Az edzőterembe vásárolt eszközök után nem került sor áfa-visszaigénylésre, lehet-e értékcsökkenést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból kell kiindulni, ha a társaság térítésmentesen szolgáltatást nyújt a dolgozóinak az edzőterem, az edzőterembe beszerzett eszközök biztosításával, akkor hogyan történjen ezen szolgáltatás értékének a megállapítása, milyen költségeket kell és hogyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 24.

Nem jelentős összegű hiba könyvelése

Kérdés: X kft. rendszeresen végzett cégünknél karbantartási tevékenységet. Belső ellenőrzésünk 2019-ben megállapította, hogy a k ft. 2016-2018. évi számlái - több esetben - el nem végzett munkákat is tartalmaztak. A kft. a túlszámlázásokat elismerte, az érintett számlákat helyesbítette. Hogyan könyveljük az egyik évben sem jelentős összegű helyesbítő számlákat?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 3. §-a (3) bekezdésének 3. és 4. pontja tartalmazza a jelentős és a nem jelentős összegű hiba értelmező rendelkezését. Ebből az következik, hogy ezen minősítésnél nem egy-egy hiba nagyságát (egy-egy helyesbítő számla szerinti korrekciót) kell figyelembe venni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.

Megszűnik az egyszerűsített vállalkozói adó

Kérdés: 2020. január 1-jétől hatályát veszti az Eva-tv. Az e törvény hatályon kívül helyezésével az Eva-tv. hatálya alá tartozó szervezetek is megszűnnek? Hova, milyen adótörvény hatálya alá kerülnek? Milyen számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak a jogszabályi háttér megszűnéséhez? Hogyan alakulnak ezek egy bt. esetében?
Részlet a válaszából: […] ...értékcsökkenési leírással csökkentett összege, akkor a kettő közötti különbözet a társasági adó alapját azáltal növeli, hogy az adóalap-növelő tételként számításba veendő, költségként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenési leírás összege meghaladja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Értékvesztés vagy terven felüli értékcsökkenés

Kérdés: Szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozik a szövetkezet. Növendék marhákat tenyésztésbe állításkor (leelléskor), ha - évek óta - a piaci érték kb. 200 E Ft, az előállítási érték 400 E Ft értékvesztést (készlet) vagy terven felüli értékcsökkenést (tenyészállat) lehet elszámolni? A bekerülési érték, illetve könyv szerinti érték (készletnél) tartósan és jelentősen magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára. A tárgyi eszköz (tenyészállat) könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb a piaci értéknél. A terven felüli értékcsökkenés elszámolása társaságiadó-alapot növelő. Hogyan kapja vissza a szövetkezet a tenyészállat kivezetésekor, kényszervágáskor, értékesítéskor... a növelésként elszámolt adóalap-növelőt?
Részlet a válaszából: […] A válasz a növendék marha "élettörténetéhez" szorosan kapcsolódik. A növendék marhát a saját termelésű készletek között kell kimutatni. A növendék marha tenyésztésbe állításáig azonban több üzleti év is eltelik. A számviteli törvény szerint a növendék állat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Kivaalapot növelő osztalék

Kérdés: Ha egy kivaadóalany év közben osztalékelőleget fizet ki a tagjai részére, az növeli a kivaadóalapját? Vagy tekintettel arra, hogy ez csak pénzmozgás, és nem jóváhagyott osztalék - ahogyan a 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (3) bekezdés b) pont fogalmaz -, kifizetéskor nem számít adóalap-növelő tételnek? Ha az utóbbi az igaz, akkor majd a következő évben kell megfizetni a teljes osztalék összege után a kivát, amikor osztalékként jóváhagyják a tulajdonosok a beszámoló elfogadásakor?
Részlet a válaszából: […] A Katv. 20. § (3) bekezdésének b) pontja a növelést csak az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalékra írja elő. Az osztalékelőleg tehát nem növelő tétel a kifizetés évében. Növelő tételként a következő évben - amikor az osztalékról döntenek - kell figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Kamionok amortizációs kulcsának megváltoztatása

Kérdés: Az adott cég nagy értékű kamionokkal szállít veszélyes és nem veszélyes anyagokat Magyarországon és más európai országokba. Eddig a lineáris 20%-os értékcsökkenést alkalmaztuk. A gépjárművek használati rendjének változása miatt felmerült, hogy ez a leírási kulcs túlzott, és át kellene térni a teljesítményarányos elszámolásra. Lehetséges ez a már több éve használt járműveknél is, vagy csak az új beszerzésűeknél? Hogyan történhet? Társaságiadó-bevallásnál korrekciós tényező? A kiegészítő mellékletben ki kell térni erre, vagy elegendő a számviteli politika megváltoztatása?
Részlet a válaszából: […] ...leírás összegét is (adóalap-csökkentő), és a ténylegesen, az eredmény terhére elszámolt értékcsökkenési leírás összegét is (adóalap-növelő). Mivel a számviteli elszámolás során az adótörvény szerinti leírási kulcsot alkalmazták, a kettő között nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 14.

Nyílt végű pénzügyi lízing vevő kijelölésével

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing lejáratakor a lízingbe vevő cég élt a vevőkijelölési jogával, és egy magánszemélyt jelölt meg leendő tulajdonosként. A lízing futamideje 3 év volt, a cég 20%-os leírási kulccsal számolt, maradványértéket nem állapított meg. Mi a helyes amortizációs kulcs: 20% vagy 33% a futamidőből eredő elhasználódás? Ha a cég maradványértéket akar megadni, akkor az hogyan függ össze a szerződés szerinti maradványértékkel? A számviteli bizonylat, ami alapján aktiválásra került az eszköz, tartalmaz maradványértéket, azt az összeget, amelyet a vevőkijelöléskor a lízingbevevő nem fizetett meg a lízingbeadónak, azt a kijelölt személy fizette meg. Ezen elszámolásnak mi a helyes bizonylatolása? Vagy számlát kell kiállítani? Az ügylet végén a lízingbevevő könyveiben 2300 E Ft kötelezettség szerepel, egyezően a lízingszerződés szerinti maradványérték összegével. A tárgyi eszköz nyilvántartás szerinti értéke 6932 E Ft, az aktiválási érték 40 százaléka. A kettő közötti különbözet (4632 E Ft) mint veszteség adóalap-növelő korrekció nélkül elszámolható?
Részlet a válaszából: […] Hosszú a kérdés, bár az utolsó sorokból arra lehet következtetni, hogy a nyílt végű pénzügyilízing-szerződés megkötésekor nem kellő gondossággal jártak el, nem megfelelően vették számításba a lízingbe vevő cég érdekeit. (A lízingszerződésben a 17 330 E Ft értékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.
1
2
3
8