Becsléssel megállapított árbevétel következményei

Kérdés: A kft.-nél az adóhatóság a 2019. évi áfaellenőrzés során olyan árbevételi számlákat talált, amelyek nem kerültek könyvelésre. Ezen túlmenően becslés alapján is áfahiányt állapított meg. Akft. 2021-ben kapta meg a jogerős határozatot. Ez esetben mi legyen a társasági adó alapja az önellenőrzés során? Elegendő csak a feltárt árbevételi számlákat figyelembe venni? A becsült árbevételtől el lehet tekinteni? A társasági adó alapjához a készletet is kivezethetjük? A hiba jelentős. A 2019. évi helyesbített egyszerűsített éves beszámolót közzé kell tenni?
Részlet a válaszából: […] ...a társaságiadó-alapot módosító tételek között kell számításba venni.Az adóellenőrzés megállapításainak következményeit: az adóbírságot, a késedelmi pótlékot, a társaságiadó-hiánnyal kapcsolatos önellenőrzési pótlékot a 2021. üzleti év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.

Fizetési kedvezmény könyvelése

Kérdés: Az adóhatóság határozata szerint a társaságnak nagy összegű adóbírságot kell fizetnie. Atársaság az Art. 198. §-a alapján az adóbírság megfizetésére részletfizetés engedélyezését kérte, amelyet az adóhatóság határozat formájában engedélyezett. Hogyan kell ezt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...Ez esetben a kötelezettség teljes összegét elsődlegesen könyvelni kell a megfelelő költség-ráfordítás számlával szemben (az adóbírságot a T 8632 - K 463-11 könyvelési tétellel). A fizetési kedvezmény, a részletfizetés engedélyezése az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 10.

Tőkekivonás számviteli kezelése

Kérdés: Társaságunk úgy véli, hogy a 2006. évi IV. törvény 160. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezésével a tőkekivonás megfelelő számviteli kezelése körül bizonytalanság alakult ki, ezzel kapcsolatosan kérjük a segítségüket. Kérdésünk egyrészt arra irányul, hogy az új Ptk. 3:202-3:203. §-ai szerinti tőkekivonás esetén a Ptk. nem írja elő az Szt. 21. §-ában meghatározott közbensőmérleg-készítési kötelezettséget. Ugyanakkor - tapasztalatunk szerint - közbenső mérleg elkészítésével a tőkeleszállítás körülményeit célszerű alátámasztani. A gyakorlati problémát abban látjuk, hogy amennyiben a tag a közbenső mérleg alapján kívánja meghatározni a kivonható tőke nagyságát, a törtidőszak adózott eredménye felosztásra kerülhet-e vagy sem? Amennyiben a közbenső mérlegben szereplő adózott eredmény is felosztásra kerülhet a tőkekivonás során, akkor ennek számviteli kezelése pontosan hogyan történik a saját tőkét és a taggal szemben fennálló kötelezettségét illetően a társaság könyveiben? Kérdésünk másrészt arra vonatkozik, hogy ha a fenti jogszabályok alapján a társaság a tőkekivonás mellett dönt, akkor hogyan kell eljárni a jegyzett tőkén felüli egyéb tőkeelemek vonatkozásában: pontosabban az Szt. 36. § (2) bekezdésének c) pontjában, 37. § (2) bekezdésének f) pontjában foglaltakat úgy kell-e értelmezni, hogy a jegyzett tőke kivonásának arányában kötelező a tagnak kiadni az egyéb tőkeelemeket, vagy a tag ettől az aránytól eltérhet? Amennyiben a tőkekivonásra vonatkozó határozatban a tulajdonosok kizárólag a jegyzett-tőke-csökkentés mértékéről, módjáról és annak végrehajtásáról rendelkeznek, abban az esetben a saját tőke további elemeinek arányos csökkentésétől eltekinthet-e a társaság, vagy ezzel megsérti az érvényben lévő jogszabályokat? Az utóbbi esettel kapcsolatban, a jogellenes magatartás utólagos megállapításánál pontosan mely jogszabályra hivatkozhat a hatóság, illetve milyen következményekre, szankciókra számíthat a társaság?
Részlet a válaszából: […] ...jutnak, szerintünk kötelezi a kft.-t a jogsértés megszüntetésére (az eredménytartalék, a tőketartalék kifizetésére), az adók, az adóbírság, a késedelmi pótlék megfizetésére (az adóhatóság tudni fogja, hogy milyen jogszabályhelyekre hivatkozzon a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 24.

Vámellenőrzés jogerős megállapításának könyvelése

Kérdés: A vámhatóság 2017-ben az előző éveket érintő vámellenőrzést tartott, és ennek eredményeként pótlólagos vámfizetésre kötelezte a társaságot. A vámhatósági határozat - fellebbezés után - 2017 decemberében jogerőre emelkedett. A vámhatósági határozatot, a hibahatásokat mikor kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...követelményéből egyértelműen következik, hogy az ismertté vált és jogerős adóhatósági határozat alapján fizetendő összeget (adót, adóbírságot, késedelmi pótlékot) a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell, az esetleges, jellemzően bizonytalan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 27.

Tulajdonosnak, más személynek adott kölcsön

Kérdés: 2017-ben átvettük egy kft. könyvelését. A cég évek óta nyereséges, 39 millió Ft az eredménytartaléka. A pénztárban, illetve a bankban képződött összeget a tulajdonosnak, illetve más magánszemélynek adja kölcsönbe. A kamatot elszámolják. Ez az eljárás megállja-e a helyét egy NAV-ellenőrzéskor, vagy adóelkerülésnek minősíthetik? Meddig lehet ezt folytatni? Alkalomszerűen alkalmazva elfogadható?
Részlet a válaszából: […] ...3. §-a (1) bekezdésének bb) alpontja szerinti egészségügyi hozzájárulását nem vallotta be és nem fizette meg. A NAV így adóhiányt, adóbírságot és mulasztási bírságot, valamint késedelmi pótlékot állapíthat meg. Ennyiben beszélhetünk adóelkerülésről a kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.

Külföldinek térítés nélküli átadás

Kérdés: Belföldi társaság 2011. évben külföldi jogi személynek térítésmentesen adott át egy eszközt. A társaság az átadásra tekintettel az eszközt a könyvekből kivezette. A kivezetés során, azzal összefüggésben azonban semmilyen ráfordítást és költséget nem számolt el, és a társaságiadó-alapja megállapításakor sem alkalmazott semmilyen, a Tao-tv. 7-8. §-aiban meghatározott csökkentő vagy növelő tételt. Az eszköz - fentiek szerint történt - térítésmentes átadására tekintettel keletkezhet-e a társaságnak társaságiadó-nemben adókötelezettsége, illetve állapítható-e meg a terhére társaságiadó-nemben adókülönbözet egy esetleges adóellenőrzés során?
Részlet a válaszából: […] ...önellenőrzés keretében. Az adóhiányt egy esetleges adóhatósági ellenőrzés is megállapíthatja, a késedelmi pótlékon túlmenően adóbírsággal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 27.

Osztalékelőleg euróban

Kérdés: Ügyfelem osztalékelőleget vett fel euróbankszámláról készpénzben. Ha a májusi osztalékfizetési döntésnél, forintban határozza meg az osztalékot, árfolyam-differenciával kell számolnom, mivel a könyveit forintban vezeti. Helyesen gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...osztalékelőleg után a személyi jövedelemadót nem fizette meg a készpénzben történő felvétel időpontjában, emiatt adóhiány van, és adóbírság kivetése is várható.Magyarországon a hivatalos fizetőeszköz a magyar forint. Ebből adódóan - a főszabály szerint -...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Le nem vonható áfa levonásba helyezett összegének helyesbítése

Kérdés: Ügyfelünk kft.-ként 1/1 arányban tulajdonol egy nagy forgalmú, jól prosperáló kft.-t. A vállalkozás megvásárlása előtt az átvilágítási munkálatokhoz kapcsolódó tanácsadási munkákat ügyfelünk nettó módon mutatta ki könyveiben, a számlák előzetesen felszámított áfáját levonásba helyezte. A NAV az anyavállalatnál 2015-ben adó­ellenőrzés során adóbírságot állapított meg (ami 2016 januárjában jogerőre emelkedett), arra való hivatkozással, hogy a felszámított áfa nem volt levonható. Kérdéseink: a bekerülési értéknél figyelembe nem vett áfát hogyan kell könyvelni? (A kapcsolódó számlák a bekerülési érték részeként lettek kimutatva!) Költségkénti elszámolásnál van-e társaságiadóalap-módosítás? Szükséges-e erre céltartalékot képezni? A beszámoló készítésekor az adóhatósági megállapítást ismeri a vállalkozás, azt a 2015. évi beszámolóban figyelembe kell-e venni?
Részlet a válaszából: […] ...a 2015. évi üzleti évről készített beszámoló elfogadását megelőzően megtörténik, akkor ennek további következményei (az adóbírság könyvelésén túlmenően) nincsenek. Ha viszont a felmerülés időszaka a 2014. év (vagy azt megelőző évek), akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.

Pótbefizetés részvénytársaságnál

Kérdés: Ha a társasági szerződésben nincs szabályozva a pótbefizetés, és ennek ellenére a tulajdonos (zrt.) mégis teljesített pótbefizetést a saját tőke helyreállítása érdekében, akkor annak mi lehet a következménye?
Részlet a válaszából: […] ...Természetesen a rendkívüli bevételkénti elszámolás feltételezhetően az átvevőnél növeli az adóalapot, és így adóhiány miatti adóbírság és késedelmi pótlék is megállapítható. A véglegesen átadott pénzeszköz rendkívüli ráfordításként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.

Adólevonási jog módosítása

Kérdés: A társaságunknál folytatott ellenőrzés megállapította, hogy cégünket - egy épületberuházás kapcsán - áfalevonási jog 2013-ban nem illette meg. Az adóhiányt 2014-ben befizettük. Helyesen járunk el akkor, ha a határozat dátumával megegyezően az adott eszköz bekerülési értékét módosítjuk az adóhiány összegével, a késedelmi pótlékot, illetve az adóbírságot viszont a tárgyévre könyveljük? Szíveskedjenek a kontírozást is bemutatni!
Részlet a válaszából: […] ...leírás összegét is, ami a társasági adó alapjának módosításával jár, és így a társaságiadó-bevallást is helyesbíteni kell.Az adóbírságot, a késedelmi pótlékot a megállapítás évének (2014. évnek) az eredménye terhére kell elszámolni (T 8632 - K 463-11),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.
1
2
3