Becsléssel megállapított árbevétel következményei

Kérdés: A kft.-nél az adóhatóság a 2019. évi áfaellenőrzés során olyan árbevételi számlákat talált, amelyek nem kerültek könyvelésre. Ezen túlmenően becslés alapján is áfahiányt állapított meg. Akft. 2021-ben kapta meg a jogerős határozatot. Ez esetben mi legyen a társasági adó alapja az önellenőrzés során? Elegendő csak a feltárt árbevételi számlákat figyelembe venni? A becsült árbevételtől el lehet tekinteni? A társasági adó alapjához a készletet is kivezethetjük? A hiba jelentős. A 2019. évi helyesbített egyszerűsített éves beszámolót közzé kell tenni?
Részlet a válaszából: […] ...A becsült árbevételt és a vele azonosan kezelendő tételeket a társaságiadó-alapot módosító tételek között kell számításba venni.Az adóellenőrzés megállapításainak következményeit: az adóbírságot, a késedelmi pótlékot, a társaságiadó-hiánnyal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 26.

Önellenőrzés az adóellenőrzés alatt

Kérdés: Társaságunknál teljes adóévet érintő átfogó adóellenőrzés zajlik. Az ellenőrzés megkezdése óta bérszámfejtés során feltárásra került társaságunk által olyan hiba, mely az adóellenőrzéssel érintett évet érinti. A feltárt hiba és annak adóhatása átadásra került az ellenőr számára, aki által ez (is) határozatba foglalásra kerül majd az ellenőrzés lezárásakor. Mely időpontot kell a feltárás időpontjának tekinteni ez esetben, mikor kell könyvelni az érintett tételeket: a társaság általi feltárás időpontjában, vagy tekintettel a folyamatban lévő ellenőrzésre, a határozat alapján?
Részlet a válaszából: […] ...alá vont adó és költségvetési támogatás - a vizsgált időszak tekintetében - önellenőrzéssel nem helyesbíthető. Az átfogó adóellenőrzés jellemzője, hogy több adónemet, költségvetési támogatást érint. Ebből az következik, hogy a kérdés szerinti esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.

Könyvvizsgáló felelőssége

Kérdés: A könyvvizsgáló által hitelesítő záradékkal ellátott beszámolóban a NAV átfogó adóellenőrzés során jelentős hibákat tárt fel. A cég ügyvezetőjeként kérdezem, hogy mi a könyvvizsgáló felelőssége, és hány évig felelős a munkájáért?
Részlet a válaszából: […] ...bizonylatok hiányosságaiért - szerintünk - nem tehető felelőssé. A teljes körű ellenőrzés hiányában előfordulhat, hogy az adóellenőrzés "találhat" olyan bizonylatot, amelyet nem könyveltek, vagy éppen kétszeresen is rögzítettek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 23.

Mérlegkészítés időpontja utáni számla

Kérdés: Cégünknél a mérlegkészítés időpontja január 15-e. Gyakran előfordul, hogy ezen időpontig nem kerül elszámolásra az összes még le nem számlázott igénybe vett szolgáltatás. Ezek miatt minden évben önellenőrzéssel kell rendezni a többlet-társaságiadót. A jelentős árbevételű cégnél az egyedileg 20-100 ezer forintos tételek nem jelentősek. Van-e lehetőség a számvitel-politikában meghatározni egy korlátot, ami alatt ezek a számlák a következő évi beszámolóban szerepelhetnek, és nem kell önellenőrzést végrehajtani? Lehet-e ez esetben a későbbiek során adóhiányt megállapítani?
Részlet a válaszából: […] ...akkor a cég a számviteli törvény előírásai nem megfelelő alkalmazásával járt el, és így önellenőrzés (önellenőrzés hiányában adóellenőrzés) keretében a feltárás évét megelőző év(ek) könyvelt adatait kell módosítania. A módosítást mindig a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 30.

Bevallás ellenőrzése megsemmisült könyvelési anyag esetén

Kérdés: Egy vállalkozás (szállodai szolgáltatás) adott évi könyvelési anyaga megsemmisült. Eredeti állapotában kizárólag a számlatömbben maradó tőpéldányok állnak rendelkezésre. A pénztárgépszalagok, a készpénzes kéziszámlák (a tőpéldányok kivételével), valamint a készpénzes, átutalásos költségszámlák megsemmisültek. A könyvelőprogramból előállított főkönyvi karton és főkönyvi kivonat rendelkezésre áll. A hiányzó bizonylatok pótlása nem történt meg. Kizárólag a főkönyvi kivonat alapján elfogadható-e az iparűzési adó alapjának, az iparűzésiadó-alapot csökkentő tételek összegének a megállapítása (a főkönyv és a bevallás adatai nem egyeznek)? Véleményünk szerint ez esetben a bizonylatmegőrzés szabályainak megsértése miatt mulasztási bírság kiszabásának van helye.
Részlet a válaszából: […] ...amely kizárólag az adóalap-megállapítást szolgálja (például az anyagköltség fogalma esetén).Ennélfogva az adóhatóságnak az adóellenőrzése során legalább szúrópróbaszerűen vizsgálnia kell a nyilvántartásokba való bejegyzések bizonylatait (tipikusan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 30.

Kell-e könyvelni minden számlát?

Kérdés: A kft. könyvelője azt kéri az ügyvezetőtől, hogy minden olyan szolgáltatásról és termékbeszerzésről kérjenek a kft. nevére szóló számlát, amely valamilyen módon kapcsolódik a kft. tevékenységéhez, és a könyvelő majd el fogja dönteni, hogy a számlák tartalma elszámolható-e. Mi van akkor, ha a kért számlákat nem számolja el a könyvelő költségként? A nem könyvelt számlákat is meg kell őrizni? Lehet-e gondja abból a kft.-nek, ha a nevére kiállított, de költségként el nem számolt számlák már nem lesznek meg?
Részlet a válaszából: […] ...másik társaságnál termékbeszerzésként, igénybe vett szolgáltatásként elszámolásra kerüljön. Következik abból is, hogy kapcsolódó adóellenőrzés során biztosított legyen a kibocsátott számla tényének, helyességének az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Nyílt végű pénzügyi lízing vevő kijelölésével

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing lejáratakor a lízingbe vevő cég élt a vevőkijelölési jogával, és egy magánszemélyt jelölt meg leendő tulajdonosként. A lízing futamideje 3 év volt, a cég 20%-os leírási kulccsal számolt, maradványértéket nem állapított meg. Mi a helyes amortizációs kulcs: 20% vagy 33% a futamidőből eredő elhasználódás? Ha a cég maradványértéket akar megadni, akkor az hogyan függ össze a szerződés szerinti maradványértékkel? A számviteli bizonylat, ami alapján aktiválásra került az eszköz, tartalmaz maradványértéket, azt az összeget, amelyet a vevőkijelöléskor a lízingbevevő nem fizetett meg a lízingbeadónak, azt a kijelölt személy fizette meg. Ezen elszámolásnak mi a helyes bizonylatolása? Vagy számlát kell kiállítani? Az ügylet végén a lízingbevevő könyveiben 2300 E Ft kötelezettség szerepel, egyezően a lízingszerződés szerinti maradványérték összegével. A tárgyi eszköz nyilvántartás szerinti értéke 6932 E Ft, az aktiválási érték 40 százaléka. A kettő közötti különbözet (4632 E Ft) mint veszteség adóalap-növelő korrekció nélkül elszámolható?
Részlet a válaszából: […] ...történő kivezetésének nincs hatása (sem növelő, sem csökkentő) az adózás előtti eredményre. Meg kell azonban jegyezni, hogy egy adóellenőrzés a lízingszerződés értelmezése kapcsán helyezkedhet arra az álláspontra, hogy a terven felüli értékcsökkenést nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.

Önszámlázás következményei

Kérdés: Egy gazdaságilag erősebb társaság megköveteli a beszállítóitól az önszámlázás alkalmazását (ő állítja ki minden beszállító helyett a számlát). Ennek ellenére a beszállító a saját számlázóprogramjából is állít ki ugyanarról az ügyletről számlát (az önszámlázás mellett). Mind a két fél csak a saját számláját könyveli. Milyen adójogi következménye lehet a beszállítónál annak, hogy egy ügyletről (teljesítésről) két bizonylat készül? A beszállító által kiállított számlákat nem küldi meg a vevőnek. Büntethető-e valamilyen jogcímen a beszállító? Mondhatja azt a NAV, hogy az eset miatt duplán kell áfát fizetnie?
Részlet a válaszából: […] ...a hivatkozott jogszabályok megsértése történik, az Art. 220. §-a alapján mulasztási bírság kiszabásának lehet helye. Amennyiben egy adóellenőrzés során nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a dupla bizonylatolás egy vagy két ügyletet takar, az adóhatóság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Mikrogazdálkodónál előző években kiállított számlák sztornírozása

Kérdés: Mikrogazdálkodói beszámolót készítő kft. több, 2016-ban és 2017-ben kiállított számlát sztornóz 2018 májusában, és újat állít ki helyettük. Az áfát - tisztáztuk - önrevíziózni kell. Ezek a tételek 2018-ban kerülnek a beszámolóba. Mivel nincs jelentős hiba, nem kell háromhasábos mérleg? A 2016., illetve 2017. évi iparűzési adót, illetve társasági adót viszont szükség esetén, ha nő az árbevétel egyenlegében, akkor önrevíziózni kell, illetve javítani? Vagy a mikro miatt, mivel a számla kelte szerint kell könyvelni a több évet érintő számlákat, akkor most a 2018. évi keltezésű számla szerint a társasági adóban is 2018. évre kell beszámítani? Konkrétan: a számlák egy nem akkreditált oktatást tartalmazó tanfolyam díját tartalmazzák, a tanfolyam 2016. november 14-től 2017. március 3-ig tartott. Eredeti számlázás: 2016. 09. 26., 2016. 10. 03., sztornírozva 2018. 05. 02. Helyes számlázás: 2018. 05. 02., 2016. 09. 30., 2017. 03. 03. előlegszámla, pénzügyi teljesítést nem igényel.
Részlet a válaszából: […] ...A sztornírozott számlákat előlegszámlának minősítették, előlegszámla utólagos kiállításával vagy anélkül. Félő, hogy egy adóellenőrzés a 2018 májusában kiállított számlákat 2017. évi teljesítésűnek minősíti.Még a válasz bevezetőjéhez tartozik az is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.

Kérdések az AirBnB kapcsán

Kérdés: Egyesült Királyságban élő magyar állampolgár vagyok, adószámmal, állandó lakcímmel rendelkezem e honban, azonban állandó életterem: UK. Budapesti lakásomat nem szeretném parlagon hagyni, ezért úgy döntöttem, AirBnB-ztetni fogok. Jogkövető vagyok, ezért minden lehetséges információt átolvastam, de maradtak nyitott kérdések. Ebben szíveskedjenek segíteni! Tájékozódásom alapja a NAV 10. számú munkafüzete volt. Számos kérdésem ezek után nyitott. Azt értem, hogy számláznom kell, és választhatom az AM formát, miután adószám (bejelentkezési kötelezettség) nélküli magánszemélyként szeretném a tevékenységet folytatni.
1. Azt olvastam valahol, hogy nem is kell számlát, csak "számviteli bizonylatot" kibocsátanom ebben az adózási módban. Igaz ez? És ha kell is - itt szabadúszó művészként dolgozom -, saját készítésű számlaformátumom van. Ha azt új, zárt tartományként használom, megfelel-e a hazai előírásoknak? Mi a könnyű és megfelelő megoldás? Azt már tudom a Számviteli Levelek alapján, hogy pdf-formátumban miként kell eljárni. Ez is megfelelő lenne - persze csak akkor, ha nem magyar nyelvű, esetleg bilingvis a számla?
2. Az előzőekből következik, hogy a hatóságnak biztosítani kell a bizonylatokhoz való hozzáférést vs. ellenőrzést, ám azok az én számítógépemen lesznek az Egyesült Királyságban! Gondolom, nem jönnek ki, nekem meg nem kell hazajönnöm. Természetesen hazai eurószámlám van, arra fognak fizetni. Kell megjelölnöm képviselőt? Hogyan, hol, miként? (Van ügyfélkapum.) Mi a jogkövető megoldás?
3. Olvasom az áfa kapcsán, hogy az AirBnB-nek fizetett jutalék miatt nemzetközi adószámot is váltanom kell. Ezzel mi a helyzet? Nem értem a füzet magyarázatát az áfaalapot illetően. Hogyan? Mit? Mire számolva? Miért? Kitérnének ismét erre is egy példával?
Részlet a válaszából: […] ...alapján számla magyar nyelven vagy élő idegen nyelven egyaránt kiállítható. Idegen nyelven kiállított számla esetében azonban az adóellenőrzés során a számla kibocsátójától megkövetelhető, hogy saját költségére gondoskodjon a hiteles magyar nyelvű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.
1
2
3
9